Világgazdasági félperifáriák: Latin-Amerika, az Iszlám Világ és Délkelet-Ázsia dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu Gazdaság- és társadalomföldrajz Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc), levelező 2013/2014, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

Hasonlóságok és különbségek a félperifériákon szempontok Latin-Amerika Iszlám Világ Délkelet-Ázsia kiterjedés Hosszúkás, nagy távolságra elnyúló kis területű É–D (Rio Grande–Tűzföld) Ny–K (Atlanti-óc.–Közép-Ázsia) ókor fejlett centrumok indián birodalmak: inka, maja, azték Egyiptom, Mezop, Perzsia (Róma) Angkor–Khmer Királyság gyarmatosító viszonylag homogén heterogén spanyol, portugál török (európai) ma Félperifériák, eltérő közeli centrumok vonzásában centrum: É–Am centrum: Európa centrum: K-Ázsia nyelv homogén főleg arab vallás katolikus iszlám ágazat egytermék export CH vagy semmi eltérő szintek 2 2

Az amerikai félperiféria gazdaságtörténeti szakaszai

Latin-Amerika fogalma, lehatárolása Angol- és Latin-Am. Latin-Amerika: Társadalomföldrajzi kategória (közös történelmi, nyelvi és kulturális örökség) Északi határa: Mexikó–USA határa (Rio Grande folyó) 20,5 mó km2 (V14%) 600 mó fő (V9%) Részei Dél-Amerika Közép-Amerika (Földhíd + Mexikó + Karib-térség) 4 4

Hasonló történelmi múlt 3-as osztatú történelem Prekolumbián időszak Gyarmati korszak (XVI- sz-tól) Függetlenedés (XIX. sz-tól) Kuba speciális helyzete (1959-től) 5 5

Társadalomtörténet 1. Prekolumbián időszak Mexikó, Guatemala, Andok: fejlett indián civilizációk Legsűrűbben lakott terület: Mexikói-magasföld (mint ma) Városaik világviszonylatban óriásiak voltak Maja-tolték kultúra (Yucatán-félszigetre költöztek) Teotihuacan Azték Birodalom Központja: Tenochtitlán (Mexikóváros elődje) Inka Birodalom: Andok országai Hatásuk ma is meghatározó Mesztic többség, nyelv, vallás, konyha Kuba, Karib térség, Amazónia Kevésbé fejlett civilizációk 6 6

Társadalomtörténet 2. Spanyol gyarmati uralom Korai gyarmatosítás Kuba: Kolumbusz Fontos „logisztikai központ” Új-Spanyolország Alkirályság 1519: Hernán Cortés Nem azonos a mai Mexikóval: Mexikó + USA déli államai + Földhíd egy része (Guatemalai Főkormányzóság) Panama: Kolumbia része Világ ezüstkivitelének 2/3-a Függetlenedés: 1821  Fontos terület: „spanyol korona ékköve” Perui Alkirályság Grenada Portugál területek 7 7

Világgazdaság szerep a gyarmatosítás idején Merkantilizmus: Világkereskedelem „nagy háromszöge”: inkább csak kizsákmányolás: nemesfémek kirablása Világkereskedelem „kis háromszöge”: egyre több európai telepes (kreolok): afrikai rabszolgáért nemesfémek és gyarmatárú Európába Ipari kapitalizmus kora Alacsony fejlettségű társadalmi-gazdasági struktúra Spanyolok érdeke: gyarmati országaik iparcikkpiacainak (kialakuló ipar) vámvédelme Helyi földbirtokos oligarchia érdeke: terményeik akadálytalan növelése, jobb, minőségű, olcsóbb iparcikkek behozatala  szabadkereskedelmi politika  korai függetlenségi törekvések, szabadságharcok Az alig megindult eredeti tőkefelhalmozás megrekedt, mert a centrum országok az ipari fejlődéshez szükséges tőkét kivonták a térségből 8 8

Korai függetlenedés 9 9

Társadalomtörténet 3. Függetlenség, de USA-befolyás Függetlenedés: 1821 Mexikó Közép-amerikai Államok Szövetsége: 5 állam Panama (Kolumbia része), Belize (brit ter. 1981) Zűrzavaros időszak Mexikó: USA-háború, polgárháború, intervenció Katonai diktatúrák puccsal (Mexikó Porfirio Díaz, Kuba Fulgencio Batista, Chile Augusto Pinochet): USA-barát rezsimek, gazdasági liberalizmus, jó markogazdasági teljesítmény, de szociális érzéketlenség  társadalmi polarizáció Forradalom (Mexikó 1911, Kuba: 1959), USA-ellenes felkelések (Nicaragua, El Salvador, Honduras): baloldali rezsimek, földreform, államosítás Mexikó: erőteljes USA-befolyás (NAFTA 1994) 10 10

