Technológiai szennyvizek ártalmatlanítására tervezett égetőmű
©2008 Deloitte A jelenlegi helyzet 2 Háromféle, kezelést igénylő anyag keletkezeik: –Szennyvízkeverék, –vizes folyékony hulladék, –oldószer hulladék Jelenleg: közúton külső ártalmatlanító művekbe szállítás –a technológiai szennyvizek km-re, –az oldószeres hulladékok – km-re
©2008 Deloitte A kitűzött feladat 3 Terv: a saját telephelyen saját veszélyes hulladék égető mű létesítése, Feladat: a tervezett tevékenység engedélyezhetőségének, megvalósíthatóságának vizsgálata. Vizsgálati szempontok: releváns jogszabályok (pl.: 314/2006, 3/2002) elemzése, területrendezési (helyi önkormányzati) szempontok értékelése várható lakossági fogadtatás vizsgálata
©2008 Deloitte A legfontosabb tudnivalók I. Szennyvízkeverék Jelenleg: Az „A”üzemben keletkező cianidos tömény szennyvíz, melyhez egyéb gyártásokból származó, csatornába nem engedhető tömény szennyvíz járul. Ezt a szennyvízkeveréket jelenleg 130 km-re egy működő szennyvíztisztítóba szállítják biológiai tisztításra. Tervezett: Az „A” üzemből a szennyvíz csővezetéken érkezne a tartályparkba. Fogadására két 50 m 3 -es fogadó tartályt alakítanának ki. 4
©2008 Deloitte A szennyvízkeverék összetétele Mért jellemzőMennyiség% 6340 m 3 /év (6980 t/év) pH12-13 Cl-525 t/évátlag 7,5% Szárazanyag tartalom (105 °C-on szárítási maradék)1920 t/év27,5% Izzítási maradék (600°C-on) (szervetlen sótartalom)1307 t/év18,7%. N(NH3/NH4+)98 t/év1,4% Szerves anyag tartalma KOI-ban kifejezve476,8 t/év6,8% Égéshőnem éghető 5
©2008 Deloitte A legfontosabb tudnivalók II. Vizes folyékony hulladék: –Jelenleg Ez a folyékony hulladék több technológiában keletkezik, jelenleg km-re lévő veszélyes hulladékégetőben égetéssel ártalmatlanítják. Összetétele viszonylag állandó, mert összetevői olyan gyártásokból származnak, amelyek az üzemidő nagy részében folynak. –Tervezett A „B, a C és a D” épületből gyűjtővezetéken felváltva érkezine és szintén két 50 m 3 -es fogadó tartályba gyűjtenék. 6
©2008 Deloitte A vizes folyékony hulladék összetétele Mért jellemzőMennyiség% 2635 m 3 /év (2898,5 t/év) pH 2-14 (keveréssel pH>5,5- re beállítva) Cl-70,3 t/év2,4% Br-54,4 t/év1,9% Szárazanyag tartalom (105 °C-on szárítási maradék)700,5 t/év24,2% Izzítási maradék:(600°C-on (szervetlen sótartalom)440,5 t/év15,2% N(NH3/NH4+)15 t/év0,5% Szerves anyag tartalma KOI-ban kifejezve462,4 t/év16% Égéshőnem éghető 7
©2008 Deloitte A legfontosabb tudnivalók III. Az oldószer hulladék –Jelenleg Egy intermedier gyártása során keletkezik, magas a szerves anyag tartalma, de jelentős mennyiségű vizet is tartalmaz. Ártalmatlanítása szintén egy km-re lévő veszélyes hulladékégetőben történik. –Tervezett a „B” épületből gyűjtővezetéken vezetnék át, és két 20 m3-es tartály áll majd rendelkezésre a fogadására. 8
©2008 Deloitte Az oldószerhulladék összetétele Mért jellemzőMennyiség% 1931,8 t/év pH5-14 Cl-162,6 t/év8,4% Br-67,5 t/év3,5% Égéshő3-40 MJ/kg Energiatartalom: MJ/év 9
©2008 Deloitte Átnézetes helyszínrajz 10
©2008 Deloitte Technológiai folyamatábra 11
©2008 Deloitte A technológia leírása I. A veszélyeshulladék-égető fő berendezése egy töltet nélküli reaktor, amelyben hő hatására megtörténik a hulladékáramokban lévő anyagok átalakulása. A folyamat maradéka egy szennyezett sókeverék, melyet kezelni szükséges. Az eljárás során az alábbi fő műveleteket hajtják végre: A szennyvízáramot és a nátrium-tioszulfátos mosó kilépő áramát a Venturi-előfőző elpárologtatójában a reaktor szűrőjéből távozó gázokkal felmelegítik. Az előbbiekben előtöményített szennyvizet a fűtött kb. 600°C hőmérsékletű reaktorba permetezik. A reaktor alján összegyűlt sókeveréket konvejorral kiadják, 200°C hőmérsékleten zsákolják. 12
©2008 Deloitte Technológia leírása II A reaktor égőkamrájában külön égőn ég el a hulladék oldószer és külön égőn az égést támasztó földgáz lángja. Itt a hőmérséklet 1100°C. A reaktorból távozó nedves gázt a zsákos szűrőben szűrik (a szüredéket is zsákolják). A Venturi-előfőzőben 80 °C hőmérsékletig hűtik, csepp- leválasztás után lúgos tioszulfát oldattal mossák. A mosó folyadékot ugyanezen az úton ellenáramban a visszaadják a reaktorba. A gázt fúvó segítségével a szellőző kéményen keresztül a környezetbe vezetik. A mosás során a tioszulfát reagál az oldott halogén gázokkal, miközben nátrium-szulfát, nátrium-klorid és nátrium-bromid keletkezik. A sósavat a lúg nátrium-kloriddá közömbösíti. 13
