Energetika I-II. energetikai mérnök szak

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ Meretei Molli 10.c.
Advertisements

Szélkerék-erdők a világban és hazánkban
Megújulók: mekkora támogatást érdemelnek? Dr. Gács Iván egy. docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék.
5. témakör Hőtermelés és hűtés.
NOx keletkezés és kibocsátás
Fenntartható energiagazdálkodással az éghajlatváltozással szemben: retorika vagy realitás? Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan.
A hidrogén (hydrogenium, hydrogen, vodonik, водород)
B I O L Á N G B I O E N R G A Biomassza tüzelés Kft. Zrt.
Energiatermelő mezőgazdaság - Lágyszárú energianövények -
© Gács Iván (BME) 1/26 Energia és környezet NO x keletkezés és kibocsátás.
Halmazállapotok Részecskék közti kölcsönhatások
Török Ádám Környezettudatos Közlekedés Roadshow,
B B I I O O E L N Á N R G G A Kft. Zrt.
NEM MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK
Dr. Gerse Károly MVM Zrt. vezérigazgató-helyettes április 18. Európai energiapolitika - magyar lehetőségek a villamosenergia-iparban Kihívások Lehetőségek.
Elgázosító kazánok Hő és áramlástani gépek 1.
A biomassza energetikai hasznosítása
5. témakör Hőtermelés. 1. Hőellátási módok A felhasznált végenergia kb. 2/3-a hő. Hőigény: – ipari-technológiai (kb. 50 %): nagy hőmérsékletű (hőhordozó:
© Gács Iván (BME) 1/15 Energia és környezet Kéndioxid és kéntrioxid kibocsátás, csökkentésének lehetőségei.
Klímaváltozás – fenntarthatóság - energiatermelés
Energia és környezet A levegőtisztaság-védelem céljai és eszközei Levegőszennyezés matematikai modellezése.
Légszennyezőanyag kibocsátás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. Ősz János Energetika I-II. energetikai BSc.
Energetika II. energetikai BSc szak (energetikai mérnök szak)
Villamosenergia-termelés hőerőművekben
5. témakör Hőtermelés és hűtés.
A jövő és az energia Mi lesz velem negyven év múlva ? Mivel fogok közlekedni ? Fázni fogok otthon vagy melegem lesz ?
© Gács Iván (BME) 1/26 Energia és környezet NO x keletkezés és kibocsátás.
SZÉN-MONOXID.
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM EK EMKI ENERGETIKAI INTÉZETI TANSZÉK BIOMASSZÁK ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ KÖRNYEZETI HATÁSOK VIZSGÁLATA M.Sc.
2. AZ ENERGETIKA ALAPJAI.
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc.
LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM
Levegőtisztaság-védelem 5. előadás
Hagyományos energiaforrások és az atomenergia
Villamos kisülések alkalmazása a környezetvédelemben VII. Környezetvédelmi Konferencia-Dunaújváros Kiss Endre, Horváth Miklós, Jenei István, Hajós Gábor,
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. Ősz János Geotermikus energia és földhő hasznosítás.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. Ősz János Energetika I-II. energetikai BSc.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. Ősz János Fenntartható fejlődés és energetika.
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK BIOMASSZA
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK BIOMASSZA
energetikai hasznosítása II.
energetikai hasznosítása III.
© Gács Iván (BME) 1/12 Energetikai levegőszennyezés folyamatai, matematikai modellezése Környezet- menedzsment.
© Gács Iván (BME) 1/12 Levegőszennyezés matematikai modellezése Energia és környezet.
Biogáz Tervezet Herkulesfalva március 01..
Jut is, marad is? Készítette: Vígh Hedvig
16.ea. BUDAPEST ÉS A DUNA Légszennyezések: történelmi áttekintés II. Edward (13 th c.): széntüzelés betíltása III. Richard (14-15 th c.): füstadó.
Megújuló energiaforrások – Lehetőségek és problémák
szakmai környezetvédelem megújuló energiák 1.
Civin Vilmos MVM Zrt. „Klímacsúcs” Budapest, február 27. Klímaváltozás és egy állami tulajdonú villamos társaság.
Javasolt fejlesztési területek a SINUS Klaszter számára Kiss Endre Zárókonferencia
SZÁMÍTÁSI FELADAT Határozzuk meg, hogy egy biomassza alapú tüzelőanyag eltüzelésekor a kén-dioxid emisszió tekintetében túllépjük-e a határértéket. Az.
BUDAPEST ÉS A DUNA Légszennyezések: történelmi áttekintés II. Edward (13 th c.): széntüzelés betíltása III. Richard (14-15 th c.): füstadó 17 th.
h-x (i-x) diagram gyakorlatok
Tüzeléstechnika A keletkezett füstgáz
Szemestermények szárítása
Tüzeléstechnika Gázok égése
Füstgáz emissziómérések lefolytatása Csendes-Deák Zsuzsanna
Károsanyag-keletkezés
Biogáz (másodlagos feldolgozás). Alapanyag: minden természetes eredetű szervesanyag (trágya, zöld növényi részek, hulladék, állati eredetű szennyvíz iszap)
ANYAGI HALMAZOK Sok kémiai részecskét tartalmaznak (nagy számú atomból, ionból, molekulából állnak)
Energia mennyiségi jellemzők. Átszámítási kulcsok A hordó (barrel) az olaj ipar sajátos, de általánosan (szinte kizárólagosan) használt mennyiségi egysége,
Biogáz (másodlagos feldolgozás). Alapanyag: minden természetes eredetű szervesanyag (trágya, zöld növényi részek, hulladék, állati eredetű szennyvíz.
Károsanyag-keletkezés
FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD c. egyetemi docens
FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD c. egyetemi docens
* * ppm (v/v) azaz ppmv átszámítása
Bioenergia, megújuló nyersanyagok, zöldkémia
Előadás másolata:

