A gép romantikája a művészetben Precizionizmus – fordizmus – a lyuk esztétikája

Elsa von Freytag Loringhoven és Morton Schamberg: God. 1917 Elsa von Freytag Loringhoven és Morton Schamberg: God. 1917. Gelatin, silver (24x19) Mertropolitan Museum of Art, New York Morton Schamberg: „objekt” – ready made

Schamberg képét Duchamp és Picabia munkái ihlették Schamberg képét Duchamp és Picabia munkái ihlették. Schamberg 1916-tól kezdte el gépi képeit kiállítani, de ezek láthatóan nélkülözik a dadaista iróniát és humort. Ez a kép a művész egyik legkifinomultabb műve: egy tűzőgép absztrakt leképezése, amelyet egykor könyvkötésre használtak. A festésmód a színárnyalatok harmóniájával Schamberg absztrakciója egy majdnem vallásos áhítatot fejez ki gépezet iránt. Mechanical Abstraction. 1916. olaj, vászon (76x51)!Philadelphia Museum of Art (Arensberg Collection)

Francis Picabia: Amoureuse parade 1917

Morton Schamberg: Wiew of Rooftops 1917 Morton Schamberg: Festmény VII. Morton Schamberg: Wiew of Rooftops 1917

A kép a Lukens Acélművet ábrázolja/Lancester/Pennsyl. A festmény előterében egy kehelyforma látható, amelyet körülölel az örvénylő ipari szmog füstje. A kehely a bor átváltozására utal Krisztus vérévé – mintegy szakralizálva az ipar átváltoztató hatalmát, és utal arra az optimizmusra, amely a nagy válság előtt a legtöbb amerikaiban és az elnökben Cavlin Coolidge-ben is megvolt: a gyárak a templomok helyét kezdték elfoglalni a társadalomról szóló elképzelésekben. Charles Demuth: Önarckép Charles Demuth: Incense of New Church, 1921. olaj, vászon 66x50 Columbus Museum of Art, Ohio

Max Weber: New York éjszaka 1915 Charles Demuth: az én egyiptomom 1927

Charles Demuth: Virágok akvarell sorozat

Charles Demuth: Láttam az ötöst aranyban 1928.

William van Alen The Chrysler Building, New York City 1928-30

Walter Percy Chraysler (1875-1940) A Chrysler Corporation alapítója 1924. a Chrysler Six előtt áll Felső kép – Chrysler Autógyár szerelőcsarnoka 30-as évek

Albert Kahn: Ford Motor Company, Üvegüzem, River Rouge Plant Albert Kahn: Ford Motor Company, Üvegüzem, River Rouge Plant. Dearborn, Michigan, 1922.

Ford Motor Company

Amikor a Vanity Fair reprodukálta a fotográfiát a képfelirat nemcsak Máté 7:16-ra hivatkozott, de a kép egyben Henry Ford virtuális istenítése is volt. Ford új üzeme, a River Rouge volt akkoriban az amerikai Mekka, egyfajta szenthelye a iparosításnak. Az egymást keresztező futószalagok mögött 8 hatalmas gyárkémény látható, köztük az üzem erőműve emelkedik a magasba. Sheeler kompozíciója alulnézeti, ezzel kifejezve azt az áhitatot, amit az amerikaiak éreztek az „ipari hatalom” fenséges képe előtt. Charles Sheeler: Criss-Cross conveyors, Ford Plant 1927

Charles Sheeler: Classic Landscape 1931. Barney A. Elsworth Foundation

Charles Scheeler 1883-1965 Charles Sheeler: Doylestown House. Stairs from below. 1917. gelatin, silver 21x15 cm Alfred Stieglitz Collection 1933.

Sheeler fordizmus iránti érzéseit ez a kép foglalja legjobban össze: A természet egyáltalán nem jelenik meg, csak az ég, amelybe a gyárkémény füstje belehasít ill. a halott csatorna vize. Egyébként mindenhol emberalkotta tárgyakat látunk: silók, gyárkémények, a sötét tekintélyes markolóit a rakodógépeknek – az ősi feszültség a természet és a kultúra között megszűnt. A kultúra győzött. Thomas Cole világa végetért, helyrehozhatatlan. Itt is csak egy kis emberi figura látható, egy apró, siető hangya a canális mentén. Charles Sheeler: American Landscape 1930. o.v. 61x78 cm MOMA

A természet hatalmas ereje, az amerikai érintetlen vadon szépségében Isten nyilvánul meg, amelyet óvni kell. Az amerikai vadon – az amerikai nemzet legnagyobb kincse - a nemzeti öntudat táplálója – ezt a szerepet Sheelernél az ipari fejlődés vette át. Thomas Cole: Kaaterer Skill 1820-as évek

„Csak annyit mondhatunk el, amennyit látunk.” - Thoreau Suspended Power 1939 Dallas Museum of Art (83X66 cm)

