Zsíranyagcsere Szokásos táplálék összetétel: - szénhidrát: 45-50% - zsír: 35-40% - fehérje: 10-15% Lipidek: vízben nem, vagy kevéssé, apoláros oldószerben jól oldódó vegyületek Felnőtt napi zsírfogyasztása: 50-150 g - 90% trigliceridek - maradék: koleszterin, koleszterin-észterek, foszfolipidek, zsírsavak

trigliceridek foszfolipidek Fontos membránalkotó koleszterin Növényekben nincs, hormonok kiinduló anyaga + állati sejtek membránjában is sok van

zsírsavak Arachidonsav (w-6) Linolsav (w-6) Linolénsav (w-3)

Lipolízis: a raktározott zsírsavak felszabadulása a zsírszövetből lipáz

A lipidek nem oldódnak a vérben => szállítómolekulák kellenek Lipoproteinek: lipid + fehérje LDL: low density HDL: high density Gömböcske. Felszíne poláris (foszfolipipidek), befelé zsírsavak (apol.) + koleszterin van benne. Belül szállítja a lipideket

Lipidek felhasználása Megesszük Raktárból elővesszük: LIPOLÍZIS Lipáz enzim: trigliceridekből karbonsav és glicerin Az első sav leszorítása a kritikus Triglicerid bontás: ha éhesek vagyunk vagy idegesek, vagy mozgunk Triglicerid lipáz Diglicerid lipáz Monoglicerid lipáz

Vérkeringéssel a májba jut A glicerin sorsa: Vérkeringéssel a májba jut glicerin glicerin-3-foszfát glicerin-kináz triglicerid szintézis dihidroxi-aceton-foszfát glikolízis glükoneogenezis

A zsírsavak sorsa: A vérkeringésbe kerül, ahol albuminhoz kötődik, így jut el a szervekhez oxidáció energia Zsírsavfelhasználás -szívizom - harántcsíkolt izom Nincs zsírsavfelhasználás - idegszövet - vörösvértest - mellékvesevelő Jóllakottság függvénye is Jóllakott: szénhidrátfelhasználás zsírsavraktározás nincs zsírsavoxidáció Éhezés, tartós fizikai munka: zsírsavoxidáció

A zsírsavak a sejtekbe diffundálnak Koenzim A-val aktiválódnak Az aktiválódás helyszíne: endoplazmás retikulum vagy mitokondrium külső membrán koenzim A: számára átjárhatatlan a mitokond. belső membránja. A membránban van karnitin: hozzákapcsolódik a zsírsavhoz => acil-karnitin: befordul a belső membránon belülre -> a zsírsav átadódik a mitokondriumban lévő KoA-nak

A zsírsavoxidáció helyszíne a mitokondriális mátrix A mitokondrium belső membránja átjárhatatlan a koenzim A-ra Karnitin: zsírsavszállító a mitokondrium belső membránjában

A zsírsav mitokondriumba jutása karnitin segítségével

A zsírsavak b-oxidációja oxidáció: FADH2, transz helyzetű kettős kötés 2. Hidratálás: L-konfigucációjú b-hidroxi zsírsav 3. b-szénatom lévő OH csoport oxidációja 4. tiolízis

Eredmény ciklusonként: 2 szénatommal rövidebb zsírsav, 1 acetil-KoA, 1 FADH2, 1 NADH Citrát ciklus FADH2,NADH Terminális oxidáció ENERGIA 1 palmitinsav (16 C-atom) lebontása: - 7 ciklus - 8 acetil-KoA - 7 FADH2 - 7 NADH Nettó: 129 ATP

A ketontestek keletkezése

Hyperketonaemia, ketonuria Normálisan alacsony az vércukorszint, éhezéskor méginkább. Nem tud bejutni az AcKoA a citrát-ciklusba Emiatt ketontesteket szintetizálunk. Ezeket pl. az agy fel tudja használni energia-termelésre, a perifériás sejtek vissza tudják majd alakítani AcKoA-vá, és benyomják a citromsav-ciklusba

Fehérje, aminosavlebontás Az energiaraktárak megoszlása (kJ) Elsődleges szerepük nem az energiatermelés és raktározás. Szokásos táplálék összetétel: - szénhidrát: 45-50% - zsír: 35-40% - fehérje: 10-15% Felnőtt napi átlagos fehérjefogyasztása: 40 g

A fehérjék emésztése szintézis lebontás

A fehérjeemésztésben részt vevő fontosabb enzimek: - pepszin: gyomor, alacsony pH-n aktív, limitált proteolízis - tripszin - kimotripszin - elasztáz - karboxipeptidáz A Bélben találhatóak, aktiválódásuk limitált proteolízissel történik

Inaktiv zimogének és aktiválódásuk Limitált proteolízis proteolízis: peptidkötések bontása limitált: csak jól definiált helyen történő Általában proteáz enzimek aktiválása történik így, hogy csak az adott helyen (emésztőenzimek) és csak az adott körülmények között (véralvadási enzimek) legyenek aktivak. Proformában zimogénként szintetizálódnak és csak késöbb aktiválódnak. Másik szsabályozási lehetőség: Proteáz inhibitorok Inaktiv zimogének és aktiválódásuk 1. Az aktív centrum kialakult csak a fehérje egy másik része lefedi (pl.: pepszinogén) 2. Az aktiv centrum csak a limitált proteolízist követő szerkezetváltozás kapcsán alakulhat ki (pl.: tripszinogén)

Az aminosavak sorsa 1 lépés leggyakrabban a nitrogén eltávolítása Direkt oxidatív dezaminálás Glutamáton keresztüli oxidatív dezaminálás Glutamát dehidrogenáz A glutamát a folyamatban mint fontos közvetítő szerepel. Transzaminázok: aminocsoport átvitelét katalizáló enzimek

Az ammónia eltávolításának legjelentősebb útja: ornitinciklus NH4+ + HCO3- + 3ATP + 2H2O + Asp Urea + 2 ADP + 2 Pi +AMP + PPi + fumarát

Az aminosavak szénláncának sorsa Ketoplasztikus aminosavak: acetoacetáttá alakulnak, majd zsírsav és ketontest szintetizálódik belőlük. Glükoplasztikus aminosavak: piruvát, a-ketoglutarát, szukcinát, oxálacetát képződik belőlük és a glükoneogenezisben vehetnek részt. a-aminocsoroport NH4+ urea szénlánc citrát ciklus