A 2012. évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései Simor András 2011. május 26.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Makrogazdasági kilátások Inflációs Jelentés június
Advertisements

„A jegybank kamatcsökkentési hajlandósága” Hamecz István ügyvezető igazgató „Új kormányos – régi gondok” GKI konferencia november 25.
Fenntartható növekedés és monetáris politika Magyar Üzleti Fórum 2014 Budapest, december 11. Dr. Balog Ádám, MNB alelnök 1.
A monetáris politikai döntéshozatal szempontjai A magyar gazdaság és a monetáris politika kilátásai július 1. Simor András.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK Karvalits Ferenc november Makrogazdasági kilátások - Karvalits Ferenc.
Jelentés a fizetési mérleg alakulásáról
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS március Virág Barnabás Március 29.
1 „ Gazdasági kihívások 2009-ben ” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Dunagáz szakmai napok, Dobogókő Április 15.
Gazdasági várakozások, a kis- és közepes vállalkozások helyzete Makó Ágnes – Tóth István János MKIK GVI Korrekt Partner Védjegy második ünnepélyes díjátadása.
Ciklikus vagy strukturális? A gazdaságpolitika fő kérdése Simor András Közgazdász vándorgyűlés, Eger Szeptember 29.
Jelentés az infláció alakulásáról február 23. Szakértői bemutató Közgazdasági főosztály.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS március Virág Barnabás Március 30.
„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.
1 A magyar gazdaság helyzete, perspektívái 2008 tavaszán Dr. Papanek Gábor Előadás Egerben május 7.-én.
Hogy állunk a konvergencia folyamatban? Hamecz István ügyvezető igazgató.
Hol is állunk? Hamecz István A Közgazdasági és monetáris politikai szakterület vezetője február 2.
Makrogazdasági kilátások Simor András XXI. Vezérigazgatói Találkozó március 30.
Az MNB inflációs előrejelzésének szakmai háttere Hamecz István ügyvezető igazgató MNB.
A pénzügyi megtakarítások makrogazdasági hatásai H amecz István „ Miért fontos a lakossági pénzügyi megtakarítás?” konferencia BÉT Nov. 25.
Horgony 2013 Simor András december A növekedéshez kiszámíthatóság és stabilitás kell Horgony 2013 – Simor András Ahová tartozni szeretnénk:
Inflációs Jelentés (elemzői fórum) február.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS szeptember Virág Barnabás szeptember
Inflációs Jelentés november Kovács Mihály András.
Elemzés a évi költségvetési törvényjavaslatról július 5.
Inflációs jelentés, december Elemzői fórum Pellényi Gábor december 20.
Csak az egészséges költségvetési fogyókúra hozhat tartós eredményt Simor András A magyar gazdaság rövid távú kilátásai és a évi költségvetés előzetes.
Inflációs kilátások ra Kovács Mihály András November.
Makrogazdasági kilátások (elemzői fórum) Inflációs Jelentés augusztus.
Inflációs Jelentés február elemzői fórum Kovács Mihály András.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS szeptember Virág Barnabás Szeptember 22.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS június Virág Barnabás Június 28.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS június Virág Barnabás Június 22.
Monetáris politika a válság idején Csermely Ágnes igazgató MNB Tanárszeminárium december 12.
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés, március Magyar Nemzeti Bank Virág Barnabás, igazgató március 27.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS december Virág Barnabás December 22.
Stabilitás és növekedés: lehet-e egyszerre? Király Júlia Forint, Válság, Államadósság Konferencia március 8.
A SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTÉS VÁLTOZÁSA, 2001–2006 Ferge Zsuzsa beszámolója MTA MEH 2006–2007-ben végzett stratégiai kutatások eredményeit bemutató ülésszak.
A magyar költségvetés kiadási szerkezete nemzetközi összehasonlításban
Az MNB inflációs előrejelzésének szakmai háttere Hamecz István ügyvezető igazgató október 18.
INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS SZERKEZET. TÖRTÉNET, SZEREPLŐK 1999-es megállapodás 2002-es megállapodás 2006-os (hatályos) megállapodás Módosítások: 2007,
Növekedési dilemmák Simor András Műhelybeszélgetés az Európai Társadalmi Jelentés apropóján 2008 június 10.
A magyar gazdaság várható helyzete
Költségvetési kockázatok Domokos László az Állami Számvevőszék elnöke Adóegyetem, nov. 29.
International Center for Economic Growth Európai Központ International Center for Economic Growth Európai Központ A magyarországi fogyasztási és hitelezési.
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia Készítette: Balogh Judit Nemzetközi Tan. III. évf
Republikon november 24. P alócz Éva A magyar gazdaságpolitika mozgástere a válság után Republikon november 24. P alócz Éva KOPINT-TÁRKI Zrt.
A májusi inflációs jelentés főbb üzenetei Kovács Mihály András május 22.
Az inflációs jelentés frissítése augusztus.
Inflációs jelentés Elemzői fórum Kiss Gergely február.
A magyar gazdaság növekedési kilátásai, prognózisok Hamecz István.
Foglalkoztatáspolitika és makrogazdasági stabilitás Herczeg Attila Gazdaságpolitikai főosztály Pénzügyminisztérium szeptember 8.
Kármán András Budapest, január 21..  1. A külső finanszírozáson nyugvó növekedési modell sikeres volt, de sérülékeny  2. A válság kikényszerítette.
Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője.
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés, szeptember
A munkaerőpiac átalakulása a válságban
Válság Kényszer és lehetőség. A magyar gazdaság örökölt hátrányai.
Hol áll és merre mehet még a gazdaság? Hamecz István „Mindannyian tudjuk, hogy mit kell tennünk, csak azt nem tudjuk, hogy hogyan nyerjük meg a választásokat.
Makrogazdasági kilátások, március
Gazdasági és pénzügyi kilátások Auth Henrik MNB alelnöke február 2.
Fizetési mérleg jelentés
Makrogazdasági kilátások, december Magyar Nemzeti Bank Pellényi Gábor december 18.
Makrogazdasági kilátások Inflációs Jelentés június
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés – szeptember Magyar Nemzeti Bank Gábriel Péter, igazgató szeptember 24.
Az euró bevezetésének lehetőségei Magyarországon Tabák Péter Gazdaságpolitikai főosztály Pénzügyminisztérium Budapest, május 23.
MAGYAR GAZDASÁG Jobban teljesít?
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés – december
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés – június
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés – március
Fizetési mérleg jelentés április
Fordulatok után / fordulatok előtt
Előadás másolata:

A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései Simor András május 26.

A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Gazdasági alapfolyamatok - a költségvetési kiigazítások makroökonómiája - makrogazdasági kilátások - költségvetési folyamatok a Konvergencia program alapján Költségvetési Tanács - célok - működési elvek - célokat elősegítő elemzések A évi költségvetés környezetét meghatározó tényezők

Számos empirikus tanulmány vizsgálta a fiskális konszolidáció és a növekedés összefüggéseit (McDermott and Wescott 1996; Alesina and Perotti 1995; Alesina and Ardagna 1998; Giavazzi, Jappelli and Pagano 2000; Von Hagen, Hughes Hallett, and Strauch 2001; Ardagna 2004; Giudice, Turrini, int’t Veld 2007; Alesina 2010) A fiskális konszolidáció rövidtávon visszafogja a növekedést Kivételek: Írország (86-89), Dánia (83-86) Hosszabb távon a fiskális konszolidációk sikeresebbek: Kedvező nemzetközi környezetben Ha kiadásoldali intézkedésekre épülnek Ha induló helyzetben negatív a kibocsátási rés Ha strukturális intézkedésekkel jár együtt Ha előtte tartósan magas az ország-kockázati felár Kevésbé sikeresek: A pénzügyi válságok után 3 Növekedési kilátások a fiskális konszolidáció időszakában Simor András - A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

A kockázati felárak gyors csökkenése elősegíti a hosszabb kamatok mérséklődését: A nemzetközi tőkepiaci helyzet, különösen az európai adósságválság hátráltatja Implementációs kockázatok a bejelentett intézkedésekkel kapcsolatban A jövedelem-kilátások tartós javulása ösztönzi a beruházás és foglalkoztatás bővülését Törékeny globális kilábalás Alapvető exportpiacainkon várható fiskális konszolidáció Hazai mérlegkiigazítás (deleveraging): fogyasztás középtávon alacsonyabb pályán beruházási aktivitás tartósan alacsonyabb: építőipar, nontradable szektor Szabályozási és adózási környezet bizonytalansága A bankszektor támogatja a termelés bővítését A régióban már mindenütt bővül a vállalati hitelezés, csak nálunk nem Mi kellene ahhoz, hogy gyorsan megérkezzenek a nem-keynesi hatások Simor András - A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései 4