Charles Sheeler: Amoskeag Canal 1949 Currier Museum of Art

Ch. Sheeler: Wheelers Power 1927 fotó, zselatin, silver Ford Plant, River Rouge, Stamping Press 1927

Paul Strand: Wall Street 1916. Photogravure Gift of the Phillips Contemporaries

Paul Strand (1870-1976) New York 1917. Photogravure Gift of the Phillips Contemporaries

Walt Whitman –írja Susan Sontag, szemügyre véve a kultúra demokratikus perspektíváit, megpróbált túllépni a szép és a rút, a jelentős és a jelentéktelen különbségén. Az értékítéletet – legnagyvonalúbb formáitól eltekintve – szolgalelkűségnek, sznobságnak tartotta. „Maga az Egyesült Államok a legnagyobb költemény.” Whitman hatása Stieglitzre és a precizionistákra, valamint a fotográfiára sorsdöntő: Sheeler és Strand neki ajánlják filmjüket „Manhattan”-t. S. Sonntag: Amerika – fényképek sötét tükrében. In: A fényképezésről. Európa 1981. 35-58.

A kép vizionárius atmoszféráját egy emlék idézte elő, amikor a művésznő Pittsburg városán át egy éjszakai vonaton utazott át. Elsie Driggs: (1898-1992) Pittburg 1927. o.v. 87x101. Whitney Museum of American Art, New York, Gertrude Vanderbilt ajándéka

G. Grosz: Szürke nap 1921 Paul Kirnig: Bergwerk 1927 O.Dix: Munkásfiú 1920 G.Grosz: Eclipse O.Dix: Julius Hesse gyáros portréja

Ch. Sheeler: Windows 1952. (Hirschl and Adler Galleries New York)

Otto Rudolf Schatz: New york 1936 Otto Dix: Manhattan 1927

Georgia O’Keffe: City Night, 1926 Georgia O’Keffe: City Night, 1926. (olaj vászon 121x76) Minneapolis Insitute of Arts, Minnesota

Alfred Stiglitz: Georgia O’Keeffe 1918. platinium nyomat MOMA (1887-1986) Tájképeket festett, tipikus mexikói motívumokat, és csillogó felhőkarcolókat, valamint virág „csendéleteket”. A fekete íris III. egy hatalmasra nagyított, fotoszerű felnagyítása. Sokan szexuális metafórát láttak benne, és férje Stiglitz sem támogatta ebben, mert nem „nőnek” valónak érezte ezt a fajta festészetet. O’Keeffe a prezicionisták táborához csatlakozott, amely az új amerikai művészeti hagyományhoz való csatlakozást is jelentette, tehát szabad volt az európai befolyástól. Először 65 éves korában utazott el Európába, és lemondta a Picassoval való találkozás, mert az nem tudott angolul, és ő pedig nem beszélt franciául.

G. O’Keeffe: East River from 31 th stor of Shelton Hotel 1928. o. v G. O’Keeffe: East River from 31 th stor of Shelton Hotel 1928. o. v. New Britain Museum of Art, Connecticat

Line and Curve 1922. o.v. National Gallery of Art, Washington D.C. G. O’Keeffe: Manhattan 1932. Shmithonian American Art Museum

O’Keeffe: Red Cana 1923. o.v. 30x25 cm Fekete írisz 1926. o.v. 91x75 MOMA A. Stiglitz Collection

O’Keeffe: Fekete absztrakció 1923. Saint Louis Museum, o.v. 64x53 cm Grey Hills/Mexico o.v. 30x39 cm Indianapolis Museum of Art

Orange, Yellow and grey 1960. o.v. 101x76 cm

Alexander Archipenko: Ülő nő. 1920. 57 cm Tel Aviv Museum, Israel Kék táncos 1913 magántulajdon

Frank Lloyd Wright: Fallingwater, or The Kaufmann House Bear Run, Pennsylvania, 1937.

A Société Anonyme (Névtelenek Társasága) 1920

John Storrs: New York c. 1925. 65,x14x8.9 cm (sárgaréz, acél és fekete márvány) Indianapolis Museum of Art, Indiana

John Storrs (1885-1956)

John Storrs: Walt Withman emlékmű terve

Katherine Dreier és Marcel Duchamp 40-es években

Katherine Dreier: Marcel Duchamp portréja

Vladimir Tatlin (1885-1953?) III. Internacionálé épületének modellje. 1920. Moderna Museet, Stockholm Louis Lozowick (1892-1973) Tanker

Tatlin

Alexander Calder: Univerzum 1934 Motorhajtó festett vas, fa, zsinór MOMA, New York

A. Calder párizsi studiójában 14. Rue de La Colonie. Fotó: Marck Vane

Calder Roxbuy studio 1934. Projeckt for Mechanical Balett for Harrison Kerr Calder: Josephin Baker 1928

Calder: Myxomatooe 1953. Fotó: Agnes Varda

Calder: Térplasztika 1970-es évek eleje