©2008 Deloitte Az értékelés során az alábbi kockázati kategóriákat különböztetjük meg: Alacsony kockázat: adminisztratív jellegű hiányosság (humán ráfordítással pótolható); Közepes kockázat: technikai intézkedés, vagy hatósági jóváhagyás (engedélyhez vagy annak módosításához kötött), illetve minimális pénzügyi ráfordítás szükséges; Magas kockázat: kötelezettséghez kapcsolódó jelentős ráfordítást igénylő kockázatok, a beruházótól független, külső kockázatos körülmények (pl.: lakossági hozzáállás) fennállása esetén. 14 Meghatározzuk a legfontosabb Kockázatokat, azokat pedig együtt értékeljük
©2008 Deloitte Környezetvédelmi határértékek betartása Levegős védelmi övezet Szabályozási terv előírásai Technológia bizonytalanságok Égetés után megmaradó só-keverék elhelyezése Lakossági ellenállás Összefoglalás 15 A kérdések amire választ várunk
©2008 Deloitte Környezetvédelmi határértékek betartása Követelmény: a hulladékégető környezeti kibocsátásainak meg kell felelni a vonatkozó jogszabályokban előírt határértékeknek, a jelenlegi terhelés nem nőhet Eredmények: –A létesítmény zajkibocsátása a szomszédos lakóterületeken, jelenleg több ponton meghaladja a vonatkozó határértékeket, –Égetővel a zajkibocsátás növekszik Megoldás: Zajcsökkentési program Kockázat mértéke: közepes 16
©2008 Deloitte 17 Levegős védelmi övezet Követelmény: veszélyes hulladékok égetése 10 tonna/nap felett jelentős levegőterhelést okozó tevékenység ) –főszabály: védőtávolság: minimum 500 m, legfeljebb 1000 m –speciális szabály: esetleg 300 m, ha minden feltétel egyébként teljesül –nem lehet az övezeten belül lakóépület Eredmény: a védőtávolság nem teljesül Megoldás: pl.: a lakóépületek megvásárlása – magas költség és bizonytalan kimenet Kockázat mértéke: Magas
©2008 Deloitte 18 A szabályozási terv előírásai Követelmény: a Cég központi telephelyére érvényes szabályozási terv és építési szabályzat betartása Eredmények: a kritikus épület M/ip-IV építési övezet besorolású. A beruházásra kijelölt területen elsődlegesen védőtávolságot nem igénylő létesítmény, technológia telepíthető. A tervezett égetőmű NEM az Megoldás: A szabályozási terv és építési szabályzat módosítása Kockázat mértéke: Magas
©2008 Deloitte 19 Technológiai bizonytalanságok Követelmény: referenciákkal bíró, a határértékeket mindenkor betartani képes és a BAT-nak is megfelelő technológia Eredmény: kevés konkrétum, de mind az elő-terv szint, mind a szakirodalom kutatása alapján elmondható: minden bizonnyal lehet megfelelő technológiát találni Megoldás: széles körű kutatás a legmegfelelőbb megkeresésére, de ha Magyarországon nem ismert, akkor technológia minősíttetés Kockázat mértéke: Közepes
©2008 Deloitte 20 Égetés után megmaradó só-keverék elhelyezése Követelmény: a veszélyes hulladéknak minősülő maradék anyag a só-keverék megfelelő hasznosítása, vagy ártalommentes elhelyezése Eredmény: –nem hasznosítható, –lerakás egyedi engedéllyel Megoldás: veszélyes hulladék lerakó Kockázat mértéke: közepes
©2008 Deloitte 21 Lakossági elfogadás/ellenállás Követelmény: megértés és széleskörű elfogadtatás elérése mind az önkormányzatnál, mind a környező lakosság, mind pedig a lehetséges további érdekeltek körében Eredmény: negatív reakciók, heves tiltakozás várható Megoldás: A létesítési döntést követően azonnali tájékoztatás és konzultációk az érdekelt felekkel. Szakavatott PR tanácsadó bevonása. Kockázat mértéke: Magas
©2008 Deloitte 22 Összefoglalás Hat vizsgált értékelési szempont Három közepes kockázat, három magas, a domináns azonban a két magas kockázat A levegős védőövezet kérdése el is lehetetlenítheti a tervezett beruházást, A negatív lakossági fogadtatás súlyosan és negatívan hathat a Társaság általános megítélésére