Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése KEOP-2.5.0 projekt A Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Dr. Clement Adrienne BME

2000: EU Víz Keretirányelv (VKI) „Víz Keretirányelv” (2000/60/EK) 2000. december 22-én lépett hatályba az EU tagországaiban Az EU vízügyi politikájának célja a fenntartható vízhasználatok megvalósítása: A vizek jó állapotának elérése 2015-ig felszíni vizek: jó ökológiai állapot jó kémiai állapot felszín alatti vizek: jó mennyiségi állapot Vízgazdálkodás: Emberi igények kielégítése VKI: emberi igények miatt a célokban eltérések lehetnek, de indokolni kell! (jó állapot → potenciál) Hosszútávon csak az egészséges ökoszisztémák biztosítják a fenntartható vízhasználatok kielégítését

Mit jelent a „jó állapot”? Viszonyítási alap: zavartalan (antropogén hatásoktól mentes) állapot Víztípusok (tipológia) Típus-specifikus referencia viszonyok A biológiai, hidrológiai és a morfológiai jellemzők nem jeleznek emberi beavatkozást; a szennyező-anyagok koncentrációja megfelel a természetes háttérértékeknek, szintetikus anyagok nem mutathatók ki; a vízhez kötődő élőhelyek számára biztosított a megfelelő vízmennyiség.

A víztestek Vízfolyások: > 10 km2-es vízgyűjtő - 25 típus 869 vízfolyás víztest (folyók, patakok, csatornák) 393 természetes, 476 erősen módosított, vagy mesterséges víztest. Állóvizek: > 50 hektár - 18 típus 296 állóvíz víztest (tavak, tározók, mentett oldali holtágak) 75 természetes, 221 erősen módosított, vagy mesterséges víztest. Felszín alatti vizek: 6 típus 185 felszín alatti víztest 22 sekély hegyvidéki, 55 sekély porózus, 23 hegyvidéki, 48 porózus, 29 karszt (14 db hideg karszt és 15 db termál karszt) 8 porózus termál

A problémák és okaik megállapítása Víztestek állapotának meghatározása Környezeti célkitűzések A problémák és okaik megállapítása Társadalmi szempontok Lehetséges intézkedések a problémák okainak megszűntetésére Természettudományos és műszaki szempontok Gazdasági Intézkedések programja Monitoring

(Duna vízgyűjtőkerület – ICPDR) Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve (Duna vízgyűjtőkerület – ICPDR) Részvízgyűjtők Tervezési alegységek Duna vgy. Dráva vgy. Tisza vgy. Balaton

A VKI megvalósításának eszköze a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2009. december 22-ig Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet (VGT) kell készíteni Magyarország teljes területére a VGT három ciklusa: 2015, 2021 és 2027 Jól megalapozott természeti, társadalmi és gazdasági indokokkal a 2015-ös határidő kitolható, a célkitűzések enyhébbek is lehetnek. A 2015-ig megvalósítandó intézkedéseket 2012-ig be kell indítani A VGT-nek tartalmaznia kell: a vizek állapotának jellemzését (a szükséges monitoring programmal együtt); a környezeti célkitűzéseket, illetve a célkitűzések elérése érdekében tett és teendő intézkedéseket. Ha az állapot nem jó, az intézkedés kötelező!

Intézkedési Program Alap intézkedések (EU irányelvek, hazai működő jogszabályok) és ezt segítő intézkedések (pl. támogatás, ösztönzés). Ezeket kötelező megvalósítani. Kiegészítő intézkedések (akkor szükségesek, ha az alapintézkedésekkel nem lehet elérni a célokat) A tervezés erre koncentrál. Intézkedési Program: Szabályozási és műszaki intézkedések 15 Intézkedési csomag 73 intézkedési elem

Prioritások (→ ütemezés) Elsődleges prioritása van a VKI szerinti alapintézkedésekben foglalt előírások végrehajtásának (szennyvízprogram, ivóvízprogram stb.) Előnyben kell részesíteni a védett területek jó állapotának eléréséhez szükséges intézkedéseket, mert azok esetében a 2015-ös határidő alól nincs felmentés. Konkétan: az ivóvízbázisok védőterületén a veszélyes szennyezőforrások feltárása és felszámolása a vizes probléma miatt nem megfelelő állapotú védett természeti területekre megállapított intézkedések a természetes fürdőhelyek nem megfelelő állapotát okozó szennyezőforrások felszámolása a halas vizekre vonatkozó esetleges különleges intézkedések Tápanyag- és nitrátérzékeny területekre vonatkozó intézkedések  

Célok és mentességek A célkitűzéseket 2015-ig el kell érni. Kivételes, indokolt esetben a határidőket módosítani lehet: 2021-re vagy 2027-re, esetlegesen enyhébb célkitűzéseket lehet megállapítani. A tervben a mentességeket igazolni kell. Indokok lehetnek természeti, műszaki és gazdasági (társadalmi) jellegűek. Szigorú indoklási követelmények. FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK HIÁNYA, megfizethetőségi problémák indokolhatják az időbeni mentességet.

