Áramlásos módszerek a pórusos anyagok jellemzésére Fábián Balázs Harangozó Márta 2013
Áramlásos módszerek Gázáramlásos módszerek Folyadékáramlásos módszerek Információt kapunk: Pórusméretről Eloszlásáról Tekervényességéről Darcy- törvény: Gázáramlásos módszerek Folyadékáramlásos módszerek
Gáz-permeabilitási mérések A tiszta, nem adszorbeálódó és nem kondenzálódó gázok pórusos anyagokon át történő transzportjának négy különböző mechanizmusa van: Viszkózus áramlás tág pórusokban nagy nyomáson Knudsen áramlás szűkebb pórusokban, alacsony nyomáson Áramlás a felületi diffúzió miatt Molekulaszita- jellegű anyagátadás Makropórus, amelynek sugara nagyobb, mint 50 nm, Mezopórus, amelynek sugara 2 – 50 nm közé esik, Mikropórus, amelynek sugara kisebb, mint 2 nm.
Mezo- és makropórusos anyagok Viszkózus áramlás Knudsen áramlás Az alkalmazott modellt az intermolekuláris és a molekulák pórusfallal való ütközéseinek arányaként a Knudsen-szám határozza meg: >> 1 : A Knudsen-áramlás tarománya. Az intermolekuláris ütközések elhanyagolhatók a pórus falával való ütközésekhez képest. << 1 : a molekula-molekula ütközések a meghatározóak. Az áramlás viszkózus. 0.1 << << 10 : Átmeneti tartomány, amelyen a két mechanizmus jó közelítéssel additív.
Függ az abszolút nyomástól ! Viszkózus áramlás Ha a Knudsen szám értéke alacsony, akkor az anyagtranszport döntően viszkózus áramlással történik: Valós pórusos anyagok estén egészül ki az ε (anyag porozitás) és a τ (pórusrendszer tekervényessége) hányadosával. Függ az abszolút nyomástól !
Független az abszolút nyomástól ! Knudsen áramlás Ha a molekula közepes szabad úthossza sokkal nagyobb, mint a pórusátmérő, akkor az anyagtranszportra a Knudsen-áramlás jellemző: Valós pórusos anyagok esetén vezetjük be a tekervényesség és a porozitás mellett a kapilláris érdes fala miatt fellépő diffúz visszaverődést Független az abszolút nyomástól !
Szerkezeti paraméterek az átmeneti tartományon- felületszámítás Az átmeneti tartományban az áramlás a két mechanizmus összegével írható le: Az egyes mechanizmusokra korlátozódva definiálhatjuk a felületeket: Viszkózus: Knudsen:
Folyadék-permeációs mérések Hagen-Poiseuille egyenlet: hengeres pórusokat feltételez Kozeny-Carman egyenlet: tömör gömbök közötti lyukakon való áramlást vesz alapul Adott viszkozitású anyag esetén a folyadékáram-sűrűség: A valósághoz ragaszkodva, bevezetve a tekervényességet, a permeabilitási együttható: Így a folyadék stacionárius áramsűrűsége a Poiseuille egyenlet alapján:
Retenciós módszer Permporometria Különböző méretű szuszpendált makromolekulák áthaladásával kategorizálják a pórusos anyagokat. A permeabilitás-porozimetria mérések során valamilyen inert gáz áramlását vizsgálják pórusos anyagon, melynek kapillárisait részben elzárja valamilyen kapilláris-kondenzációval lecsapódott gőz. Amennyiben a Kelvin egyenlet érvényes, akkor meghatározható az átlagos pórusméret:
Kiszorításos mérések Folyadék/gáz: Inert gáz áramlását a pórusos anyagokon keresztül, melynek pórusait valamilyen nedvesítő folyadék zárja el. Young-Laplace egyenlet szerint a pórusátmérő: Minél nagyobb a pórusméret, annál kisebb nyomáskülönbség kell a folyadék kiszorításához. Folyadék/folyadék: A kis kontaktszögű folyadékot a nagyobb kontaktszögű kiszorítja, feltéve, hogy nem elegyedik!
Összefoglalás Gázáramlásos és folyadékáramlásos módszerek Áramlásos módszerekkel a makro-, mezo és mikropórusok egész tartománya megvizsgálható Feltételezések szükségesek a pórusok geometriájával kapcsolatban melyek megnehezítik a kísérletek és az elméletek közötti összefüggések megteremtését
Köszönjük a figyelmet
Kérdések Mi a tiszta, nem adszorbeálódó, nem kondenzálódó gázok pórusos anyagon át történő transzportjának négy mechanizmusa? Mi a különbség a Knudsen és a viszkózus áramlás egyenletei között? Mire és milyen feltételezések mellett jók a Hagen-Poiseuille és a Kozeny-Carman egyenletek?