A „Feltörekvő Óriás”: Dél-Ázsia dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

Dél-Ázsia lehatárolása Dél-Ázsia egyéb elnevezései a gyarmati korból Kelet-India (Nyugat-India ≈ Karib-térség) Elő-India (Hátsó-India ≈ Délkelet-Ázsia) Elkülönül Ázsiától (Indiai kőzetlemez, Himalája elválasztó szerepe)  szubkontinens, alkontinens  könnyű lehatárolni Dél-Ázsia (6 ország): Banglades, Bhután, India, Nepál, Srí Lanka és a Maldív-szigetek Csak Ny-i irányba nyitottabb  tágabb (angolszász) értelmezés: Gyakran Pakisztán is CIA The World Factbook: Afganisztán is Legtágabb értelmezés  ENSZ: még Irán is Nepál Bhután Banglades India Maldív-szigetek Srí Lanka 2

Dél-Ázsia népességföldrajzi képe Legkisebb területű kultúrrégió: 3,6 mió km2 Jelentős népességszám (2012): 1,4 mrd fő (VR2.; világ 20%-a), jelentős eltérések: India túlsúlya 1,2 mrd (85%)  VR2, Banglades 150 mió (11%)  VR8 De: Bhután (720 ezer), Maldív-szigetek (330 ezer) Legsűrűbben lakott kultúrrégió: 400 fő/km2 Maldív-szigetek, Banglades: 1000 fő/km2 felett Magas természetes szaporodás: India 15 ‰ (Maldív-szigetek 24‰, Nepál 21‰) Fiatalos társadalom, 15 év alattiak aránya: India 32% (Bhután, Nepál és Maldív-szigetek 40%) Születéskor várható átlagos élettartam: India 69 (Srí Lanka 75) 3

Alacsony városodottság, óriásvárosokkal Alacsony városlakók aránya: 28% (Bhután 11%) Sok nagyváros (>Eu) 505 db 100 ezer feletti 84 db félmilliós 37 db milliós Legnépesebb városok: Mumbai (Bombay) 14 mó VR2. Dhakka 11,6 VR5. Delhi 11,2 VR8. Bangalore 6,3 (Chennai) Madras 4,7 Kolkata (Kalkutta) 4,4 4 4 4

Vallási sokszínűség Hindu többség 72% Muszlim 20% (szunnita ág) Nepál és India 80% körül Többi országban is a legnagyobb kisebbség Muszlim 20% (szunnita ág) Banglades (Pakisztán) leválásának alapja Maldív-szigetek 100%, Banglades 83% Legtöbben Indiában 164 mió Buddhista 1% Srí Lanka 77%, Bhután 75% Kisebb keresztény közösség: India, Srí Lanka Hatása: fogyasztási szokások, mezőgazdaság, demográfia, nők egyenjogúsága, iskolázottság, üzleti környezet 5

Nemzetiségi, nyelvi sokszínűség India soknemzetiségű 22 hivatalos nyelv, hindi (fő) Banglades 95 % bengáli bengáli Srí Lanka 75% szingaléz, 18% tamil szingaléz, hiv. még: tamil, angol Nepál soknemzetiségű: 48% gurkha, nevári, bhotija nepáli Bhután 50% bhotija, 35% nepáli, asszámi dzongkha Maldív-szigetek 98% szingaléz divehi (szingaléz dialektus arab írásjelekkel) 6

Ipari forr. előtt azonos gazdasági fejlettségi szinten Európával Indus és mellékfolyóinak völgyében: Kr. e. III. évezred: Harappa kultúra Mohendzsó-dáró (=„Holtak Dombja”) Indus középső folyásánál Sakktáblás alaprajz Egy-kétemeletes lakóházak (fürdőszobás) Magas szintű urbanizmus Fejlett infrastruktúra (fürdő, vízvezetés, burkolt utak) Világkereskedelem nagy háromszöge Szufficit Európával szemben 7

Lemaradás India-specifikus okai Kasztrendszer (indiai társadalom szerkezete): casta (portugál) = faj(ta), népcsoport 4 fő kaszt: bráhminok, ksatriják, vaisják, súdrák Érinthetetlenek (páriák, dalitok) Kaszton kívüliek (külföldiek) Ipari forr. elmaradása Angol gyarmati uralom 8