Új fejlesztések VGT intézkedési programban csak vizek állapotát javító intézkedések lehetnek. Vannak, lehetnek azonban a VKI céljait akadályozó programok, projektek. Erre kivételes esetben, meghatározott vizsgálatok elvégzése esetén a VKI felmentést ad. A célok elérése kivételes esetben meghiúsulhat (de a jó állapot nem romolhat!) a felszíni víztest fizikai jellemzőiben vagy egy felszín alatti víztest vízszintjében bekövetkezett új változások, illetve új emberi tevékenységek (pl. infrastruktúrális projektek) hatására.

Intézkedések végrehajtásának előkészítése 2012-ig VGT-ben elfogadott szabályozási koncepciók kodifikálása jogszabályok hatályba léptetése, Műszaki irányelvek, szabványok Intézményfejlesztés: információrendszer, monitoring, szemléletformálás stb. Alkalmassá tenni az érintetteket (beleértve az államigazgatást is az újszerű feladatok végrehajtására) FINANSZÍROZÁSI ÉS PÉNZÜGYI ÖSZTÖNZÉSI RENDSZER VKI KONFORM KIALAKÍTÁSA

www.vizeink.hu

Közösen készített tervek, feladatonként változó arányokkal FELADAT ÉS SZEREPLŐK Központi tervezői csoport Területi tervezői csoport Alegység szintű tervek K V Ö K V K I I Z I G Országos tervek Részvízgyűjtő tervek Közösen készített tervek, feladatonként változó arányokkal

AZ ALEGYSÉG SZINTŰ TERVEK TARTALMA VKKI-KÖVIZIG Központi tervezői csoport Területi tervezői csoport Vízgyűjtők víztestek leírása Terhelések, igénybevételek Védett területek kijelölése és állapotértékelése Monitoring bemutatása Víztestek állapotértékelése Környezeti célkitűzések Ált. gazdasági elemzések Intézkedések Társdalom bevonása Jelentős projektek

Emberi tevékenységből eredő terhelések és hatások Felszíni vizek pontszerű és diffúz terhelése (szervesanyagok, tápanyagok) Felszín alatti vizek nitrát terhelése Pontszerű és diffúz veszélyes anyag szennyezések Hőterhelés és hőszennyezés Határon túli szennyezések, haváriák Vízfolyások ökológiai állapotának befolyásoltsága szabályozottságuk és árvízvédelmi létesítmények miatt Vízi élőlények hossz menti mozgásának korlátozása vízfolyásokon Vízfolyások és állóvizek vízjárásában bekövetkező változások Vizes élőhelyek állapotának befolyásoltsága A Duna vízgyűjtő szintjén is jelentős vízgazdálkodási problémák!

Felszíni vizeket érő jelentős emberi terhelések és hatások Terhelés típusa Fon-tosság Terhelés jellegzetességei Területi jellegzetességek Pontszerű szennyezőforrások Települési szennyvíz Nagyon fontos, növekvő Tápanyag, szervesa., valamint fém- és egyéb veszélyes anyagok (ipari szv. is) A kibocsátások 35%-a jelentős Budapest (Központi Szenny-víztisztító üzembe helyezéséig) Jelentős hatás általában a kis víz-folyásoknál Települési szilárd hulladék Lokáli-san fontos, csökken Elhagyott hulladékok (illegális hulladék elhelyezés), úszó hulladék Az ország területén mindenhol lokálisan, Külföldi származású hulladék jellemző a Felső-Tisza vgy-n Ipari szv.és használt (hűtővíz)-bevezetés Nagyon fontos Iparágtól függően Hőszennyezés is 46 db üzem a Duna vízgyűjtőkerület szintjén is kiemelt Külföldi eredetű hatások (pl. Rába) Bányászat Kevés-bé fontos, csökken Nehézfém, só szennyezés Lokálisan a felhagyott ércbányáknál (pl. Fekete-víz és Tarna vízgyűjtője) Külföldi eredetű hatás (Tisza vgy)

Terhelés jellegzetességei Területi jellegzetességek Terhelés típusa Fon-tosság Terhelés jellegzetességei Területi jellegzetességek Pontszerű szennyezőforrások Állattar-tó telepek Kevésbé fontos, csökken Trágyatárolók megfelelő műszaki védelem nélkül, vagy elégtelen tárolási kapacitással (kb. az állattartó telepek 80%-a) Nitrátérzékeny területeken (nagy létszámú állattartó telepek közel 8500 db, amelyből EKHE 539 db) Halászat Fontos Tápanyag és szervesanyag (Főleg intenzív haltermelés és tógazdaságok) Nem megfelelő hígulást biztosító kis vízfolyásban Belvízel-vezetés Fontos, A belvízzel kimosott tápanyag és só összegyűjtése, bevezetése Elsősorban Tisza részvízgyűjtő Baleset-szerű szennyezés Visszatérő káresemények: olaj-szennyezés, úszó hulladék, kagyló-pusztulás, oxigénhiány, túlzott vegetáció és habzás, valamint települési szennyvíz határérték feletti kibocsátása Iparosított, sűrűn lakott területek, tápanyag, vagy szervesanyag túlterhelt vizek, szennyvíztelepek, veszélyes anyag használatok Külföldi eredetű hatás is