Energetika I-II. energetikai mérnök szak Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. Ősz János Energetika I-II. energetikai mérnök szak PP, de sok fontos információ csak a példák megoldása közben szóban!! gyakorlat Dr. Szentannai Pál szentannai@energia.bme.hu; +36 1 482 9040 / 12

1. gyakorlat Tüzelőanyagok

C + H + S + O + N + A + HOH = 1 Elemi összetétel DIN MSZ C Ct karbontartalom kg/kg H Ht hidrogéntartalom kg/kg S St kéntartalom kg/kg O O oxigéntartalom kg/kg N N nitrogéntartalom kg/kg A A hamutartalom kg/kg HOH Wt nedvességtartalom kg/kg C + H + S + O + N + A + HOH = 1

(numerikus adatok: finn tőzeg) Elemi összetétel (numerikus adatok: finn tőzeg)

1. példa gC gH gS gO gN gA gHOH Egy erőmű egy év alatt 300 ezer tonna (mányi) szenet tüzelt el, amelynek elemi összetétele a következő: Ct Ht St O N A Wt gC gH gS gO gN gA gHOH 45,2% 3,20% 3,70% 7,10% 0,80% 18,4% 21,6% Mennyi hamu (meddő), széndioxid, kéndioxid és víz(gőz) szabadult fel? moláris tömegek: MC = 12,011 kg/kmol MO = 15,9994 kg/kmol MS = 32,06 kg/kmol MH = 1,0079 kg/kmol

Égési alapmennyiségek Ennyi vízgőz keletkezik az égés során, kg/kg Ennyi száraz levegő szükséges az égéshez, kg/kg Ennyi száraz füstgáz keletkezik az égés során, kg/kg Ennyi száraz füstgáz keletkezne, ha normál állapotba kerülne, m3/kg „normál állapot” itt:  = 0°C; p = 101,32 kPa;

2. példa 15 kg/s (már ismert mányi) szén kerül eltüzelésre egy kazánban. Mekkora levegő- és füstgáz (tömeg)áramot kell a két ventilátornak szállítani, ha a légfelesleg tényező 1,2, a környezeti levegő nedvességtartalma pedig 0,0119 kg/kg (20°C, 80%)? Ebből mennyi a (reakcióban részt nem vevő) nitrogén? a környezeti levegő összetétele: térf.% tömeg% N2: 78,084 75,510 O2 20,948 23,151

