Felszín alatti vizbázisok védelme Simonffy Zoltán Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport Felszín alatti vizbázisok védelme II. Vízminőség EU Víz Keretirányelv – receptorszemlélet és monitoring Transzportfolyamatok Szennyeződés-érzékenység Természetes vízminőségi problémák Vízbázisok védelme Vízellátás biztonságba helyezése Bekövetkezett szennyezésekkel szembeni védelem Alföld – egy komplex probléma

A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Megelőzés, elővigyázatosság Védelem bekövetkezett szennyezések esetén Mindkettő esetében beszélhetünk: Általános védelemről Védett területek védelméről

KÖRNYEZETI HATÁRÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA Mért koncentráció  környezeti határérték (TV) Emberi fogyasztás Monitoring kút Szárazföldi ökoszisztéma Szennyező- forrás Vízi vagy vizes ökoszisztéma Lebomlás /Keveredés Magas háttér- koncentráció ? ? Receptor szemlélet !!! Receptor: az ember, vízi, vizes és szárazföldi ökoszisztémák Egyes országokban: a felszín alatti víz is (önmagában ) ??

A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Jelenleg (219/2004-es korm. rendelet, 10/2000-es miniszteri rendelet) határértékek: szennyezettségi határérték (TV). Ez tulajdonképpen a környezeti határérték a jó állapot értékeléséhez, víztest (vagy vízadó) szinten egyedi határérték (CV) a receptort ténylegesen veszélyeztető szennyezés mértéke az adott helyen, - ez általában ellenőrzési célt szolgál, lehet pl. környezetterhelési határérték is a szennyezőforrásnál kármentesítési határérték: a kármentesítés célja, egyedi kockázatelemzés alapján, az adott helyre vonatkozik (az intézkedési határérték megszűnt!!)

KÖRNYEZETI HATÁRÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA Emberi fogyasztás Monitoring kút Szárazföldi ökoszisztéma Szennyező- forrás CTV Vízi vagy vizes ökoszisztéma DF DF DF AF Magas háttér- koncentráció CV = DF*(DWS vagy EQS)/(1-AF) TV = BL + ε ha CV < BL TV BL CV TV = a.CV ha CV > BL BL CV CV: adott helyre vonatkozó kritérium DWS: ivóvízszabvány EQS: FAVÖKO-ra vonatkozó ökotoxikológiai határérték AF: lebomlási faktor (< 1) DF: hígítási faktor (>1) (a nem szennyezett víz hatása) TV: környezeti határérték BL: háttérkoncentráció ε: megengedhető többlet a: csökkentő tényező

IVÓVÍZKÚTRA VONATKOZÓ HATÁRÉRTÉK Emberi fogyasztás Szárazföldi ökoszisztéma CDWS Szennyező- forrás Vízi vagy vizes ökoszisztéma Magas háttér- koncentráció CV = DWS TV = BL + ε ha CV < BL TV BL CV TV = DWS ha CV > BL BL CV=DWS CV: adott helyre vonatkozó kritérium DWS: ivóvízszabvány TV: környezeti határérték BL: háttérkoncentráció ε: megengedhető többlet Természetes vízminőségi problémák

KÖRNYEZETI HATÁRÉRTÉK A VÍZFOLYÁS KÖZELÉBEN Monitoring kút CCV Emberi fogyasztás Szárazföldi ökoszisztéma Szennyező- forrás Vízi vagy vizes ökoszisztéma DF AF Magas háttér- koncentráció CV = DF*EQS/(1-AF) BL CV CV: adott helyre vonatkozó kritérium EQS: FAVÖKO-ra vonatkozó ökotoxikológiai határérték AF: lebomlási faktor (< 1) DF: hígítási faktor (>1) (a nem szennyezett víz hatása)

KÖRNYEZETI HATÁRÉRTÉK A NÖVÉNYZET KÖZELÉBEN CCV Monitoring kút Emberi fogyasztás Szárazföldi ökoszisztéma Szennyező- forrás Vízi vagy vizes ökoszisztéma AF Magas háttér- koncentráció CV = EQS/(1-AF) BL CV CV: adott helyre vonatkozó kritérium EQS: FAVÖKO-ra vonatkozó ökotoxikológiai határérték AF: lebomlási faktor (< 1)