A növekedés idén és jövőre is 3 százalék körül alakulhat, …de a kibocsátás mindvégig elmarad potenciális szintjétől. A nettó export növekedési hozzájárulása csökken, de végig erős marad. A belföldi kereslet a fiskális impulzusok ellenére is csak lassan kezd élénkülni. Az éves GDP változás szerkezete 5 Összkép: csak lassan javuló növekedési kilátások Simor András - A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

Folyamatosan mérséklődik a vállalati és lakossági hitelezés (A vállalati és lakossági szektor belföldi hitelállományának változása – árfolyamszűrt) Forrás: MNB. 6 Simor András - A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

A bizonytalan kilátások egész Európában visszafogják a foglalkoztatás bővülését A foglalkoztatás és a GDP változása a válság első és második szakaszában 7 Simor András - A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

A foglalkoztatottság csak késve követi a fellendülést, a munkanélküliség végig 10% fölött maradhat A várhatóan alacsony bérnövekedéshez az szja-terhek csökkenése is hozzájárul A reálbér-növekedés végig elmaradhat a termelékenység bővülésétől A visszafogott bérdinamika mérsékli a költségemelkedésből fakadó inflációs nyomást Simor András - A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései A laza munkaerő-piac a következő években is visszafogja a bérnövekedést 8

A reálgazdaságból adódó dezinflációs nyomás mérsékli a tovagyűrűző hatásokat Költségsokkok jövőbeli pályáját jelentős bizonytalanság övezi Kormányzati intézkedések jelentős bizonytalanságot jelentenek az inflációs pálya szempontjából: Negatív keresleti hatás Ártámogatások leépítése Ármoratórium kivezetése Aktivitást növelő intézkedések hatása A maginfláció és a maginfláción kívüli tételek éves árváltozása A költségoldali inflációs nyomás alappályánk szerint lecseng, de jelentősek a kétirányú kockázatok 9 Simor András - A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

Az MNB márciusi költségvetési előrejelzése szabályalapúalternatív Az államháztartás eredmény-szemléletű (ESA) egyenlege a GDP százalékában Márciusi szabályalapú előrejelzésében az MNB a Széll Kálmán Terv várt egyenlegjavító hatásának még csak nagyjából hatodát vette figyelembe a kellő részletezettség hiánya miatt. 10 Simor András - A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

A középtávú államháztartási pozíció historikus alakulása és az MNB márciusi előrejelzése A ciklikusan igazított SNA-egyenleg 2006 óta folyamatosan javult a kiigazítások hatására ben azonban ez a trend megtörik. 11 Simor András - A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

Az államadósság historikus alakulása és az MNB márciusi előrejelzése 12 Simor András - A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

Az állami újraelosztás historikus alakulása és az MNB márciusi előrejelzése 13 Simor András - A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

Előrelépés a Széll Kálmán Terv részletezettségéhez képest, mert konkrétabb és jobban számszerűsíthető intézkedési tervekre bontja a Széll Kálmán Tervet további egyenlegjavító intézkedéseket tartalmaz az SZKT-n felül; mindezzel növeli a gazdaságpolitika hitelességét, hozzájárul az ország befektetői megítélésének javulásához. Az intézkedések teljes körű megvalósításával, valamint a kockázatok kezelésével elérhetővé válhat, hogy a hiány ne haladja meg a GDP 3%-át 2012-ben. A Konvergencia Program 14 Simor András - A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

Kockázatok A stabilitási tartalék beépülése a jövő évi bázisba csak akkor valósítható meg, ha tartós intézkedéseken, és nem a kiadások évek közötti átcsoportosításán alapul. Ezért fontos, hogy a Kormány a stabilitási tartalék elvonásának végrehajtását transzparens módon és kellő részletezettségben tegye közzé. A tervezett intézkedések egy részének a költségvetési hatása továbbra sem vagy csak nagy bizonytalansággal becsülhető meg a tartalmi és eljárási részletek hiánya miatt. 15 Simor András - A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