Terhelés jellegzetességei Területi jellegzetességek Terhelés típusa Fon-tosság Terhelés jellegzetességei Területi jellegzetességek Diffúz szennyezőforrások Települési diffúz szenny. Fontos Tápanyag, hordalék, só, nehézfémek, olaj, szerves mikroszenny. Belterületek városi csapadékvize Mezőgaz-dasági diffúz terhelés Nagyon fontos, csökken Foszfor, nitrogén és növényvédőszerek Hegy- és dombvidék erózióveszélyes területei, belvízelöntési területek Hidromorfológiai beavathozások Keresztir. műtárgyak, duzzasztás növekvő Hosszirányú átjárhatóság akadályozása, áramlási sebesség csökkenése, vízjárás megváltozása Természetes vízfolyások 42%-a, ebből az erősen módosítottak 73%-a Folyószabályozás és meder-rendezés, árvédelmi töltések Nagyon fontos Lefolyás, vízsebesség növelése, kanyargósság, változatosság és az árterületek csökkentése, mellékágak, holtágak elszakítása a vízfolyástól, táj és különösen a parti sáv átalakítása Természetes vízfolyások 73%-a, ebből az erősen módosítottak 98%-a és az állóvizek 29%-a (mederrendezés, parti sáv átalakítása), ebből az erősen módosítottak 60%-a

Terhelés jellegzetességei Területi jellegzetességek Terhelés típusa Fon-tosság Terhelés jellegzetességei Területi jellegzetességek Hidromorfológiai beavathozások Vízjárást módosító beavatko-zások, vízkor-mányzás Fontos, növekvő Lefolyás csökkentése, vízkészletek átrendezése térben és időben, vízszint szabályozása Természetes vízfolyások 39%-a, ebből az erősen módosítottak 74%-a és az állóvizek 55%-a, Külföldi eredetű hatás is jellemző (pl. Maros, Lajta, Ipoly, Körösök) Fenntartási tevékeny-ség Fontos Meder bolygatása, kotrás, növényzet eltávolítása, átalakítása Természetes vízfolyások 65%-a, ebből az erősen módosítottak 83%-a és az állóvizek 32%-a, ebből az erősen módosítottak 60%-a Vízkivételek Kommuná-lis Kevésbé fontos Vízelvonás a természetes élővilágtól, hasznosítható vízkészlet csökkentése, lefolyás csökkenése Jelentős 10 alegység, fontos 4 alegység esetében Hortobágy-Berettyó, Nagykunság, Balaton Ipari Tisza részvízgyűjtő Északi-középhegységi területén Öntözés Nagyon fontos, Tisza-részvízgyűjtő, a felszíni öntözővíz kivételek több mint 80%-a Halastavi Lokális fontos Minden részvízgyűjtőn Energetikai Lokálisan, 65%-a Paksi Atomerőmű Egyéb (ökológiai, rekreációs) Kevésbé fontos, Lokálisan

Terhelés jellegzetességei Területi jellegzetességek Terhelés típusa Fon-tosság Terhelés jellegzetességei Területi jellegzetességek Egyéb hatások Vízierő-művi vízhaszn. Fontos A hatások részben a keresztirányú műtárgyaknál Tisza, Rába, Hernád, Sajó, Répce, Pinka, Lajta, Kis-Rába, Gyöngyös-patak Hajózás Lokálisan fontos, növekvő Hidromorfológiai beavatkozások, kotrás, pontszerű szennyezés, balesetszerű szennyez. Kiemelten a Duna, másodlagosan a Tisza és a Balaton Rekre-áció Lokáli-san fontos, Fürdőhely: parti sáv, meder bolygatása elhagyott hulladék, közvetlen szennyezés Horgászat: tápanyag-terhelés, parti sáv bolygatása, haltelepítés Termálfürdő: só- és hőszennyezés Fürdővizek, tavak, vízi turizmusra, horgászatra alkalmas vízfolyások, mellékágak, csatornák Termálvíz sóterhelés: a nem megfelelő hígulást biztosító kis vízfolyások, döntően a Tisza részvízgyűjtőn Éghajlatváltozás Fontos, Gyakoribb szélsőséges vízállapotok: árvíz, belvíz, aszály Hasznosítható vízkészletek csökken. Kiemelten Tisza-rvgy, majd Balaton-rvgy, Duna-rvgy, Dráva-rvgy

Tápanyagterhelés megoszlása források szerint Szennyvízterhelés a nagy városokra koncentrálódik Dombvidék: terhelés 70%-ban diffúz Síkvidék: pontszerű – diffúz arány 50% - 50%

USLE modellel számított talajveszteség térkép

Modellezett diffúz P terhelés Forrás: BME

Potenciálisan erózió érzékeny szántók Összes erózió érzékeny terület 440000 ha Eróziós ter. állóvíz vízgyűjtőjén 120000 Kockázatos víztest vízgyűjtőn 250000

