A bolgárok rövid története Előadó: Nenov György 2013. április 5.

Bulgária az ókorban Paleolitikum, neolitikum kora Trákok=> Odriszi Királyság=> magas szintű kultúra=> Kazanlak, Alekszandrovo, Szvesztar Római uralom=> Moesia provincia megszervezése Kr. u. 395 után a Kelet-Római Birodalom része lesz a terület

Bulgária a középkorban Szláv betelepülések=> Venétek Szklavinok Antok VII. század=> szklavin törzsek népesítik be Makedonia, Trákia és Moesia területét Protobolgárok 632=>Bolgárok lázadása az avarok ellen=> Kuvrat

Bulgária a középkorban Kuvrat kán=> „Onogur-Bolgár Birodalom” Halála után öt fia között osztja fel a birodalmat (Kazár támadás, Kotrag) Aszparuh kán (680-700)=> Ongal melletti csata=> 681=>Bizánc szerződéssel formálisan és jogilag is elismeri a Dunai Bulgáriát=>Legitimitás

Bulgária a középkorban Tervel kán=>keszár cím IX. század első fele=>újabb felívelő szakasz Kereszténység felvétele=> I. Borisz uralkodása alatt=> 864-866 között Történelmi szükségszerűség 870=> autokefál bolgár érsekség létrejötte=> saját egyház és egyházi nyelv megteremtése

Bulgária a középkorban Szláv írásbeliség=> Cirill és Metód tanítványai=> Kliment, Naun, Angelarij Glagolita ABC I. Simeon uralkodása=> egyesíti jogara alatt Macedóniát, Trákiát és Moesiát lakó bolgárokat 913=> VII. Konstantín bizánci császártól elnyeri a bolgárok császára címet 917=> Aheloj folyó melletti ütközet=>918=>bolgárok császárává kiáltotta ki magát=> cári cím használata Óbolgár kultúra

Bulgária a középkorban Simeon halála után hanyatlás=> 1018=>Bulgária bizánci uralom alá került Bizánci uralom=> nincs társadalmi bázis=> megerősödött etnopolitikai és kulturális tényezők

Bulgária a középkorban A második bolgár cárság (1196-1396) Az új főváros Tirnovo Fénykora=>II. Ivan Aszen uralkodása Bulgária a térség legnagyobb államává vállt II. Ivan Aszen halála=> tatárjárás=> hanyatlás 1371=> két részre szakad a bolgár állam 1369→a törökök beveszik Drinápolyt 1389=> Rigómező=> megpecsételi Bulgária sorsát 1393=> Tirnovó eleste 1396=> Nikápolyi csata=> a bolgár államiság felszámolása Bulgária török uralom alá kerül

A bolgár nemzeti újjászületés kora A XVIII. század elejétől 1878-ig tartó időszak A bolgár nemzeti gondolat legjelentősebb kifejezője=> Paiszij Hilendarszki (1722-1773) Szláv-bolgár történelem című műve (1762) Dicső történelmi múlt bemutatása A bolgároknak helyük és szerepük van a Balkánon Célja a bolgár nemzeti és hazafias öntudat felkeltése Cél=> Politikai és vallási függetlenség Követői: Sztojko Vladiszlavov=> Szofronij Vracsanszki=> A bűnös Szofronij élete és szenvedései című önéletrajzi munka

A bolgár nemzeti újjászületés kora Harc a független bolgár egyházért Bolgár↔görög ellentét Bolgárok célja: autokefál nemzeti egyház és a tirnovói ortodox patriarchátus visszaállítása 1860. április 3.=>Ilarion Makariopolszki püspök=> nem említi a patriarcha nevét 1870=> ferman=>patriarchátustól független bolgár exarchátus létrehozása 1871=> első egyházfő: I. Antim Létrejön az első elismert nemzeti intézmény

A bolgár nemzeti újjászületés kora Nemzeti mozgalmak előretörése Velcso Atanaszov összeesküvése (1835) Nis, Pirot=> lázadások (1835) Mancso Punin-féle lázadás (1836) Kamenicai és a vidini lázadások (1842) Havasalföldi bolgár emigráció → Georgi Rakovszki 1821-1867 =>a Titkos Társaság alapítója Terve: Bolgár felszabadító mozgalom létrehozása, amely mindenféle befolyástól független. Krími háború=> csalódás, gátat szabnak a reményeknek