A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza

Mexikó népességszámának hosszú távú alakulása Spanyol gyarmatból a legnépesebb spanyolul beszélő ország 12 12

Népesedési folyamatok a XX. század közepéig I/A) Népességcsökkenés (XVII. sz. közepéig) Magas születési és halálozási ráta Felfedezéskor: Mexikó 8 mió, Földhíd 5-6 mió vagy 1 mió Indiánok fokozott pusztulása (harcok, járványok, agrárkrízis, kényszermunka) Közép-Am.: kisebb vérveszteség Dél-Amerikához képest I/B) Demográfiai konszolidáció (XIX. sz. közepéig) Még mindig járványok, de már lassú népességnövekedés II) Mérsékelt népességnövekedés (XX. sz. közepéig) Demográfiai olló kinyílása, védőoltások Közép-Am.: kisebb ütemű Dél-Amerikához képest és elhúzódóbb (már 1820-tól) 13 13

III) Népességrobbanás (kb. az 1970-es évek végéig) Latin-Amerika: 1970-es évek végéig a világ leggyorsabban népesedő térsége XIX. sz.: 5X, XX. sz.: 6X 2003: 530 millió (V8,4%) Tetőpont: 1950–1960-as évek Centruma Földhíd: 1940-1970 között több mint 2X (7  16,3 mó) Costa Rica: biológiai maximum Oka természetes szaporodás (migráció kevésbé fontos) Egészségügyi állapotok javulása  halálozási ráta jelentős csökkenése (főleg csecsemőhalandóság)  születéskor várható élettartam növekedése Magas termékenységi arányszám Hivatalosan nem korlátozták Katolicizmus, Mexikó: nagy ország ideája, ritka benépesültség, nagy család, mint termelési egység 14 14

Népességszám évi átlagos növekedési üteme a világ nagytérségeiben 1950-2000 Adatforrás: WUP 2004, www.library.uu.nlwesp/populstat/populhome.html 15 15

IV) A népességrobbanásból való kilábalás Ma már népesedési ciklus utolsó szakasza felé átmenet Migráció ma is alárendelt Születési ráta gyors csökkenése Ok: hagyományos értékrend lassú elmozdulása  főleg természetes szaporodás 28‰-ről 15 ‰ Lassan megy végbe, népességgyarapodása még mindig jelentős Demográfiai robbanás következményei ma: Fiatalos korszerkezet Alacsony nőtöbblet 16 16

Emberfajták nagyfokú keveredése Indiánok: Peru, Bolívia, Guatemala Fehérek (kreolok): Argentína, Uruguay Meszticek: Mexikó, közép-amerikai földhíd, Kolumbia Feketék, mulattok: Jamaica, Haiti, Belize, Bahama, Kis-Antillák, Guyana Ázsiaiak: Indiaiak, Indonéziaiak 17 17

Népesség térbeli eloszlása Erőteljes térbeli koncentráció országon belül Őrzi a gyarmati időket Sűrűbben lakott Max: Antillák Trópusi magasföldek Meleg mérsékelt tengerparton Ritkábban lakott Amazonas-medence, hegyvidékek 18 18

Gyors urbanizáció a XX. század második felében Felzárkózás a fejlett világhoz A városlakók arányának hosszú távú változása Mexikóban 1900–2030 Adatok forrása: INEGI 19 19

A kontinensek városodottságának alakulása 1950-től napjainkig Forrás: ENSZ 20 20

Urbanizáció Indián előzmények Gyarmatosítók érdekei Közigazgatás, bányák, kikötők Szabályos városszerkezet XX. század megugrott a városodás (75%) Óriási szegregáció Netzalhualcoyótl, Favela Primate-city hatás 21 21

A Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja 2000-ben Forrás: ENSZ 22 22

A latin-amerikai gazdasági szerkezet jellemzői

Gazdasági fejlődés 1880-as évektől 1930-as évektől 1950-es évektől Bányászati, mezőgazdasági termékek 1930-as évektől Importhelyettesítés 1. szakasza: alapvető fogyasztási cikkek 1950-es évektől Importhelyettesítés 2. szakasza: tőke- és technológiaigényes termékek (Távol-Kelet: munkaigényes exportorientált iparosítás) 1970-es évektől További importhelyettesítés + ipari kivitel ösztönzése (Távol-Kelet: szakértelmet kívánó exportorientált iparosítás) 24 24