Két évszázados angol gyarmati uralom Gyarmatosítás hátrányai: Kézműipart tönkretették, bányászatot alig, feldolgozóipart nem fejlesztették Ipari növények, élvezeti cikkek termesztésének előtérbe helyezése Gabonafélék termesztésének visszaszorítása  éhínségek előidézői Előnyei: Angolok fejlesztették: egészségügy, közigazgatás, jogrendszer Vasutat, utakat építettek Bekapcsolták a szubkontinenst a világgazdaságba 9

Elhibázott gazdaságpolitika a függetlenség utáni első évtizedekben Gyarmatosítás következményei India-Pakisztán kettéválása (1947)  nyersanyag ipar nélkül és ipar nyersanyag nélkül Két Pakisztán (Banglades – Pakisztán 1971) Vontatott fejlődés Függetlenség előtt: 0,8%-os gazd-i növ ≈ népnöv  értékterm/fő: nincs növ. 1950–1980: 3,5 %-os növ (2,2%-os népnöv)  de értékterm/fő: csak 1,3% Családtervezés nehézkessége  elégtelen táplálkozás (2240 kcal) Államkapitalizmus: kapitalizmus és a szocializmus rossz keveréke Importhelyettesítés  befelé fordulás  nincs verseny Kimaradt a világgazd II. vh utáni felfutásából (3. világ fejlődése átlagban duplája volt) Monopolizált állami szektor + agyonszabályozott magánszféra Külföldi befektetések gátlása  nincs külföldi technológia 10

Gazdasági modernizáció indiai útja az 1980-as évektől – sikertörténet 1980–2002: évi átlag 6%-os GDP bővülés, majd 7,5%-ra emelkedett India az ezredfordulón a világ 4. legnagyobb gazdasága (vásárlóerő paritáson számított GDP) GDP bővülés 30–40%-át a termelékenység javulása adja Gazdasági növekedés nem a munkaerő létszámának bővülésén alapult  jó minőségű, tőke- és tudásintenzív iparágak Nem az ázsiai mintát követte (alacsony árú, munkaintenzív késztermékek exportja a fejlett világba)  sajátutas gazdaságpolitika, mely inkább függött: Belső piactól (mint exporttól) Fogyasztástól (mint a beruházástól) Szolgáltatásoktól (mint az ipartól) High-techtől (mint az alacsony hozzáadott értékű terméktől) 11

Gazdasági fellendülés motorja Alapja: „Angolul beszélő” indiai felsőoktatási rendszer (British English) Föld gömbölyű: Indiában nappal van, amikor az USA-ban éjszaka Fehérgalléros szolgáltatások kínálatának bővülése és világpiacra kerülése Szoftverfejlesztés exportja (2008-ra 35 mrd US$) Kiemelkedőek az ún. „outsourcing” tevékenységek Könyvelés Eü. szolgáltatások Újságírói munka Telefonos ügyfélszolgálat Információtechnikai forradalom eredménye: fiatalok hazájukban tudnak a globális munkaerőpiachoz csatlakozni  válasz a „brain drain”-re 12

Világpiaci nyitás (1991-től) Gazdasági fejlődés sajátja: állami támogatásokkal szemben ért el sikereket Állam igyekezett kivonulni a gazdaságirányítás területeiről Reformok: Kereskedelmi korlátok és állami monopóliumok leépítése Adókulcsok csökkentése Verseny ösztönzése Jelentős a versenyképesség javulás (telekom. forr., több infrastruk. beruházás, utak, kikötők) De ez csak a kiindulási alaphoz képest jelentős Még mindig akadozó energiaellátás, városi közszolgáltatás 13

Indiai modell hatása Közgazdászok: indiai gazdasági növekedés (fogyasztásvezérelt) kiegyensúlyozottabb, mint a kínai (erőforrások mobilizációjára épül) India kihagyja „ipari forradalmát” agrár országból szolgáltatások vezérelte gazdaságot épít. (Mg: 22, Ip: 27, Sz: 51) Ipar: főleg high-tech, és magas feldolgozottságú termékek (Kína Ip: 48) DE! Vidéki nincstelenek továbbra is a szegénységi küszöb alatt a munkaintenzív iparágak hiányában  sok indiai a kínai mintát követné India 1 mrd 130 mió lakosából még mindig 800 millióan élnek napi 2 dollárnál kevesebből 14