Égéshő, fűtőérték DIN MSZ Ho Qs égéshő MJ/kg Hu Qi fűtőérték MJ/kg a víz égéstermék folyadék halmazállapotú Hu Qi fűtőérték MJ/kg a víz égéstermék gőzfázisú Hu = HO – hr  HOHB hr = 2,4425 MJ/kg (= a víz párolgáshője 25°C-on)

Szilárd tüzelőanyagok jellemző fűtőértékei antracit: 32 – 35 MJ/kg fekete kőszén: 20 – 32 MJ/kg barnaszén: 15 – 20 MJ/kg lignit: 5 – 10 MJ/kg rönk fa: 8 – 14 MJ/kg termény héjak: 14 – 19 MJ/kg pelletezett lágyszárú: 14 – 16 MJ/kg héj: szotyi – dió

gC,wf gH,wf gS,wf gO,wf gN,wf gA,wf gHOH 3. példa Egy energianövény (salix) laboratóriumi elemzésének eredményei a következők: Ctd Htd Std Od Nd Ad Wt Qsd Qid gC,wf gH,wf gS,wf gO,wf gN,wf gA,wf gHOH Ho,wf Hu,wf MJ/kg 47,36% 5,51% 0,10% 43,8% 0,82% 2,40% 43,1% 20,374 19,171 Mekkora lesz a fűtőértéke, ha (a tárolás során) a nedvességtartalma 35%-ra csökken? Az eredeti tüzelőanyag tömegéből mennyi marad ekkorra?

Folyékony tüzelőanyagokra Az eddigiek használhatók – de egyszerűbben: hamuval és nedvességgel nem kell számolni héj: szotyi – dió

Gáznemű tüzelőanyagokra Az eddigiek használhatók – de másképp: az elemi összetétel helyett inkább az alkotó molekulák (szénhidrogének) részarányából indulnak ki héj: szotyi – dió

4. példa CH4,N = 0,7175 kg/m3 HuCH4,N = 35,88 MJ/m3 70% / 30% metán / széndioxid keveréknek (alacsony fűtőértékű gáznak) mennyi a sűrűsége és a fűtőértéke? térfogat arányt jelentenek a számok! térfogatra vonatkoztatott sűrűséget és fűtőértéket keresünk normál állapotban érvényes térfogatra -><- gáztechnikai normál állapot!! CH4,N = 0,7175 kg/m3 HuCH4,N = 35,88 MJ/m3 CO2,N = 1,9770 kg/m3 (fizikai normál állapot!!)

CH4 / CO2 keverék CH4,N = 0,7175 kg/m3 HuCH4,N = 35,88 MJ/m3 mol/mol itt kb.= V/V CH4,N = 0,7175 kg/m3 HuCH4,N = 35,88 MJ/m3 CO2,N = 1,9770 kg/m3 (fizikai normál állapot!!)

5. példa Mennyi CO2 keletkezik 1 MJ (termikus energia) előállítása során mányi szén, biomassza (salix), olaj, földgáz, 30% CO2-t tartalmazó biogáz eltüzelésekor?

6. példa Mennyi szilárd hulladék és CO2 keletkezik évente egy P villamos teljesítménnyel,  éves kihasználási időtartammal,  (villamos) hatásfokkal jellemezhető erőműben, ha a primer energiahordozó biomassza (salix), mányi szén, antracit, könnyű fűtőolaj, földgáz (CH4), 30% CO2-t tartalmazó biogáz, ill. (nukleáris energiaforrás)?

Füstgáz emissziók technológiai határértékek jogszabály megadási módja, pl. 440 MW erőműre: szilárd folyékony gáz szilárd anyag: 30 mg/m3 30 mg/m3 2 mg/m3 CO: 250 mg/m3 175 mg/m3 100 mg/m3 NOx (mint NO2): 200 mg/m3 200 mg/m3 75 mg/m3 SOx (mint SO2): 200 mg/m3 200 mg/m3 35 mg/m3 yO2V: 6% 3% 15% normál állapotú, száraz, adott („vonatkoztatási”) O2-tartalmú füstgázra átszámolva!!! héj: szotyi – dió

7. példa Mennyi NOx és SOx távozik évenként a levegőbe az előző példában szereplő erőművek esetében, ha azok a jogszabályi határértékeket éppen megtartják?