KÖRNYEZETTERHELÉSI HATÁRÉRTÉK A SZENNYEZŐFORRÁSNÁL Monitoring kút Emberi fogyasztás CCV Szárazföldi ökoszisztéma Szennyező- forrás Vízi vagy vizes ökoszisztéma DF DF DF DF AF AF Magas háttér- koncentráció CV = DF*(DWS vagy EQS)/(1-AF) de ha CV < BL CV = BL + ε TV BL CV BL CV CV: adott helyre vonatkozó kritérium DWS: ivóvízszabvány EQS: FAVÖKO-ra vonatkozó ökotoxikológiai határérték AF: lebomlási faktor (< 1) DF: hígítási faktor (>1) (a nem szennyezett víz hatása) TV: környezeti határérték BL: háttérkoncentráció ε: megengedhető többlet

Megelőzés, elővigyázatosság, általános védelem A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Megelőzés, elővigyázatosság, általános védelem A tevékenységekre vonatkozó szabályozás EU Irányelv a felszín alatti vizek védelméről (1980 óta) 33/2000–es Kormányrendelet EU Víz Keretirányelv (2000) 219/2004–es Kormányrendelet 219/2004–es Kormányrendelet Felszín alatti vizekre vonatkozó leányirányelv (2006)

FELSZÍN ALATTI VIZEK JÓ KÉMIAI ÁLLAPOTA A VÍZ KERETIRÁNYELV SZERINT A kémiai állapot értékelése a meglévő monitoring adatai alapján, az érvényben lévő jogszabályok határértékeihez viszonyítva - immissziós megközelítés Monitoring kutak mellett, a receptorra vonatkozó közvetlen info Ivóvíz Történt-e már bezárás, korlátozás, vízminőségromlás miatt? Ellenőrzés a termelőkutakban, vagy azok közelében. Olyan mértékű vízminőségromlás semmiképpen nem engedhető meg, amely növelné a kezelési technológiával szembeni igényt. A védelem célja inkább a csökkentés Ökoszisztémák Tapasztalták-e ökoszisztéma sérülését?

FELSZÍN ALATTI VIZEK JÓ KÉMIAI ÁLLAPOTA A VÍZ KERETIRÁNYELV SZERINT A VKI szerint a felszín alatti víztest jó állapotban van: ha a szennyezőanyagok koncentrációja a monitoring kutakban nem haladja meg a környezeti határértéket (TV) ha valahol meghaladja, de bizonyítható, hogy a keveredés és a lebomlás a receptornál már az ivóvíz (öntözési vagy rekreációs) vagy az ökotoxikológiai határérték alá csökkenti a koncentrációt a víztest térfogatának csak egy része (20 %) lehet szennyezett a víztestek szintjén megállapított átlagkoncentráció nem növekszik a jó állapotot veszélyeztető szennyezési csóvák nem terjednek

TRANSZPORTFOLYAMATOK

Anyagmérleg h1, C1 h2, C2 h3, C3 diffúzió és diszperzió diszperzió, be diszperzió, ki Szorpciós folyamatok átalakulás advekció, be advekció, ki lebomlás advekció

Anyagmérleg oldott anyag koncentrációjának megváltozása felületen megkötött anyag koncentrációjának megváltozása (adszorpció) + = advekció (konvekció) be - ki + diffúzió és diszperzió, be - ki elsőrendű forrás-nyelő + + nulladrendű forrás-nyelő

A vízzel együtt mozgó oldott szennyezőanyag transzportja Advekció A vízzel együtt mozgó oldott szennyezőanyag transzportja Advekció 0,2 0,4 0,6 0,8 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 idő (nap) C/Co Co C v L t = L/(v/n)

A részecskék „szóródásából” adódó transzport Diszperzió A részecskék „szóródásából” adódó transzport Mikroszkópikus diszperzió Lamináris vízmozgás, de ütközés a szilárd szemcsékkel Egyenlőtlen sebességeloszlás Longitudinális diszperzió Transzverzális diszperzió

Diszperzió A részecskék „szóródásából” adódó transzport Makroszkópikus diszperzió Geológiai heterogenitás A diszperziós tényező léptékfüggő !!!!