Belvíz veszélyeztetett területek erősen veszélyeztetett: 230 ezer ha szántó, közepesen: 860 ezer ha szántó Forrás: VKKI

Felszín alatti vizeket érő jelentős emberi terhelések és hatások típusa Fontosság Terhelés jellegzetességei Területi jellegzetességek Pontszerű szennyezőforrások Települési és ipari szilárd hulladék Fontos, csökken Megfelelő műszaki védelem nélküli, régi (bezárt) lerakók, amelyek rekultivációja még nem valósult meg illegális hulladék elhelyezés Az ország területén mindenhol lokálisan, Az ipari központok környezetében lokálisan Bányászat Kevésbé fontos, Szénhidrogén bányászatban visszasajtolt fluidumok, kőbányák tömedékelése hulladékkal Bányatelkek területén lokálisan Szennyezett területek Ivóvízbázis veszélyeztetés: 7 db, védőterületen: 17 db Évtizedekig tartó, elhúzódó kármentesítések Kiemelten az ivóvízbázisok védőterületein, de minden szennyezett terület a Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista szerint Állattartó telepek csökkenő Trágyatárolók megfelelő műszaki védelem nélkül, vagy elégtelen tárolási kapacitással (kb. az állattartó telepek 80%-a) Nitrátérzékeny területek (nagy létszámú állattartó telepek közel 8500 db, amelyből EKHE 539 db) Balesetsze-rű szennye-zések Lokálisan fontos Leggyakoribb: olajszennyezés Lokálisan, elsősorban olajvezetékek mentén

Terhelés jellegzetességei Diffúz szennyezőforrások típusa Fontosság Terhelés jellegzetességei Területi jellegzetességek Diffúz szennyezőforrások Települési diffúz Nagyon fontos, csökkenő Nitrát (kiugróan magas), só, szerves mikroszennyezők Belterületek (ország területének 5%-a), csatornázatlan településrészek Mezőgazd.eredetű diffúz terhelés Nitrát, döntően múltbeli szennyezés, jelenleg jelentős terhelés 6 sekély porózus víztestnél Növényvédőszerek Intenzív mezőgazdasági területek (ország területének 52%-a), elsősorban a Dunántúlon, sekély porózus,hegyvidéki és karszt víztestek Közleke-dés Kevésbé fontos Diffúz és pontszerű szennyezések közlekedési vonalak mentén, csomópontoknál, kiszolgáló területek Egyéb Belvízelvezetés Fontos, Közvetett vízkivétel, hasznosítható vízkészletek csökkentése, FAVÖKO problémák Tisza-részvízgyűjtő, Duna-völgy, Hanság, Berek Éghajlatvál-tozás* növekvő Gyakoribb szélsőséges vízállapotok: árvíz, belvíz, aszály Hasznosítható vízkészletek csökkenése Kiemelten a regionális beszivárgási területek és a felszín alatti víztől függő ökoszisztémák (lokális feláramlási területek)

Terhelés jellegzetességei Területi jellegzetességek Felszín alatti vizeket érő jelentős emberi terhelések és hatások Terhelés típusa Fontosság Terhelés jellegzetességei Területi jellegzetességek Vízkivételek Kommunál-is Nagyon fontos Vízelvonás a természetes élővilágtól (felszín alatti víztől függő ökoszisztémák kiszáradása), hasznosítható vízkészlet csökkentése Források elapadása, vízszint süllyedése, vízhőmérséklet változása, vízminőség változása jelentős 2 db víztestnél, fontos 13 db víztestnél Kiemelten a karszt, porózus és hegyvidéki víztestek Ipari Fontos Kiemelten a porózus és hegyvidéki víztestek Mezőgazda-sági Fontos, növekvő Sekély porózus, sekély hegyvidéki, porózus és hegyvidéki víztestek Bányászati Nagyon fontos, csökkenő Az Északi-középhegység peremvidék, múltbeli vízkivétel utóhatásai a Dunántúli-középhegységben Fürdő vízkivétel Termál karszt és porózus termál víztestek Energetikai vízkivételek Porózus termál víztestek Egyéb (ökológiai, rekreációs) vízkivételek Kevésbé fontos Lokálisan

A VKI által meghatározott állapotjellemzők (felszíni víz)

Felszíni víztestek ökológiai állapota Vízfolyások 869 vízfolyás víztest, Vizsgáltak 12%-a jó állapotú 90%-ban hidro- morfológiai hatások 50%-ban vízminőség Állóvizek 213 állóvíz víztest, Minősítettek 48%-a kiváló-jó állapotú

Vízfolyás víztestek ökológiai minősítésének eredményei minőségi elemenként és összesítve, a víztestek darabszáma szerint Állapot/ potenciál Biológiai osztályozás Hidromorfoló-giai osztályozás Fizikai-kémiai osztályozás Specifikus szennyezők (fémek) Ökológiai minősítés db % Kiváló 11 1% 4 0% 52 6% 38 4% Jó 134 15% 56 309 36% 68 7% Mérsékelt 284 33% 491 57% 306 35% 76 9% 295 34% Gyenge 186 21% 282 32% 50 184 Rossz 37 26 3% Nincs adat 217 25% 10 152 17% 755 87% 285