Kevés művelt terület, egészségtelen birtokviszonyok Kevés a művelt terület (8%) Mexikó: elmaradott öntözéses gazdálkodás Brazília: ÉK, D, DK fontos területek (Belső-Brazília, Amazónia: kevésbé) Latifundium–minifundium, Peon-rendszer Bazília: Farmok 1%-a 1000 ha feletti (ter 43%-a) –kihasználatlan kapacitások Mexikó: ejido tulajdonforma Farmok fele 10 ha alatti (ter 2,8%-a) - gazdaságtalan Magassági övezetek 25 25

Függőleges övezetesség: éghajlati emeletek magassági szint felső magassági határ jellemző termesztett növény tierra helada hideg föld gazdaságilag alig hasznosítható tierra fría hűvös föld kb. 4000 m-ig búza, kukorica tierra templada meleg föld 2000 m-ig rizs, gyapot tierra caliente forró föld 1000 m-ig banán, cukornád, kakaó, vanília 26 26

Az agrárium stratégiai ágazat Stratégiai ágazat (Mex: fogl. 20%, GDP 7,8 %) Népességrobbanás  XX. sz. közepétől élelmezés gyors bővítése Mexikó: GATT-, NAFTA-tagság  kereskedelmi liberalizáció, támogatások csökkenése Kuba: Forradalom után: mezőgazdaság kollektivizálása Eleinte: állami kisajátítás (1959, 1963: földreform) 1970-es évek második felétől: kényszerű szövetkezeti mozgalom Világviszonylatban jelentős Kávé (V58%) – Braz (Sao Paulo) (VR1), Kol (VR3), Közép-Am Banán (V35%) – Braz (VR2), Ecu (VR3), Földhíd (Costa R), Karib-szk. Kakaó (V16%) – Braz (ÉK), Ecu, Kol 27 27

Cukornád Latin-Am: világtermelés 44%-a Brazília (VR2): hagyományosan ÉK, ma inkább DK  Gazohol-program Mexikó Karib-szigetek: régen „Cukornád-szigetek” Meghatározó Kuba gazdaságában: „Sin azúcar, no hay país” = „Cukor nélkül nincsen ország” Ültetvények ¾-én szövetkezetek, de tőkehiány Elhúzódó válság: termelés és termőterület lecsökkent

Egyéb termesztett növények Kukorica (legfontosabb gabona): Brazília, Mexikó Rizs: DK-Brazília, búza: D-Brazília Dohány Kuba: termelés, világpiaci ár és a kereslet lecsökkent Trópusi gyümölcsök, citrusfélék Kuba: jobban fejlődnek Karib-szigetek: banán, ananász, citrusfélék, kopra Brazília Fűszerek: Szegfűbors: Jamaica Szerecsendió: Grenada (VR1.) Szója Brazília: Paraná, campo cerrado Gyapot, szizál: Brazília Japán kertészetek (Sao Paulo) 29 29

Erdőgazdálkodás és állattenyésztés Fakitermelés: Bra. (Amazónia és uruguayi határ) Probléma: erdőirtás, erdőtüzek (El Nino) Kaucsuk: Bra. (Manaus  Amazónia): motorizáció fejlődésével, de DK-ázsiai verseny + műgumi  mára visszaesett Chicle-termelés (rágógumi alapanyaga) Alárendelt állattenyésztés Mexikó 30% Szarvasmarha: Kuba, Dél-Amerika Külterjes szarvasmarha-tenyésztés: Brazília (uruguayi határ + Amazónia), Argentína Sertéstenyésztés: Brazília (Paraná), Argentína Halászat: Kuba, Mexikó 30 30

Mezőgazdaságon kívüli ágazatok Bányászat (szén hiányzik) Színesércek: Mexikó, Andok Vasérc: Brazília Bauxit: Guyanai-masszívum, Jamaica Kőolaj: Mexikó, Venezuela Feldolgozóipar (mexikói GDP 31-%-a) Kezdetben: élelmiszer, textil, később importhelyettesítés  sokoldalúbb Erőteljes koncentráció országokon belül (fővárosok, Mexikó: Monterrey, Brazília: Sao Paolo–Rio de Janeiro–Belo Horizonte ipari háromszög) Mexikó: Maquiladora-program (1966-tól), offshore Turizmus (USA-ból télen, Eu-ból nyáron) Tengerpartok (Karib-térség: Kuba újra felértékelődése), Acapulco (Mex), Copacabana (Brazília) Indián piramisok, mai metropoliszok, búcsújáróhelyek (Mexikó) 31 31