A részecskék „szóródásából” adódó transzport Diszperzió A részecskék „szóródásából” adódó transzport Advekció+diszperzió

Adszorpció Megkötődés a szilárd váz felületén Az oldott és a felületen megkötött anyag koncentrációja között egyensúly alakul ki telített Az adszorpció jelenségét az ún. izotermák írják le. Lineáris izoterma esetén: Cs=Kd.Co Kd: megoszlási hányados Nem-lináris izotermák: Cs = KF.Con --- Freudlich izoterma Cs = KL/( g + Co ) --- Langmuir izoterma Co Cs

Megkötődés a szilárd váz felületén Adszorbció Megkötődés a szilárd váz felületén Advekció+diszperzió + adszorpció

Co = Ck.exp(j1 .t), Lebomlás: ha j1.< 0 Elsőrendű lebomlás A koncentrációtól függő intenzitású lebomlás dCo/dt = Co. j1 lnCo = j1.t + C Co(t=0) = Ck ln(Co/Ck) = j1.t Co = Ck.exp(j1 .t), Lebomlás: ha j1.< 0 t: idő [T] Co: az oldott anyag koncentrációja [M/ L3] j1: a lebomlás együtthatója [1/T] Radioaktív anyagok. Felezési idő : t1/2 0,5Ck = Ck.exp(j1 .t1/2)  j1=ln0,5/ t1/2 Az áttörési kísérlet végkoncentrációja: Co,vég = Ck.exp(j1 .L/v/n)

Annyi transzportegyenlet, ahány komponens Kémiai átalakulás A nulladrendű lebomlási tagokon keresztül Annyi transzportegyenlet, ahány komponens A reakcióknak az adott komponensre vonatkozó következményei a nulladrendű forrás-nyelő tagokon keresztül jelennek meg A reakciók eredményeit az adott pillanatban érvényes koncentrációk függvényében, külön egyenletrendszer alapján számítjuk, termodinamikai egyetlenrendszer és adatbázis alapján

Transzportfolyamatok kémiai átalakulás + lebomlás + adszorbció Advekció+diszperzió Co C v

Koncepcionális modellek Jellemző léptékek mikro lokális regionális kémiai átalakulás lebomlás adszorpció ioncsere folyamatok diszperzió diffúzió advekció

Egy példa 5 év

Egy példa 10 év

Egy példa 20 év

Egy példa 30 év

Egy példa 50 év

Egy példa 100 év

SZENNYEZŐDÉS-ÉRZÉKENYSÉG

Megelőzés, elővigyázatosság, általános védelem A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Megelőzés, elővigyázatosság, általános védelem Esetenkénti elbírálás helyett az emberi tevékenység kontrollja veszélyes anyagok listája bizonyos tevékenységek tiltása, korlátozása a működés szabályozása (legjobb elérhető technológia, jó mezőgazdasági gyakorlat) függ a terület érzékenységi szintjétől, veszélyes anyagok közvetett bevezetésének tiltása a fokozottan érzékeny területeken, közvetlen bevezetés sehol (kivéve meghatározott visszasajtolásokat és talajvízdúsítást)

Sérülékenység vagy védettség A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Földtani érzékenység Víztartók belső tulajdonsága, a mobilis szennyezőanyag továbbterjedésének lehetőségét jellemzi Sérülékenység vagy védettség Érzékeny közegre vonatkozik, meghatározott jellegű szennyezőforrásból származó vízminőségromlás valószínűségére utal. A vízmozgás sebessége (irány és nagyság) is fontos: áramlási pálya, illetve elérési idő Általános sérülékenység (konzervatív anyag) Specifikus sérülékenység (az anyagra és a közegre jellemző transzport és átalakulási folyamatok figyelembevételével) Veszélyeztetettség A specifikus sérülékenységgel rokon fogalom, amit általában egy adott, és nem pedig egy potenciális szennyezőforrás esetén használnak.

A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A sérülékenység értékelése vízkivétel nélküli állapotban Telített zóna: feláramlási vagy leáramlási területek Kút nélküli természetes állapot B 1 2 V y eloszlása v r nem sérülékeny Kút nélküli természetes állapot B 1 2 V y eloszlása v r sérülékeny

FELÁRAMLÁSI ÉS LEÁRAMLÁSI TERÜLETEK MAGYARORSZÁGON

A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A sérülékenység értékelése vízkivétel esetén Telítetlen zóna: talajvízforgalmi típusok változnak a depresszió miatt - párolgási többlet megszűnik a vízzáró réteggel rendelkező kivételével mind sérülékennyé válik Telített zóna: gyakorlatilag csak leáramlási területről van szó, a sérülékenységet a szennyezőforrás és a szűrő közötti elérési idő dönti el. A kút közelében sérülékeny A sérülékenység a fedőtől függ

