Aminosavak bioszintézise Növények, autotróf baktériumok: minden aminosav előállítására képesek Más élőlények (pl.: ember): egyesek előállítására képes, másokat csak korlátozottan vagy nem képes előállítani Nem esszenciális Alanin Aszparagin Aszpartát Cisztein Glutamát Glutamin Glicin Prolin Szerin Tirozin Esszenciális Arginin* Hisztidin Izoleucin Leucin Lizin Metionin* Fenilalanin* Treonin Triptofán Valin
Szénlánc: szénhidrát anyagcseréből származik. Szénhidrát lebontás során keletkező a-ketosavak
A befejező lépés általában: transzaminálás
Nitrogénmegkötés Az autotróf élőlények a légkörből, vagy a talaj nitrátjáből kötik meg. A heterotróf élőlények már készen kapják aminosav, vagy azok bomlástermékeinek képében.
A nitrogénmegkötés mechanizmusa Kevés élőlény képes a légköri nitrogént megkötni: kék-zöld algák a vizekben, Azotobacterterek a talajban és a Rhizobium-félék amelyek a növények gyökerein élnek szimbiózisban a növényekkel. A molekuláris nitrogén megbontása és redukciója energiaigényes: 600 kJ/mol N2. N2 + 8H+ + 8e- + 16 ATP = 2NH3 + H2 + 16ADP + 16 Pi A reakcióra csak prokarióták képesek, a nitrogén fixálást végző enzimkomplex: a nitrogenáz
Az enzim egy Fe-t és egy Mo-Fe-t tartalmazó fehérje komplexe. Erős funkcionális konzervativítás jellemzi a különböző törzsek nitrogenáz komplexeit. Képesek egymás alegységeivel működni.
Aerob Anaerob Hüvelyesek Egyéb növények nitrogén-fixáló baktériumok (* fotoszintetizáló baktérium) Szabad forma Szimbiózis növényekkel Aerob Anaerob Hüvelyesek Egyéb növények Azotobacter Beijerinckia Klebsiella (néhány) Cianobacter (néhány)* Clostridium (néhány) Desulfovibrio Lila szulfát baktérium* Lila nem-szulfát bakterium* Zöld szulfát baktérium* Rhizobium Frankia Azospirillum
A nitrogenáz enzimkomplex hihetetlenül oxigénérzékeny. Oxigénnek kitéve rögtön inaktíválódik. Oka: a fehérje Fe része reagál az oxigénnel. Aerob nitrogénfixálók számára problémát jelent. Megoldások: 1. Erős respirációs metabolizmus alacsony sejtbeli oxigénszint (Azotobacter) 2. Extracelluláris poliszacharid kiválasztás (Azotobacter, Rhizobium) Diffúziólimitált oxigénszint. 3. Oxigénkötő molekulák pl.: leghemoglobin (szimbiotikus fajok, mint Rhizobium). 4. Specializált sejtek (heterociszták) cianobaktériumokban, amelyek csak fotorendszer I-et tartalmaznak (ATP szintézis), oxigéntermelő fotorendszert nem, azt a többi sejttípus tartalmazza.
Szimbiózis Hüvelyesek, a leggyakrabban Rhizobium törzsekkel élnek együtt.
Lóhere gyökerén található, 2-3 mm hosszú Rhizobium egységek.
Ammónia megkötés glutamát,glutamin bioszintézis
A glutamát,glutamin szintézisének alternatív útjai
Transzaminálások az aminosavszintézisben
Szerin-család
Piruvát-család
Leucin bioszintézise
A prolin a glutaminsav-család tagjai közé tartozik.
Zsírsavak de novo szintézise Zsírsavak lánchosszabbítása Lipidek szintézise Zsírsavszintézis aminosavlebontás zsírsavlebontás szénhidrátlebontás acetil-KoA zsírsavszintézis Két részre bontható: Zsírsavak de novo szintézise Zsírsavak lánchosszabbítása
Zsírsavak de novo bioszintézise Helye: citoplazma Enzimkomplex: zsírsav szintáz: elektronmikroszkoppal látható, tömege 23 millió Da, 2 azonos alegység, fejenként 7 különböző fehérje Hordozófehérje: ACP (acil-carrier protein) Mechanizmus: a zsírsavlánc 2 szénatomos egységenként épül fel Végeredmény: palmitinsav (16 szénatom)
Lánchosszabbítás Helye: mitokondrium, endoplazmás retikulum Mechanizmus: két szénatomos egységek beépülése - mitokondrium: acetil-KoA - endopalmás retikulum: malonil-KoA Nincs enzimkomplex, különálló enzimek Ko-A-hoz kötöttek nem hordozófehérjéhez Deszaturáció Helye: endoplazmás retikulum Hozzávalók: NADP, O2 és még 3 enzim KoA-hoz kötötten zajlik
A szevezetben a zsírsavak trigliceridek képében raktározódnak Szintézisük fő helyszínei: máj, zsírszövet Alapanyagok: glicerin-3-foszfát, zsírsavak Forrásuk: - zsírszövet: döntően szénhidrátanyagcsere - máj: főleg szénhidrát és zsíranyagcsere