Külkereskedelem Koncentrált áruszerkezet és a kereskedelmi partnerek térbeli megoszlása USA befolyása É-ról D-re csökken Alacsony az egymás közötti kereskedelem aránya (20% alatt) Nemzetközi gazdasági szervezetek Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA): Mexikó (+USA, Kanada) Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur): Argentina, Brazília, Paraguay, Uruguay (Társult tag: Chile, Bolívia) Közép-amerikai Közös Piac: Guatemalától Costa Ricáig Karibi Közös Piac (Caricom): Kis-Antillák, Haiti, Jamaica, Belize, Guyana, Suriname Andok országai (ANDEAN) 32 32

Az Iszlám Világ

Az Iszlám Világ fogalma, lehatárolása Az iszlám közösségek a Föld országaiban > Iszlám Világ > Arab Világ Terület: 25 mó km2 (17%)  VR1 Népesség: 850 mó (12%) Részei: Észak-Afrika Magreb + Szahara Közel-Kelet Arab-félsziget Termékeny Félhold Kisázsia Előázsia Közép-Ázsia 34 34

Iszlám vallás jellemzői Iszlám 5 alappillére: Hitvallás (saháda) Ima (szalát) Adakozás (zakát) Böjt (szaum) Mekkai zarándoklat (haddzs) (+ dzsihád) Irányzatok Szunnita (87–90%): általánosabb – írásos szunna fontossága vallásjogi kérdésekben Siita (10–13%): Irán, DK-Irak – vallási vezető (imám) fontossága Háridzsita: Omán – vallás elsődlegessége világi hatalommal szemben 35 35

A gazdaság fő jellemzői az Iszlám Világ országaiban Hagyományosan: kereskedelem Száraz éghajlat + hódítások  nincs agrársiker  agrárium alárendelt szerepe Növénytermesztés: gabona (búza, árpa), olíva, szőlő, déligyümölcsök (narancs), primőr, datolya, halfafű Mediterrán tengerpart: növénytermesztés (Gyapot  pamutipar, hagyma, cigaretta) Egyiptom: Nílus menti oázisgazdálkodás Oázisgazdálkodás a sivatagban: szubtrópusi kultúra Állattenyésztés: sertés vallási tilalma, sztyeppek nomád, félnomád állattartása, extenzív pásztorkodás (juh, kecske) Ipar hiányzik (sokoldalúbb iparszerkezet: csak Egyiptomban) Viszonylag korai iparosítás (1950-es évek): szovjet segítséggel  vegyipar, kőolaj-finomítás, műtrágya Szuezi-csatorna: 3 Mrd t Hazautalások: 6–7 Mrd $ Szénhidrogének: Líbia, Algéria 1960-as évek eleje: kőolajmezők feltárása Kőolajexport (kivitel 70%-a nyersolaj + 15%-a finomítványok) Turizmus: Marokkó, Tunézia, Egyiptom (Líbia)

Az Iszlám Világ észak-afrikai részének gazdasági fejlődése 37

Afrikai arab országok „Dzsezírat el Maghreb” (= Nyugati-sziget): Atlasz-országok Távoli-Maghreb: Marokkó, Mauritánia Középső-Maghreb: Algéria, Tunézia Közeli-Maghreb: Líbia Egyiptom Mauritánia, Szudán Szenegál, Mali, Burkina Faso, Niger, Csád 38 38

Észak-Afrika országai Hasonlóságok: Éghajlat: partvidék mediterrán, délebbre: Szahara hatása Tőkeszegénység, szakemberhiány Bányakincsek, mediterrán mezőgazdasági termékek Különbségek: Marokkó: feudális maradványok, konzervatív Algéria, Líbia: központosított, szocialista kísérlet, iszlám fundamentalizmus, katonai diktatúra Tunézia, Egyiptom: nyugati mintájú modernizáció 39 39

A „sivatag előtti idők” Sziklarajzok: korábban kellemesebb éghajlat, civilizációs lépcsőfokok „Vadászok és gyűjtögetők művészete” „Pásztorművészet” „Lovasnépek művészete” Őslakói: berberek Délebbre szorultak Nyugatabbra nagyobb az arányuk (Marokkó: 40%)

Ókor Egyiptom: Szudán: fáraódinasztiák (Karnak, Luxor, Théba) 8-9 mó birodalom Főníciaiak (Kr. e. XII. sz.) Föníciai hajózási támaszpontok: Sabratah, Leptis Magna, Oea (mai Tripoli) Asszír, és perzsa támadások keleten Görögök Alexandria (Kleopátra) Kirenaiaka, Cyrené: Thera szigetéről érkező görögök alapították Punok (Kr. e. VII-IV. sz.): Karthágó Római Birodalom része (Kr. e. 146): Mauritánia, Numídia, Africa (≈Líbia) Tripoli, fényűző városok (Leptis Magna) Barbárok (vandálok, V. sz.): hódítások miatt e városok elnéptelenedtek