A bolgár nemzeti újjászületés kora Bukaresti emigránsok=> ruszofilek Jótékonysági Társaság=> Hriszto Georgiev Titkos Bolgár Központi Bizottság=> Ivan Kaszabov Bolgár Társaság=> Dragan Cankov, Sztefan Csomakov => Felismerés, hogy szükség van az emigráns körök és a radikális nézetek egyesítésére=> új szakaszba lép a függetlenné válás folyamata

A bolgár nemzeti újjászületés kora Ljuben Karavelov=> Bolgár Forradalmi Bizottság létrehozása (1867) Cél a bolgár felkelés előkészítése és a cseták megszervezése Vaszil Ivanov Kuncsev, azaz Levszki=> Hitt abban, hogy általános népi felkeléssel, önerőből megoldható a felszabadulás Belső Forradalmi Szervezet

A bolgár nemzeti újjászületés kora Hriszto Botev 1847-1876 => azonnali forradalmat sürget 1875=> boszniai-felkelés 1876=> áprilisi felkelés 1876. április 14.=> oboristei gyűlés 1876. április 20.=> „Véres levél” Teljes egészében külső támogatás nélkül megvalósuló bolgár akció Több mint 30 ezer bolgár áldozat „Bolgárok erkölcsi győzelme”

A bolgár nemzeti újjászületés kora Keleti kérdés rendezése 1877-78=> orosz-török háború 250 ezres orosz sereg Gurko tábornok a Sipka-szorosig nyomul előre Pleven=> állóháború, majd áttörés=> az oroszok Konstantinápolyig mennek előre=> a törökök békét kérnek 1878. Március 3.=>San Stefanoi béke=> Megalakul „Nagy Bulgária” (164 ezer km²) DE csalódás=> 1878. július=> Berlini konferencia=> „Nagy Bulgáriát” három részre szakítják Szófia és környéke (autonóm státusz) Kelet-Rumélia Bolgár Fejedelemség

A harmadik bolgár cárság kora Bolgár Fejedelemség (autonóm terület) Új főváros: Szófia 1879=> alkotmányozó nemzetgyűlés elfogadja a Tirnovó Alkotmány néven ismert alaptörvényt=> államforma: alkotmányos monarchia egykamarás törvényhozás=> két típus végrehajtó hatalom: minisztertanács=> Todor Burmov, majd Cankov, utána Petar Karavelov alapvető emberi és polgári jogok biztosítása uralkodó: nagyhatalmak jelölték ki=> Alexander Battenberg hesseni herceg

A harmadik bolgár cárság kora Cél: a szétszakított területek egyesítése 1885 áprilisában Plovdivban alakult meg Zahari Sztojanov vezetésével a Bolgár Titkos Központi Forradalmi Bizottság 1885. szeptember 6-án felkelés robbant ki Plovdivban, amelynek vezetői bejelentették az egyesítést. Oroszország, hogy Bulgária védelem nélkül maradjon, visszarendelte tisztjeit. Szerbia november 2-án hadat üzent Bulgáriának a konstantinápolyi béke (1886. február 19.) Ferdinánd fejedelem (1887–1918) Sztefan Sztambolovot bízta meg kormányalakítással, akinek politikája: szigorú adópolitika határozott ipartámogatási politika, állami támogatások és kamatmentes (illetve alacsony kamatozású) hitelek folyósítása, elősegítették a termelés és fejlesztések növelését, ipari nagyvállalatok alakultak, több gazdasági jellegű törvényt hoztak