Állóvíz víztestek ökológiai minősítésének eredményei minőségi elemenként és összesítve, a víztestek darabszáma szerint Állapot/ potenciál/ osztály Természetes kategóriájú állóvíz víztestek Összes állóvíz, ökológiai minősítés Biológiai elemek Fizikai kémiai elemek Ökológiai minősítés Db % db Kiváló 2 3% 7 10% 5 7% 2% Jó 18 26% 31 45% 20 29% 33 15% Mérsékelt 16 23% 13 19% 25 12% Gyenge 9 4% Rossz 3 Nincs adat 23 33% 14 20% 136 65%

Felszíni víztestek ökológiai állapota: Értékelés vízminőségi alapján (szennyezések hatása)

Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota A 185 felszín alatti víztest közül 23 (12%) nem jó állapotú, 28 db (15%) esetében pedig a vízmérleg pontatlansága miatt a jó állapotú besorolás nem egyértelmű.

Felszín alatti víztestek kémiai állapota 21% gyenge kémiai állapotú, ezek döntő része (23 db, 42%) sekély porózus vagy sekély hegyvidéki víztest (9 db, 36%). A karszt víztestek közül 4 db. (30%) gyenge kémiai állapotú A hegyvidéki és a porózus víztestek általában védettek, közülük csak három gyenge állapotú vízbázis veszélyeztetettsége miatt.

50 mg/l-nél nagyobb nitrát tartalmú kutak/források aránya

Intézkedés csoportok Fel-színi FAV Vé-dett 8.1. ÁTFOGÓ (HORIZONTÁLIS) INTÉZKEDÉSEK A VÍZI KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁRA 8.1.1. Jogalkotási és egyéb végrehajtási feladatok NF 8.1.2 Igazgatási eszközök fejlesztése 8.1.3 Hatósági és igazgatási munka erősítése 8.1.4 Monitoring és információs rendszerek fejlesztése 8.1.5 Vízi szolgáltatások költségeinek visszatérülésére tett intézkedések 8.1.6. Pénzügyi ösztönzők (támogatások) alkalmazása 8.1.7. Képességfejlesztés, szemléletformálás 8.2. TÁPANYAG ÉS SZERVESANYAG TERHELÉSEK CSÖKKENTÉSÉT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK 8.2.1. Települési szennyvizek elvezetése, tisztítása, elhelyezése SZ1-3sz: A szennyvizek környezeti célkitűzéseket biztosító kezelése LF SZ4-Sz Az illegális kommunális szennyvízbevezetések ellenőrzésének fokozása F   CS1-2sz: Csatornázás, vagy szakszerű egyedi szennyvíztisztítás és -elhelyezés megoldása CS3sz: A meglévő csatornahálózatok kihasználtságának növelése CS4sz: A megfelelő szennyvízkezelési rendszerek hossztávú, biztonságos fenntartása CS5sz: A keletkező szennyvíziszapok ártalommentes kezelésének biztosítása

Intézkedés csoportok Fel-színi FAV Vé-dett 8.2.2 Településekről származó egyéb szennyezésekkel kapcsolatos intézkedések   TE1sz: A kommunális hulladékok megfelelő kezelése a felszín alatti vizek védelme érdekében NF TE2sz: Ökológiai és vízminőségvédelmi szempontú belterületi csapadékvíz-gazdálkodás kialakítása F LF TE3sz: Belterületről származó felszín alatti vizek szennyezésének csökkentése 8.2.3 Ipari forrásból származó közvetlen szennyezések PT1-3sz: Ipari forrásból származó közvetlen szennyezések csökkentése a környezeti célkitűzések eléréséhez 8.2.4. Mezőgazdasági tevékenységből származó tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentése TA1-3sz: Tápanyag- és szervesanyag terhelések csökkentését szolgáló művelési mód és ág váltás ösztönzése TA5sz: Belvíz-rendszerek átalakítása tápanyag- és vízvisszatartás céljából TA7sz: Állattartó telepekről származó terhelések mérséklése 8.2.5 Jó halászati és horgászati gyakorlat kialakítása és elterjesztése FIsz: Jó halászati és horgászati gyakorlat kialakítása és elterjesztése