Középkor, újkor Arab uralom (VIII. sz.) Kézműipar, kereskedelem Kairó: kalifátus központja XVI. század: oszmán-török birodalom része (XVI. sz.) Jelentősebb vezető: Mohamed Ali Részleges függetlenség Gyapot, öntözés

Észak-Afrika újkori gyarmatosítása Atlasz-vidék országai: franciák, spanyolok (XIX. sz. eleje) Gyarmatok: Francia-Algéria, Spanyol-Marokkó Protektorátusok: Francia-Marokkó, Francia-Tunézia Nemzetközi igazgatású város: Tanger Egyiptom: angolok (1882) Líbia: olaszok 1911–1912: olasz-török háború XVIII. sz-ban alapított szenúszi szekta központjuk Kufra 43 43

Önállósulás útján Egyiptom Líbia 1922.: királyság Líbia II. vh.: fontos csaták színhelye (Tobruk) Kirenaika, Tripolitánia: angol megszállás Fezzán: francia megszállás Háború után: ENSZ gyámság 1951.: 3 tartományból független királyság I. Idrisz (szenuszi emír) 1956: Marokkó (alkotmányos monarchia), Tunézia 1962: Algéria (köztársaság)

Szocialista kísérletek 1952: Egyiptomi Arab Köztársaság Nasszer 1970-ig 1956: Szuez államosítása 1967: izraeli háború 1969: Líbia: „Arab szocialista népi állam” Moamer el-Kadhafi ezredes hatalomra jutása Királyság megdöntése (Líbiai Arab Köztársaság) – teljes függetlenség Eleinte radikális pánarab és mérsékelt szocialista politika Katonai diktatúra szigorú iszlám alapokon Zöld Könyv Tanácsrendszer Kapitalizmus és szocializmus mellett a „harmadik nemzetközi elmélet”

Nemzetközi konfliktusok Algéria: FLN: fundamentalista nyugatellenes politika Egyiptom 1973: arab-izraeli háború 1979: béke Izraellel Líbia Szidrai- (vagy Nagy-Szirtisz-)öböl Aozou-övezet (Líbia és Csád határa) Terrorista és gerillaszervezetek támogatása Lockerbie-katasztrófa (1992) Tömegpusztító fegyverek

Társadalmi–gazdasági fejlettségi különbségek Észak-Afrikában 47

Nagy és kicsi Ter. Nép. Néps. Népnöv. Nagy: Algéria 2,4 mó, Líbia 1,7, Egyiptom 1 mó km2 Kisebb: Marokkó: 460 ezer km2 (Nyugat-Szahara kérdése), Tunézia: 163 ezer km2 Nép. Óriás: Egyiptom 72 mó Nagy: Marokkó: 33 mó, Algéria 32 mó Kicsi: Tunézia: 10 mó, Líbia 6,2 mó Néps. Alacsony: Egyiptom, Marokkó 71 fő/km2, Tunézia : 61 fő/km2 Igen alacsony: Algéria 13 fő/km2, Líbia 3,5 fő/km2 Népnöv. Igen gyors: Líbia 2,6% Egyiptom 1,8%, Marokkó: 1,55%, Algéria: 1,22% Tunézia: 0,99% 48 48

Egyenlőtlen benépesültség, policentricitás USA befolyása É-ról D-re csökken Alacsony az egymás közötti kereskedelem aránya (20% alatt) Nemzetközi gazdasági szervezetek Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA) Mexikó (USA, Kanada) Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur) Tagok: Argentina, Brazília, Paraguay, Uruguay Társult tag: Chile, Bolívia Közép-amerikai Közös Piac Guatemalától Costa Ricáig Karibi Közös Piac (Caricom) Tagok: Kis-Antillák, Haiti, Jamaica, Belize, Guyana, Suriname Koncentrált áruszerkezet és a kereskedelmi partnerek térbeli megoszlása 49 49

Kétarcú országok Líbia Egyiptom Tengerpart: 2 centrum Sivatag: Szahara-i tábla Egyiptom Tengerpart + Nílus 1 centrum (Delta) Sivatag: Szahara-i tábla