A harmadik bolgár cárság kora Sztambolov intézkedései=> korlátozta a demokratikus elveket Oroszországgal szemben a nyugati nagyhatlamakhoz közeledett=> belpolitikai krízis=> Sztambolov lemondása =>Konsztatin Sztoilov a Sztambolov által megkezdett nemzeti gazdaságpolitikát követte Politikája: helyi ipar támogatásáról szóló törvény, vámtarifák csökkentése, behozatali, szállítási kedvezmények, a mezőgazdasági gépesítés, természetbeni tized helyett földadó kereskedelemben újabb nemzetközi megállapodások az infrastruktúra fejlesztése 1908=> Az uralkodó és kormánya deklarálja az állam függetlenségét és Ferdinánd felveszi a cári címet

Balkán háborúk és az I. világháború 1912–1913-as Balkán-háborúk Balkán Szövetség: a bolgár–szerb megállapodás (1912. február 29.) bolgár–görög egyezmény (1912. május 16.) és a bolgár–montenegrói szóbeli megállapodás 1912. október 5. első balkáni háború. az első Balkán-háborút lezáró londoni békeszerződésben (1913. május 17. /30./) 1913. június 16. második Balkán-háború a szövetségesekkel Bukarestben (július 28. /augusztus 10./), a Portával Konstantinápolyban (szeptember 16. /29./) írta alá békeszerződéseit Németországgal kötött titkos szerződésben (1915. szeptember 6.) belépett az első világháborúba (1915. október 14.). Az antant offenzíva 1918. szeptember 15-én áttörte a bolgár védelmi vonalat, s a demoralizálódott bolgár hadsereg összeomlott. Ferdinánd lemondott a trónról (október 3.) fia, III. Borisz (1918–1943) javára 1919. november 11.Neuilly-sur-Seine-i békeszerződés

Balkán háborúk és az I. világháború Térképek:

Bulgária a két világháború között 1920-ban az Alekszandar Sztambolijszki vezette földművesszövetségi kabinet került hatalomra, amely gazdasági–társadalmi rendszer megreformálására irányult. Radikális programja: földreformot valósított meg, könnyítette a mezőgazdasági hitelek felvételét, támogatta a szövetkezeteket, gabonakereskedelmi konzorciumot, proporcionális jövedelemadózást és közmunkaszolgálatot vezetett be

Bulgária a két világháború között 1923=> vér nélküli katonai puccs=> Alexandar Cankov lesz a miniszterelnök 1934=> Újabb puccs=>Kimon Georgiev 1936=>III. Borisz fellép a rezsim ellen és személyi diktatúrát vezet be

Bulgária a második világháborúban 1939-ben a második világháború kirobbanásakor, Bulgária deklarálja semlegességét. 1940 tavasza a craiovai egyezmény Bulgária vonakodva ugyan, de csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez (1941. március 1.), s bár nem üzent hadat, engedélyezte, hogy az ország felvonulási terepként szolgáljon a Jugoszlávia és Görögország elleni német offenzívához. 1941. december 13-án Bulgária továbbra is inaktív szövetségesként, „jelképesen” hadat üzent Angliának és az Egyesült Államoknak, s az ország szuverenitását veszélyeztetve, végleg a tengely mellett kötelezte el magát. 1942 július Hazafias Front 1943. augusztus 28. III. Borisz halála=> eltűnt a stabilitás utolsó alapköve Kiskorú Simeon cár=> mellé régenstanács Partizánakciók 1944. szeptember 5. Moszkva hadüzenete=> szeptember 8-án a Vörös Hadsereg bolgár földre lép 1944. szeptember 9.=> Hazafias Front hatalomátvétele=> Kimon Georgiev

Bulgária 1945 után Bulgária a szovjet érdekszféra része lesz Kormánypozíciók kommunisták általi kisajátítása=> 1946-ra felszámolják a polgári pártokat 1946. szeptember 8-i népszavazás az államformáról=> népköztársaság 1946-49=> Georgi Dimitrov vezeti a kommunista pártot és egyben az országot 1949-56=> Valko Cservenkov 1956-1989=> Todor Zsivkov

Bulgária 1989 után 1989. november 10-én vértelen puccs=> reformkommunisták kerülnek hatalomra Pártok megjelenése Alkotmányos-parlamentális rendszer 2004-től a NATO tagja 2007-től az Európai Unió teljes jogú tagja

Köszönöm a figyelmet