Vízrajzi monitoring Vízállás észlelése Vízmélység, meder felvétel Vízsebesség mérése (középsebesség, áramlás, turbulencia) Vízhozam mérése Jégviszonyok mérése Hordalék Talajvízszint mérése Rétegvízállás, forráshozamok mérése Hidrometeorológiai mérések Csapadék (magasság, intenzitás) Hóréteg, hóvíz egyenérték Levegő és vízhőmérséklet Relatív páratartalom, globál sugárzás Talajnedvesség

Vízmérce

Vízállás idősor tetőzési pont árhullámkép völgyelési pont © Vargya György

Rajzoló vízmérce Távmérők, nyomástávadó

Balaton hóelejei vízállásai és a leeresztett vízmennyiségek 2001-2007

Vízhozam mérési módszerek megválasztása Vízhozam tartomány Feltételek Köbözés < 2 l/s Köböző edény elhelyezhető (sugárban kifolyás) Mérőlap (mérőbukó) 2 – 20 l/s Meder szélesség < 2 m, vízmélység < 0.5 m, Mérőlap „beépíthető” Mérőszűkület, Parshall-csatorna 10 – 1000 l/s Egyenes szakasz (min. a csatorna szélesség 10-szerese) Jelzőanyagos (kémiai) mérés < 0.1 m3/s Elkeveredés biztosított (nincsenek holtterek) Sebesség és keresztszelvény terület meghatározása > 0.1 m3/s Meder szabályos, nincs benőve, Sebesség > 0.2 m/s

Mérés bukóval

Kéki-patak Vízhozam mérő szelvény Burnót-patak Automata vízmintavétel és mérőbukó

Vízhoam meghatározása adott torokszélességű Parshall-csatornára:

Vízhozam mérés szabad szelvényben: átfolyási szelvény x sebesség

Q-H görbe

Vízállás idősor tetőzési pont árhullámkép völgyelési pont Árvizi hurokgörbe

Forgószárnyas sebességmérő

Indukciós áramlásmérő

Kémiai vízhozammérés

Országos Vízjelző Szolgálat története Első dunai árvízi feljegyzés 1012-ből való, mely árvíznél „számtalan ember, barom és épület veszett oda”. A legrégebbi vízállás-feljegyzéseink az 1693/94 évi árhullámról vannak. A vízállások rendszeres észlelése a Dunán 1823-ban a pozsonyi és a budai, a Tiszán pedig 1833-ban a szegedi vízmércéken indultak meg. A Kiegyezés időszakában már 57 helyen folyt rendszeres vízállás-észlelés. Hamarosan megindult a vízállások közlése az érdekeltek számára, vagyis a vízjelzés. A Tiszánál már 1856-ban megindult, egyelőre csak árvizek idején, de 1886-tól már naponként küldték szét a vízállásokról szóló értesítést. Az 1876. február-márciusi dunai jeges árvíz és az 1879. márciusi tiszai árvíz halaszthatatlanná tette az egységes vízrajzi szolgálat kialakítását. A Vízjelző Szolgálat 1892. március 1.-én kezdte meg működését, először csak a Tisza-völgy vízállásaira vonatkozóan, majd rövidesen Országos Vízjelző Szolgálattá alakult át. 1921-ben megalakul a Nemzetközi Duna Bizottság, 1924-ben a Nemzetközi Vízjelző Szolgálat is, amelyben meghatározzák a dunamenti országok közötti adatcsere tartalmi és formai kérdéseit. Szervezetileg az Országos Vízjelző Szolgálat az 1929-től létrejött Vízrajzi Intézet keretein belül működik, 1952-től a VITUKI-ban.

Országos Vízügyi Informatikai Szolgálat Egységes adatátviteli hálózat, Egységes adatbázis környezet (SQL rendszer, elemei: SQL adatbázis szerverek, térinformatikai adatbázisok. Adatátviteli hálózat (12 vízügyi igazgatóság, szakaszmérnökségek és a területi védelmi központok) Központi Vízügyi Szerverfarm (web hely, a szükséges adatbázis és térinformatikai kiszolgálói háttérrel) Vízügyi Adattár (egységes relációs és térinformatikai adatbázis környezet)

Országos Vízügyi Informatikai Szolgálat

Országos Vízügyi Informatikai Szolgálat Feladatai: Vízügyi informatikai rendszerek működtetése Objektum és törzsadat kezelő rendszer Magyar hidrológiai adatbázis (MAHAB) Leíró (szöveges) és térinformatikai adattár Távmérő rendszerek Operatív hidrológiai modul működtetése