Népességföldrajz Népesség egyenlőtlen eloszlása Líbia: 2 sűrűn lakott tengerparti terület (Tripolitánia nyugaton és Kiraneika keleten) + ritkán lakott Szahara Egyiptom: 2 sűrűn lakott terület (Nílus-delta, Nílus-menti terület) + ritkán lakott Szahara Gyors népességnövekedés – fiatal ország (34% 14 év alatti) Etnikailag meglehetősen homogén Vendégmunkások Vallás: szunnita mohamedán

Koncentrált városhierarchia Rang–nagyság szabály A városhálózat koncentrációja 52 52

Legnépesebb városok Kairó: 8 mó (ev. 15 mó) AFR3. Alexandria: 4 mó AFR5. El-Giza (Gizeh): 2,5 mó Tripoli: 1,1 mó Subra-el-Haima (Shubra-el-Khema): 1 mó Bengázi (Benghazi): 700 ezer

Marokkó Maghreb-el-Aksza Alkotmányos monarchia (király) Nemzetiségek: arab (50%), berber (40%) GDP/fő: 4300$ (mg. 22%, ip. 36%, szolg. 42%) Bányászat: foszfát Fejletlen kohászat, gépipar Vegyipar (imp. kőolaj, foszfát) Élelmiszeripar, textilipar (gyapot, gyapjú, bőr, ötvös) 54 54

Algéria Köztársaság Nemzetiségek: arab, berber (1/6), feketék GDP/fő: 7200$ (mg. 10%, ip. 60%, szolg. 30%) Bányászat: kőolaj, földgáz, vasérc Vegyipar Fejletlen ipar 55 55

Tunézia Nemzetiségek: arab, berber, európai (2%) GDP/fő: 7600$ (mg. 14%, ip. 30%, szolg. 56%) Élelmiszeripar (malomipar) Bányászat: foszfát, kőolaj (vasérc) Kohászat, gépipar Vegyipar Kézművesipar, turizmus 56 56

Foglalkoztatási szerkezet: Líbia és Egyiptom A kőolajszektor miatt Líbiában nagyobb a bányászat+ip aránya, Egyiptomban ehelyett mg Mezőgazdaság: L 18% E 32% Bányászat, ipar: L 30% E 17% Szolgáltatások: L 52% E 51% Magas munkanélküliség: Egyiptom Sok vendégmunkás (1 millió egyiptomi Líbiában)

Fejlettségi különbségek a közel-keleti félperiférián 58

Közel-Kelet részei Arab-Közel-Kelet (vagy Arab Délnyugat-Ázsia)  arab (Izrael: zsidó) nyelv, szunnita Arab-félsziget: Szaúd-Arábia, Jemen, Omán, Bahrein, Katar, EAE, Kuvait Termékeny Félhold: Irak, Szíria, Jordánia, Libanon, Palesztina Kisázsia  türk Törökország Azerbajdzsán Előázsia  perzsa Irán Afganisztán Pakisztán Közép-Ázsia  türk (Tádzsikisztán: perzsa) Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán

Az Iszlám Világ legeurópaibb része: Törökország 60

Kiváló geostratégiai helyzet Elkülönül a Közel-Kelet arab államaitól Történelmi, társadalmi, politikai, gazdasági tényezők Különleges földrajzi helyzet (évezredek óta összekötő kapocs, ma híd a Boszporuszon) Terület: 780 e km2 (ebből 3% Európa) Stratégiailag fontos fekvésű Boszporusz, Márvány-tenger, Dardanellák (1936. Montreux-i egyezmény) Tranzit-útvonalak a Kaukázus és Közép-Ázsia felé Tigris, Eufrátesz forrásvidéke („termékeny félhold” vízellátását ellenőrzi) NATO legfontosabb keleti láncszeme Szoros gazdasági szálak fűzik az EU-hoz Társulási egyezmény (1963), vámunió (1996) Teljes jogú tagság még nincs Gazdaságilag is átmenet az EU és Közel-Kelet között

Történelem XI. sz.: első hullám: szeldzsuk-törökök XIII. sz. vége: nagyhatalom (Oszmán Birodalom) XIV. sz. közepe: átlépték a Dardanellákat Edirne (1361), Isztambul (1453) XVI. sz.: világ egyik legnagyobb birodalma XVIII. sz.: elkezdődik a birodalom csökkenése I. vh. küszöbén: „Eu. beteg embere” I. vh. után szétosztották (1920-as sévres-i béke) Kemál Atatürk győztes mozgalma (határrevízió - 1923-as lausanne-i béke) 1939.: visszakapják Iskenderun (Alexandrette) környékét a franciáktól, hogy a II. vh.-ban semleges maradjon