Intézkedés csoportok Fel-színi FAV Vé-dett 8.3. EGYÉB SZENNYEZÉSEK MEGELŐZÉSE, A SZENNYEZÉSEK KÁRELHÁRÍTÁSA KA1sz: Balesetszerű szennyezési események (beleértve az árvizeket is) megelőzése NF LF KÁ2-3sz: Veszélyes anyagok okozta szennyeződések kiküszöbölése KÁ6sz: Növényvédőszerek fenntartható használata KÁ4sz: Szakszerű kútkiképzés F KÁ5sz: Utakról, vasutakról elfolyó vizek megfelelő kezelése PT2sz: A használt termálvizek felszíni vizekbe való bevezetésének korlátozása, jó gyakorlatának elterjesztése 8.4. VÍZFOLYÁSOK ÉS ÁLLÓVIZEK HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTÁT JAVÍTÓ INTÉZKEDÉSEK 8.4.1 Vízfolyások és állóvizek medrét érintő intézkedések HMsz: Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotának javítása 8.4.2 .Vízfolyások árterére vagy hullámterére, valamint az állóvizek parti sávjára vonatkozó intézkedések HA1-3sz: Ártér rehabilitáció, partmenti vízvédelmi zóna kialakítása 8.4.3. A hidromorfológai viszonyokat javító vízhasználatok megvalósítása DU1-4sz: A létesítmények üzemeltetése a hosszirányú átjárhatóság biztosításával, valamint az alvízi szempontok figyelembevételével KKsz: Vízi utak ökológiai szempontú kialakítása és működtetése ?

Intézkedés csoportok Fel-színi FAV Vé-dett 8.5. FENNTARTHATÓ VÍZHASZNÁLATOK A VIZEK MENNYISÉGI VÉDELME ÉRDEKÉBEN FE1-3sz: Vízkivételek és tározás a vízkészletek megőrzésének figyelembe vételével NF  LF FE4sz: Termálvizek és egyéb geotermikus céllal hasznosított vizek fenntartható használata, energetikai célra kivett felszín alatti vizek visszatáplálása   A felszín alatti víztestek mesterséges utánpótlásának vagy dúsításának szabályozása F TA6sz: Az aszályok hatásának mérséklése 8.6. MEGFELELŐ IVÓVÍZMINŐSÉGET BIZTOSÍTÓ INTÉZKEDÉSEK IV1sz: Ivóvízminőség-javítása az előírásoknak megfelelő állapotra IV2-3sz: Ivóvízbázisok védelmének megteremtése, az ellátásbiztonság növelése 8.7 VIZES ÉLŐHELYEKRE ÉS VÉDETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ EGYEDI INTÉZKEDÉSEK 8.7.1 Vizes élőhelyekre és védett természeti területekre vonatkozó intézkedések VT1-3sz: Vizes élőhelyekre és védett természeti területekre vonatkozó intézkedések VT4-6sz: Állóvizek, holtmedrek, mélyárterek vízszintszabályozására, vízpótlására vonatkozó intézkedések 8.7.2 „Halas” vizekre vonatkozó intézkedések 8.7.3 Természetes fürdővizekre vonatkozó speciális intézkedések

Az intézkedések víztestenként kialakított listája a minősítésre, a problémát kiváltó okokra (terhelésekre és igénybevételekre), és az intézkedések hatékonyságára vonatkozó információk figyelembevételével alakult ki. Az intézkedések tartalmának és víztestenkénti alkalmazásának véglegesítésében kiemelt szerepe volt a többszintű társadalmi egyeztetés folyamatának. A VGT koncepcionális terv, a víztestenként megadott intézkedések teljes körű alkalmazásával a kitűzött célok nagy valószínűséggel elérhetők. Kiemelt jelentősége a 2015-ig tervezett intézkedéseknek van. A 2015 utánra tervezett intézkedések indikatív jellegűek, azt jelzik, hogy az azonosított problémákat várhatóan milyen típusú és mennyiségű intézkedéssel lehet megoldani. Megvalósíthatósági tanulmányok alapján a konkrét beavatkozások a tervben szereplő intézkedésektől eltérhetnek, feltéve, ha igazolható, hogy a célokat hatékonyabban el tudják érni. A terv 2015. évi, majd 2021. évi felülvizsgálata során az intézkedések pontosítandók a monitoring és az állapotértékelés alapján.

Szennyvíztisztítás, szennyvíziszap kezelés és elhelyezés Szennyvíz Program: Új szennyvíztisztítók és meglévő telepek bővítése, korszerűsítése (450 Mrd Ft) Programon kívül: Kiegészítő tisztítás: 120-130 működő és 30 új szennyvíztelepen (45-50 Mrd Ft) Hígítási viszonyok szempontjából kedvezőbb befogadóba vezetés: 30 telep (8-15 Mrd Ft) Alternatív megoldások: természetközeli (tavas, nyárfás elhelyezés, tisztított szennyvíz öntözés – pl. energiaerdő) Ütemezés: jogszabály (2010-2011), megvalósítás (2015- 2021) Telepek üzemeltetési gyakorlatának javítása, a hatékony üzemirányítás megvalósítása, az üzembiztonság növelése Szennyvíziszap Növekvő mennyiség Mezőgazdasági felhasználás mellett erdészeti, városgazdálkodási és energetikai célú hasznosítás

Csatornázás, egyedi szennyvíz elhelyezés Szennyvíz Program: 2015-ig 89%-os ellátottság 330 Mrd Ft) Programon kívül csatornázás vízminőségi szempontból Vízbázis védőterületek, FAV veszélyeztetettsége miatt (250 db < 2000 LE település, 75-80 Mrd Ft) Üdülőterületek, FEV veszélyeztetettsége miatt (parti sáv!) 250 településen szikkasztásra alkalmatlan talaj, vagy magas talajvíz miatt javasolt a csatornázás hosszútávon - közegészségügyi szempontok, VKI peremfeltételeket szab! Egyedi szennyvíz elhelyezés: Minden < 2000 LE településen alternatíva!!! 2000 – 5000 LE között vizsgálandó Összesen: 220-300 Mrd Ft