A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Sérülékenységi térképezés: A sérülékenységet befolyásoló folyamatok: a talajvízforgalom a szennyezőanyag transzportja a telített zónában megkötődési és átalakulási folyamatok (a szennyezőanyag koncentrációjának változása) A lényeg: a vizsgált területre ismert információk és a szennyeződési folyamat közötti kapcsolatok alapján a szennyeződés veszélyének értékelése és térképezése

A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Magyarország szennyeződésérzékenységi térképe Az érzékenységi kategória szerint eltérő korlátozás - 219/2004-es Kormányrendelet Fokozottan szennyeződés-érzékeny területek kiemelt természetvédelmi területek állóvizek 250 m-es parti sávja nyílt karsztos területek vízbázisok védőterületei Szennyeződés-érzékeny területek egyéb természetvédelmi területek állóvizek parti sávja 250-500 m között porozus fő vízadó képződmény vagy karsztos vízadó 100 m-nél vékonyabb fedő alatt a sokévi átlagos többletbeszivárgás > 20 mm/év Kevésbé érzékeny területek

VÍZELLÁTÁS BIZTONSÁGBA HELYEZÉSE

Biztonság – Mit is jelent? Ivóvíz: hosszú távon rendelkezésre álló mennyiség, egészséges jó miinőség Kockázatok: vízhiány, természetes vízminőségi problémák, szennyezések, az éghajlatváltozás hatásai Biztonság és fenntarthatóság: biztonsági terv és intézkedések EU szintű szabályozási háttér

AZ EU IVÓVÍZ IRÁNYELV EGYÉB EU ELŐÍRÁS Ivóvízre vonatkozó minőségi követelménye (ivóvízellátás és élelmiszeripar) (A tagállamok csak szigorúbb értékeket alkalmazhatnak). Folyamatos ellenőrzés A határérték túllépése esetén azonnali stop, majd feltárás és intézkedés (Derogáció csak különleges esetben) 3 évenként beszámoló az EU-nak EGYÉB EU ELŐÍRÁS vízellátás biztonsági terve

A VÍZ KERETIRÁNYELV ELŐÍRÁSAI Prioritás: ivóvízbázisok védelme 10 m3/napnál nagyobb, vagy több mint 50 fő ellátását szolgáló vízkivételek regisztrációja, 100 m3/nap-nál nagyobb vízkivételek monitoringja az ivóvízminőség biztosítása szükség esetén kezeléssel emberi hatások miatt a kezelés nem módosulhat, sőt törekedni kell a csökkentésére védőzónákat lehet kijelölni (nálunk kell !!!) a szolgáltatásban költség-megtérülés elve

VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁK TERMÉSZETES EREDETŰ VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁK Nem szennyeződés!

Természetes vízminőségi problémák

Természetes vízminőségi problémák

Hazai szabályozás Ivóvízszabvány: 201/2001 Kormányrendelet http://www.kvvm.hu/cimg/documents/201_2001_Korm.rendelet..... Ivóvízminőség-javító program: természetes eredetű problémák kezelése (As, NH4, Fe, Mn …) A vízkivételek 70 %-ánál fordul elő valamilyen, a korábbitól eltérő kezelést igénylő probléma: 870 települést és 2,6 millió embert érint Technológia fejlesztés szükséges (jelentős költségek) 2009-ig kellett volna, de csúszás

VÉDEKEZÉS SZENNYEZÉSEKKEL SZEMBEN MEGELŐZÉS

A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A megelőzés kiemelt fontosságú az ivóvízbázisok esetében 123/1997 kormányrendelet az ivóvízbázisok védelméről Védőidomok és védőterületek Sérülékeny vízbázisok (amelyeknek van védőterülete) Felszíni eredetű szennyezésekkel szemben sérülékeny vízbázisok! 2266/1997 kormányhatározat a biztonságba helyezési programról

A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Védőidom: a vízkivételi pontot körbevevő olyan térfogat, amelyet az általánosnál nagyobb védelemben kell részesíteni Védőterület: a védőidom felszíni metszete Célja: belső védőidom: a vízkivételi mű közvetlen védelme a szennyezéstől és a megrongálódástól külső védőidom: a bakteriális és egyéb lebomló szennyezőanyagokkal szembeni védelem hidrogeológiai védőidom: a le nem bomló szennyezőanyagokkal szembeni védelem (A, B, C) Lényege: A vízkivétel olyan környezetének kijelölése, ahol a veszélyes tevékenységeket tiltani vagy korlátozni kell (minél közelebb vagyunk a vízkivételhez, a tiltás, illetve a korlátozás annál szigorúbb). A védőidomon kívülről érkező szennyezés felfedezése esetén (monitoring a védőidomon belül) kb. az elérési idővel azonos időelőny áll rendelkezésre a beavatkozáshoz. Utánpótlódási viszonyok, vízminőség, emberi tevékenységek feltárása. A meglévő szennyezések hatásvizsgálata, beavatkozások tervezése, esetleges felszámolás.