Atatürk reformjai Köztársaság kikiáltása (1923) Főváros: Ankara Iszlám világi hatalmának felszámolása Polgári törvénykezés bevezetése Európai időszámítás Latin ABC Szakítás a hagyományos öltözködéssel Nők egyenjogúságának törvénybe iktatása Etatizmus gazdaságpolitikája Kulcsiparágak államosítása Új üzemek alapítása állami bankok segítségével Állami szektor: mai ipari termelés 40%-a

Népességföldrajzi kép Közel-Kelet legnépesebb állama (79 mó) XX. sz. eleje: lakosság alig fele volt török Örmények (I. vh.: genocídium – 1,5 mó) Görögök (1923: népességcsere) Ma vallásilag, etnikailag homogén nemzetállam Természetes szaporodás 1,5% (’50-es évek: 3%!) Mezőgazdasági keresők aránya: 36% (csökken) Milliók vándorolnak városokba, külföldre Vendégmunkások és családtagjaik (3 mó) Enyhít a munkanélküliségen Átutalt keresetük javítja az ország fizetési mérlegét Célországok: Legtöbben Németországba (2 mó) 1980-as évektől: öböl menti arab országok (600 ezer fő)

Jelentősebb városok

Gazdaságpolitikai váltás Hagyományos importhelyettesítés Fél évszázadon át Sokoldalú, de kevéssé termelékeny ipar Nem volt versenyképes nemzetközi piacon Árrobbanás (1970-es évek), deficit, eladósodás Ma is zárt (exportkoefficiens: 14%) Új liberális gazdaságpolitika 1983 óta Külföldi tőke Magánszektor térnyerése Exportorientált iparágak Idegenforgalom fejlesztése

Kétarcú mezőgazdaság Egészségtelen birtokszerkezet Kettős arculatú földművelés Anatóliai-fennsík Mediterrán partvidékek Tekintélyes állatállomány

Főbb nemzetgazdasági ágak megoszlása

Bányászat, energiagazdaság Króm Nemfémes ásványi anyagok Bauxit Rézérc Ólom Molibdén, higany, antimon Feketekőszén Barnakőszén Kőolaj Vízenergia

Ipar Textil- és élelmiszeripar Nehézipar Két legnagyobb foglalkoztató Nehézipar Megelőzte a Közel-K-et Széles skálájú, de elmaradott gépgyártás Vegyipar

Az egy főre jutó GDP területi fejlettségi különbségei Törökországban 2001-ben

A nyugat-kelet irányú fejlettségi lejtő Törökországban, 2001 (GDP/fő alapján)

A török euroatlanti integráció dilemmái 73

Törökország euroatlanti integrációja 1948: OEEC –alapító tag (1961- OECD) 1949: Európa Tanács 1952: NATO 1959: társulási szerződéshez folyamodik 1964: EGK-társulási szerződés 1974: Észak-Ciprus elfoglalása 1987: csatlakozási kérelem beadása (Marokkó is) 1996: vámunió hatályba lép 1997: Luxemburgi csúcs: 6+5+1 1999: DK-európai stabilitási egyezmény 1999: földrengés 1999: Helsinki csúcs: tagjelölt 2004: nem csatlakozik 2005: csatlakozási tárgyalások kezdete

Törökország EU-tagsága mellett és ellen szóló érvek Pro Megerősíthetjük a török modernizációt Nem jelenik meg ellenséges iszlám Eu. kapujában Nagy piac Külker EU-val: exp. (50%), imp. (40%) Már van vámunió Katonai, bizt. pol., NATO-tag, Ny-i orientáció Van eu-i része Kontra 80 mó nem eu-i kultúrájú Reg. pol. Döntéshozatal Kurdkérdés, emberi jogok, börtönök, halálbüntetés Gazdasági helyzet (infláció, eladósodottság, állam túlsúlya, feketegazdaság) Túl nagy hadsereg 97%-ban Ázsia Vendégmunkások áradata Határviták

A török csatlakozás megítélésének különbségei az EU-tagállamaiban

Délnyugat-Ázsia Délnyugat-Ázsia részei Arab-Közel-Kelet (vagy Arab-Délnyugat-Ázsia): arab világ keleti szárnya Előázsia Kisázsia

Arab-Közel-Kelet Arab világ keleti része Izrael: pol, kat szempontból jelentős Két rész Arab-félsziget Termékeny Félhold (Tigris-Eufrátesz + Libanoni partvidék) Alacsony népességszám, de: Utolsó fél évszázadban jelentős világgazdasági szerep, okai: Szénhidrogénen alapuló gazdagság Arab – izraeli viszony