A vizek jó ökológiai állapotának eléréséhez szükséges, földhasználat váltást igénylő intézkedések (művelési ág, művelési mód): Erózióvédelem a dombvidéki szántókon Belvíz visszatartás a rendszeresen elöntött területeken Partmenti vízvédelmi területek (puffer zóna) a vízfolyások mellett

AKG kifizetések VKI kompenzáció A VKI agrár intézkedések tervezett rendszere AKG kifizetések VKI kompenzáció “Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” “Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” Kötelező előírások Önkéntes előírások A 2. ábra áttekintést ad a CAP 2003-as reformja után kialakult - a környezetvédelemnek az agrárpolitikába történő integrációját biztosító - eszközrendszerről. 63

Erózió-érzékeny területre vonatkozó művelési mód és művelési ág váltás Az eróziós potenciál szempontjából az ország területén Fokozottan erózió érzékeny: 130ezer ha, Közepesen: 110 ezer ha, Gyengén: 200 ezer ha, Összesen 440 ezer ha. Az intézkedések ütemezése a fentiek figyelembe vételével: 2015-ig: A fokozottan erózió érzékeny területeken, melyek védett állóvíz (ivóvízbázisként, rekreációs célból hasznosított tavak és tározók) vízgyűjtőterületén találhatók, összes terület: 23 e ha. 2021-ig: Fokozottan érzékeny területek (kivéve amit már 2015-re ütemeztünk), és a közepesen érzékeny területek védett állóvíz vízgyűjtőjén. Ez 106 + 21 e = 127 ezer ha 2027-ig: Közepesen érzékeny terület (kivéve amit már 2021-re ütemeztünk), és az enyhén érzékeny területek védett állóvíz vízgyűjtőjén. 89 e + 22 e = 111 e ha 2027 után az összes maradék terület, 183 e ha

Állóvíz területi prioritás

Földhasználat váltás botanikai és tájökológiai szempontú értékelése Abiotikus környezet értékelése átlagos tengerszint feletti magasság átlagos éves csapadék talajok reliefenergia átlagos talajértékszám A jelenlegi és a potenciális természetes növényzet (MÉTA adatbázis) természetközeli növényzet területaránya jellemző természetes élőhelyek és kiterjedésük potenciális növényzet parlagok borítása özönnövények borítása Művelésiág-változtatási javaslatok vizes élőhelyek kialakítása, fenntartása gyepek kialakítása fásítás Forrás: MTA ÖBKI

Tájhasználat-váltás javaslatok A táj mai állapota és a szükséges változtatások Középhegységek Dombvidékek Alföldek hektár % jelenlegi természetes növényzet (MÉTA) 565219 32 359192 19 687434 12 további, folytonos fedettséget biztosító növényzet (pl. erdő-ültetvények, vetett gyepek)(CLC) 257461 15 272080 14 477659 8 felhagyandó belvizes szántó 344842 6.1 felhagyandó eróziós szántó 72953 4.2 58909 3.0 2923 0.05 összes felhagyandó szántóterület 347765 6.2 A felhagyás javasolt módja (előzetes becslés) Középhegysége Dombvidékek Alföldek hektár % gyep (legelő, rét) 14591 20 11781 205233 59 vizes élőhely 52000 15 fásítás, erdősítés 58362 80 47127 90532 26 Forrás: MTA ÖBKI

Tájtípusok elkülönítése a kívánatos földhasználati arányok szempontjából Zömmel Tisza-völgyi szikes és ártéri tájak vízgyűjtői Alföldi homoki tájak vízgyűjtői Domb- és síkvidéki folyók és patakok mente a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon Ártéri és lápi jellegű vízgyűjtők a Duna-mentén és a Nyírségben Mezőföldi és más hasonló löszterületek vízgyűjtői Kevésbé csapadékos alacsony dombvidéki patakok és kisebb folyók környezete Alföldi ártéri tájak vízgyűjtői Mérsékelten csapadékos dombvidéki és középhegységi patakok környéke Síkvidéki löszhátak és kőzetlisztes hátak vízgyűjtői Dombvidéki és középhegységi patakok környéke Észak-Magyarországon A Csanádi-hát, Észak-Bácska vízgyűjtői Alacsony dombvidéki vízgyűjtők a Dunántúlon Középhegységi patakok környéke Alacsony dombvidéki patakok mente a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon Lápmedencék pereme zömmel a Dunántúlon Alacsony dombvidéki csernozjom talajú vízgyűjtők Erdősítés Vegyes (mérsékelt erdősítés) Nem javasolt erdősítés