A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Vízbázisok kiemelt védelme - Védőidomok és védőterületek 50 éves védőterület t2,3 t1,2 t1,1 Q t1,3 az 50 éves védőidom határa (t1,1+ t1,2+ t1,3 = t2,3 = 50 év) utánpótlódási terület határa metszet a pontozott vonalon keresztül Az 50 éves védőidom felszíni vetülete utánpótlódási teület vázlatos helyszínrajz Alapja: Az elérési idő, T = s/(v/neff) az az idő, amely alatt egy konzervatív szennyezőanyag részecske a szennyezőforrástól a kútba jut. belső védidom: 20 nap külső védőidom: 6 hónap hidrogeológiai védőidom A: 5 év B: 50 év C: a teljes felszín alatti vízgyűjtő

Védőidom meghatározása a. Kútból visszafelé indított részecskék Hidrogeologiai B védőterület Védőidom, 50 év 12 év 45 év Védőidom, 5 év 5 év 50 év 5 év 5 év

Védőterület meghatározása b. Felszínről indított részecskék Hidrogeologiai B védőterület 50 év 100év 50 év 12 év 5 év 35 év

A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Magyarország ivóvízigényének 95 %-át felszín alatti vizekből elégítik ki, ennek 100 %-a érzékeny, 2/3-a felszíni eredetű szennyezésekkel szemben sérülékeny, a veszélyeztetettség felmérése most van folyamatban. Sérülékeny üzemelő és távlati ivóvízbázisok

VÍZELLÁTÁS BIZTONSÁGI TERVE

Vízellátás Biztonsági Terv Vízminőség ellenőrzés A VÍZELLÁTÁS BIZTONSÁGI TERV RÉSZEI Vízbázis Vízmű (vízkezelés) Elosztó hálózat Fogyasztó Vízellátás Biztonsági Terv Feladatok és felelősség megosztása Ismeretek Vízminőség ellenőrzés Forrás: IWA

A VÍZELLÁTÁS BIZTONSÁGI TERVE a készlet és a kezelés kicsit részletesebben Reális ivóvízigény Hasznosítható vízkészlet A vízkészlet minősége Természetes problémák Ivóvíz minőségi határértékek Szennyező-források Az utánpótlódás védelme Alternatív vízkészlet Igény-gazdálkodás A kibocsátások megelőzése Szennyeződés kármentesítése Biztonságos és egészséges vízellátás Vízkezelés

VÉDEKEZÉS BEKÖVETKEZETT SZENNYEZÉSEK ESETÉN

A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A megelőzés ellenére előfordulhatnak szennyezések: korábbi szennyezések, illetve balesetek Cél a szennyezés tényleges veszélyességének megfelelő beavatkozás meghatározása a szennyezés megfigyelése (monitoring) a szennyezés továbbterjedésének megakadályozása a szennyezés káros hatásának csökkentése a szennyezés felszámolása

A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Jelenleg (219/2004-es korm. rendelet, 10/2000-es miniszteri rendelet) határértékek egyedi határérték (ha szükséges): a receptort ténylegesen veszélyeztető szennyezés mértéke az adott helyen kármentesítési határérték: a kármentesítés célja, egyedi kockázatelemzés alapján, az adott helyre vonatkozik (az intézkedési határérték megszűnt)

A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Ha a mért koncentráció meghaladja a környezetterhelési határértéket, a beavatkozás fő lépései: a szennyezett állapot feltárása (jelen) (tényfeltárási terv alapján) az emberi vagy környezeti veszélyeztetettség értékelése (jövő) (a receptor lehet az ember, bízi, vizes vagy szárazföldi ökoszisztéma) a beavatkozás tervezése monitoring, un. aktív védelem vagy kármentesítés utóellenőrzés (monitoring)