Urbanizáció Iszlám szülőföldje Az Arab és Iszlám Világ szíve Mekka: Mohammed szülőhelye 570-ben Medina: későbbi hatalmi központja Nagyobb városok Bagdad Rijád Bejrút Szanaa

Elő- és Közép-Ázsia Elő-Ázsia Közép-Ázsia Irán Afganisztán Pakisztán Régi iszlám hagyományok + türk etnikai örökség Szovjet örökség  kötődés Oroszo-hoz, de reorientáció Piacgazdasági átmenet

A délkelet-ázsiai félperiféria újonnan iparosodó országai 81

Délkelet-Ázsia lehatárolása Indokíniai-félsziget: Szingapúr (NIC1) Malajzia, Thaiföld (NIC2) Kambodzsa, Laosz, Mianmar (Burma), Vietnam Indonéz-szigetvilág Fülöp-szigetek, Indonézia (NIC2) Brunei, Kelet-Timor 82 82

Délkelet-Ázsia részei Heterogén: Társadalmi-gazdasági szempontból Etnikai szempontból Kulturális örökség: indiai, kínai, arab-iszlám hatás Természeti erőforrások (kőolaj, ércek, trópusi erdők, termékeny síkságok)  tőkefelhalmozás Többségében homogén: Japán dinamikus erőtere, politikai szálak: ASEAN Elszigetelődött Vietnam: kommunista pártállami rendszer Mianmar: elszigetelődött, de várhatóan beilleszkedik 83 83

Gyarmatosítás Angol: Brunei, Malajzia, Mianmar, Szingapúr Francia: Kambodzsa, Laosz, Vietnam Holland: Indonézia Spanyol, USA: Fülöp-szigetek Portugál: Kelet-Timor Szabad: Thaiföld Japán invázió (II. vh.) Kínaiak jelenléte 84 84

Eltérő országméretek Szingapúr 3,7 mó 683 5352 Fülöp-szigetek 87 mó Népesség 2007 Terület Népsűrűség 2007 Szingapúr 3,7 mó 683 5352 Fülöp-szigetek 87 mó 300 e 290 Vietnam 85 mó 332 e 260 Thaiföld 67 mó 513 e 130 Indonézia 224 mó 1,9 mó 120 Malajzia 28 mó 330 e 90 Kambodzsa 16 mó 181 e Mianmar 55 mó 677 e 80 Brunei 400 ezer 5765 70 Kelet-Timor 1 mó 15 e 66 Laosz 6 mó 237 e 25 Délkelet-Ázsia 573 mó 4,5 mó 85 85

Vallás Buddhizmus: Mianmar, Thaiföld, Vietnam, Laosz, Kambodzsa (államvallás) Mohamedán: Malajzia, Indonézia, Brunei (államvallás) Katolikus: Fülöp-szigetek, Kelet-Timor Taoizmus: kínaiak (Vietnam, Szingapúr) Ateizmus: Vietnam 86 86

A távol-kelet újonnan iparosodó országai 87

NIC1-országok Dél-Korea, Tajvan, Szingapúr (Hongkong) Előnyös közlekedésföldrajzi és stratégiai helyzet Infrastruktúra (gyarmatosítók) Tőkefelhalmozás: alacsony bérek, szorgalom Kezdetek: importhelyettesítő iparosítás 1960-as évek: világpiacra irányuló export Textilipar Előmunkaigényes tömegáruk Szakképzettség, K+F, nehézipart igénylő termékek Japán működőtőke-kivitel 1990-es évek már fejlett országok, tőkexportőrök, 88 88

NIC2-országok Fülöp-szigetek, Indonézia, Malajzia, Thaiföld Japán vállalatok NIC1-ből ide települtek Olcsóbb munkabér Munkaigényes termékek vagy alkatrészek gyártása Jövőben Kína és Vietnam is 89 89

Gazdasági fejlődés szakaszai a Távol-Keleten A kivitel bővítésének fő tényezői 1960’ 1970’ 1980’ 1990’ Tőkekivitel, új kut eredmények (gyártási eljárások, szabadalmak, innovációk) Japán Nagy szaktudást igénylő csúcstechnológiai termékek (pl.: számítógépek és alkatrészeik, szórakoztató elektronika, gépk, gyógysz) Tajv Szing HK DK Beruházás- és nyersanyagigényes nehézipari termékek (pl.: vegyi áruk, acél, hajók) Tajv Szing HK DK Maláj Thaif Indon Fülöp Sok olcsó munkaerőt kívánó egyszerű iparcikkek (pl.: szövetek, konfekcióáruk, játékok) Kína Vietn 90 90