Intézkedés Elő-készítés 2012-ig A jó állapot-potenciál eléréséhez szükséges alkalmazás (az érintett víztestek %-ában) Az állapot javítását és fenntartását szolgáló összes alkalmazás (az összes víztest %-ában) 2015-ig 2015 után HA1: Árterek helyreállítása töltések elbontásával, áthelyezésével, illetve mentett oldali vízkivezetéssel 6,9 1,8 5,4 1,7 5,3   HA2: Vízfolyások melletti vízminőség-védelmi puffersáv kialakítása és fenntartása 77,7 18,6 62,1 18,2 76,8 HM1 – HM5: Ökológiai szemléletű mederrehabilitáció ( meder, parti sáv) 23,7 81,9 23,1 80,0 HM6: Vízfolyások medrének és parti sávjának fenntartása ökológiai szempontok szerint 30,6 67,3 40,0 60,0 DU1, DU2, DU3, DU4: Duzzasztók, zsilipek üzemeltetésének módosítása, hallépcsők építése 43,9 10,7 44,8 10,5 43,8 KK1, KK2: Ökológiai szempontok érvényesítése a hajózásban, kikötők korszerűsítése 0,4 1,6 0,3 1,5

Víztestekre vonatkozó intézkedések tervezett megvalósulása (a megfelelő víztestek aránya az összes víztesthez viszonyítva)

Víztestekre vonatkozó célkitűzések tervezett megvalósulása (a megfelelő víztestek aránya az összes víztesthez viszonyítva)

Természetes 373 23 2 56 213 79 Erősen módosított 350 21 29 175 125 Víztestek típusa Víztestek száma összesen Jelenlegi jó állapot fenntar- tása Jó állapot vagy potenciál elérésének ideje Enyhébb célki-tűzés (db) 2015 2021 2027 2027+ Természetes 373 23 2 56 213 79 Erősen módosított 350 21 29 175 125 Mesterséges 146 32 51 40 Összesen 869 67 117 439 244

Ebből: Víztestek típusa Víztestek száma összesen Jelenlegi jó állapot fenntar-tása Jó állapot vagy potenciál elérésének ideje Enyhébb célkitűzés (db) 2015 2021 2027 2027+ Természetes 69 26 7 13 22 1 Erősen módosított 15 3 6 4 2 Mesterséges 129 9 95 16 Összesen 213 38 114 33 19

Felszín alatti víztestek Víztestek száma összesen Ebből: Jelenlegi jó állapot fenntartása Jó állapot elérésének ideje Enyhébb célkitűzés (db) 2021 2027 2027+ Összesen 185 126 15 23 19 2

Alapintézkedések költsége, Mrd Ft 2007-2013 -2015 -2021 -2027 További igény 2014-2027 Szennyvíz Program1 (A), 2007-2015 422,4 106 Ivóvízminőség-javító Program2 (A) 196,2 - Vízbázisvédelem szolgáltatói feladatai (TA), 2015-ig 5,64 36 26 62 Országos Kármentesítési Program3 (TA) 38,1 12 38 50 100 Hulladékgazdálkodás (TA) – rekultiváció+rendszerek 236,4 Nitrát Akcióprogram (A) és felülvizsgálata 252,74 Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (TA) Natura 2000 és védett területek Vízhasználatokat érintő beavatkozások 28,6 11 29 40 Állóvizek, holtmedrek és mellékágak vízpótlása 5 10 15 Összesen 1 180,0 170 103 323 A program teljes költsége 783,9 Mrd Ft. Az Ivóvízminőség-javító Program teljes költsége 246 Mrd Ft. Az Országos Környezeti Kármentesítési Program teljes becsült költsége 1 000 Mrd Ft. Becsült időtartama: 40 év, Egyes ÚMVP célprogramok (agrár-környezetvédelmi, erdősítési stb.) előnyben részesítik a nitrát-érzékeny és ezen belül is a vízbázisvédelmi védőterületen gazdálkodókat, ezen források 60 %-ával számolva.

Kiegészítő Intézkedések költsége, Mrd Ft 2007-2013 -2015 -2021 -2027 Összesen 2014-2027 A) Környezeti infrastruktúra rendszerek Szennyvízkezelés a Szennyvíz Programon felül 56 Csatornázás vagy szakszerű egyedi, szennyvíztisztítás és – elhelyezés 43,14 63 100 163 Vízellátó rendszerek rekonstrukciója n.a Csatorna rendszerek rekonstrukciója Belterületi csapadékvízgazdálk. a VKI szerint Hulladéklerakók rekultivációja 20 B) Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések Vízfolyások 74,88 31 78 29 138 Állóvizek 49 2 69 C) Vízvédelmi zónarendszer kialakítása, területi agrár-intézkedések Kötelező (kompenzáció 5 évre) erózió- érzékeny területek9 7 11   18 belvíz-érzékeny területek 4 6 10 part menti védősáv 3 ártéri/hullámtéri gazdálkodás a pufferzónában 1 Önkéntes erózió-érzékeny területek 168,5 26 64 79 168 38 95 271 5 13 14 32 Összesen 2007-2013 286,4 Összesen 2014-2027 157 445 807 941 Mindösszesen 1227