Monitoring kút (TV) Termelőkút Keveredés Lebomlás

A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Lehetséges beavatkozási formák általános esetben: pontszerű szennyezések és kis kiterjedés esetén: a tovább terjedés megakadályozása: szennyezett víz kitermelése (hidraulikai lokalizáció) vagy áramlási holttér létrehozása a szennyezőforrás felszámolása + semlegesítő anyag bekeverése vagy + a szennyezés eltávolítása (szennyezett talaj is, amelynek elhelyezéséről gondoskodni kell) - drága!! nem-pontszerű szennyezések vagy jelentős szétterjedés esetén: a szennyezési tevékenység megszüntetése a szennyezés "tördelése" az áramlái viszonyok alapján kiválasztott megfelelő pontokon a szennyezett víztér tördelése vízkitermeléssel.

a szennyezett víz kitermelése (hidraulikai lokalizáció) Eltemetett hulladék, beszivárgási többlettel rendelkező területen Kutak távolsága ? Hozam?

a szennyezett víz kitermelése (hidraulikai lokalizáció) Eltemetett hulladék, beszivárgási többlettel rendelkező területen Kutak távolsága ? Hozam?

a szennyezés tördelése Mezőgazdasági eredetű nem-pontszerű nitrátszennezés, beszivárgási terület A kitermelt vízzel öntözött terület Kutak kiosztása? Hozama?

A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Védőterületen belüli szennyezés esetén az általánoshoz képest további lehetőségek adódnak: Áramvonal menti beavatkozás: a szennyezési csóva frontján ua., mint pontszerű a szennyezőforrásnál a szennyezési csóva elterelése védőkutakkal, terelőfalakkal, drénekkel Beavatkozás a vízkivételeknél: szennyezett és tiszta kutak vizének keverése (nem mindig lehet) termelőkút mint védőkút (a szennyezett kút leállítása nem megoldás) külső védőkút elterelés miatt különféle tisztítási technológiák - csak végső esetben, a VKI szerint kerülendő!

Védőkút alkalmazása vízmű közelében Pontszerű szennyeződés, rétegvízre települt vízmű esetén A védőkút helye? Hozama?

(EGY KOMPLEX PROBLÉMA) AZ ALFÖLD VÍZELLÁTÁSA (EGY KOMPLEX PROBLÉMA)

Felszín alatti vízkészletek és közüzemi vízkivételek Készletek és hasznosítási lehetőségek Felszín alatti vízkészletek és közüzemi vízkivételek jelenleg

Készletek és hasznosítási lehetőségek Felszín alatti vízkészletek és közüzemi vízkivételek éghajlatváltozással (~ 2050)

Elegendő-e felszín alatti vízkészletünk? Mikor, hol, és mire? Jelenleg a közüzemi vízellátásra bőven elegendő mindenhol (csak a Maros-hordalékkúp bizonytalan), egyéb vízkivételekre az Alföldön kb. 500 Mm3/év. (ipar, bányászat, állattartás, öntözés, megcsapolás) Egy „legvalószínűbb” éghajlatváltozási forgatókönyv esetén 2050-ben az Alföldön már közüzemi célokra is csak szűkösen. ( = ha az ivóvízellátást fenntartjuk, egyre több helyen fognak sérülni az ökoszisztémák)

Természetes vízminőségi problémák Természetes vízminőségi problémával érintett vízművek Világoskék: nem igényel kezelést

Mennyiségi és vízminőségi problémákkal érintett területek Alföld: - mennyiségi kockázat - természetes vízminőség - kis vízművek (biztonságos üzemeltetés?) Kék: mennyiségi probléma Piros: természetes vízminőségi probléma

Új koncepció, új stratégia, új megoldások Új helyzet: (különösen az Alföldön) Az éghajlatváltozás miatt bizonytalan utánpótlódás és hasznosítható készlet. A mindenütt rendelkezésre álló, ivóvíz célra kevés kezeléssel alkalmassá tehető, olcsó felszín alatti víz mítosza eltűnt. A kis vízműveknél nem csak drága a kezelés, de a technológiai fegyelem, és így a biztonság is nehezen biztosítható. A növénytermesztés gazdaságossága változóban van, változhatnak az öntözési vízigények. Új koncepció, új stratégia, új megoldások

Javaslatok Partiszűrésű vagy a folyók melletti talajvízdúsításos vízkivételek és a regionális rendszerek szerepét növelni kellene