Kockázatok Bár a Széll Kálmán terv meghirdetése óta csökkentek, de továbbra is érezhetőek a megvalósíthatóságot érintő – részben adminisztratív kapacitásokkal összefüggő, részben politikai természetű – kockázatok. -Várakozásoktól elmaradó kiadáscsökkenés – A rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatának, a határozatok elleni fellebbezések feldolgozásának ütemezése; ismételt eladósodás a közösségi közlekedésben. -Várakozásoktól elmaradó bevételnövekedés – Orvoslátogatói díjak emelésének hatása az orvoslátogatói létszámra. -Pótlólagos kiadások - Az intézkedések hatására potenciálisan több százezer ember szorulhat ki a szociális ellátásból, miközben a munkaerőpiaci keresletre vonatkozó feltételezések igen optimisták. 16 Simor András - A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

Munkapiaci intézkedések – rokkantnyugdíjasok aktivizálása A rokkantnyugdíjasok több mint 40%-a legfeljebb 8 általánost végzett Elhelyezkedési esélyeik minimálisak Az alacsony végzettségű rokkantnyugdíjasok a múltban sem találtak állást A válságban elhelyezkedési esélyeik tovább romlottak A foglalkoztatás növeléséhez aktív munkaerő-piaci programokra is szükség lesz Ez költségvetési forrásokat igényel A rokkantnyugdíjasok végzettség szerinti megoszlása 2010-ben 17 Simor András - A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

Az MNB Költségvetési Tanácsot támogató elemzései Az Alaptörvény 43. cikkéből a legfontosabb feladatok a következők: I. A Költségvetési Tanács a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja; II. A KT közreműködik a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében; III. A költségvetési törvény elfogadásának szükséges feltételeként megjelölt előzetes hozzájárulását megadja vagy megtagadja, az adósságszabály érvényesülésének függvényében. (Vétójog!) Rendkívül erős jogosítványokfüggetlenség átlátható, részletesen szabályozott működés szakmai megalapozottság célszerűség: jogalkotás támogatása Szakmai megalapozottság: elemzések megismerhető, világos elemzési módszerek elemzések tematikája és időhorizontja a jogalkotó számára releváns Célszerűség: időzítés, összevethetőség, világos iránymutatás 18 Simor András - A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

Az MNB Költségvetési Tanácsot támogató elemzései Középtávú kitekintés (2012-től) Cél: A következő költségvetés stratégiai megalapozása. i) Elfogadott költségvetés és szaktörvények hatásvizsgálata; ii) Segítség a szaktörvény módosítások szükségességének megítéléséhez; Tartalom: i) Elfogadott költségvetési törvény és az azt megalapozó szaktörvények középtávú (4-5 éves) hatása, különös tekintettel az alkotmányos adósságszabályra és az EU tagságból fakadó követelmények érvényesülésére; ii) A demográfiai, foglalkoztatási trendek és a szaktörvények késleltetve érvényesülő hatásainak bemutatására; Tervezési keretek (június/július ) Cél: Tárgyévi várt teljesülések becslése alapján a jogalkotó tájékoztatása a tervezési bázisról és az áthúzódó bázishatásokról; Tartalom: i) Költségvetési folyamatok értékelése a tényadatok tükrében; ii) Éves teljesülésre vonatkozó prognózis; iii) Tervezés során figyelembe veendő kockázatok; 19 Simor András - A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései

20 Simor András - A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései Az MNB Költségvetési Tanácsot támogató elemzései A Kormány költségvetési törvénytervezetének véleményezése (szeptember) Cél: Felhívni a Kormány és a jogalkotó figyelmét a benyújtás előtt kezelendő tervezési problémákra Tartalom: i)A makrogazdasági előrejelzés megalapozottsága; ii)A bevételek és a kiadások összhangja a ténylegesen várható makrogazdasági pályával és a kapcsolódó jogszabályokkal (törvényekkel, rendeletekkel) iii)Az ebből adódó hiány összhangja az Alkotmányban foglalt adósságszabállyal; iv)A javaslat megfelel-e a költségvetési felelősségi törvény és az államháztartási törvény átláthatósággal és ésszerű részletezettséggel kapcsolatos előírásainak; v)A költségvetés strukturális pozíciójának értékelése; vi)Összhangban áll-e a költségvetés az Európai Uniós tagságból eredő követelményekkel; vii)Melyek a költségvetést érintő főbb kockázatok? A költségvetési törvényjavaslat véleményezése (november) Cél: Annak vizsgálata, hogy a KT zárószavazásra bocsáthatónak tartja-e a benyújtás óta módosult törvényjavaslatot (figyelemmel a szaktörvények esetleges változásaira is) ; Tartalom: Ugyanaz, mint a benyújtáskor.

A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Köszönöm a figyelmet!