Növényi rostok nyersrost NSP élelmi rost NDF ADF ADL cellulóz* hemicel-lulóz* hemicel-lulóz lignin pektin glükánok xilánok * = nem teljes egészében

Cellulóz vázanyag (10-15 ezer glükóz egység) vízben nem oldódik a felsőbbrendű állatok szomatikus enzimjeikkel nem tudják bontani az előgyomrokban, utóbél szakaszokban lévő baktériumok termelnek celluláz enzimet

Hemicellulóz átmenet a vázalkotó és a tartalék szénhidrátok között vizet köt meg szerkezete kémiailag nem egységes (hexózok, de főleg pentózok, ribóz, xilóz, arabinóz polimerje) szintén csak a baktériumok bontják

Pektin a sejtfal kialakulásakor elsőként képződik a galakturonsav polimerje kolloid tulajdonságokkal rendelkezik jó vízmegkötő képességű jó étrendi hatás vízben oldódik, de az állatok saját enzimjeikkel nem bontják

Lignin a sejtfal fásodásakor épül be a növényi sejtekbe, a cellulózhoz kapcsolódva nem egységes szerkezetű, alkohol polimer vízben nem oldódik takarmányozási megítélése egyértelműen negatív

Egyéb rostalkotók -glükán (búza, árpa, rozs, zab) arabinoxylán (búza, árpa, rozs, zab) kutin (a növényi kutikula) szuberin (elparásodott növényi részek) mézgák (a növények sérülésekor képződő szénhidrát)

A növényi rostok szerepe a kérődző állatok takarmányozásában rágás, kérődzés, nyáltermelés, bendő működés fenntartása strukturális rost (min. a nyersrost 75%-a) energia forrás, illó zsírsavak prekurzora befolyásolja a bendőemésztés idejét, a későbbi bélszakaszokban a chimus továbbításának sebességét

Növényi rostok és egyéb szénhidrátok lebomlása a bendőben hemicellulóz CH3 cellulóz C=O pektin COOH ecetsav keményítő piroszőlősav propionsav szacharóz vajsav laktóz

A takarmányadag összetételének hatása a bendő-fermentációra széna:abrak arány 1:0 0,2:0,8 sok cukor domináns szénhidrát cellulóz keményítő cukor baktérium szám 1010/ml bedőfolyadék 1,3 kicsi 1,6-5 nagy bendő pH 6,2-6,7 5,5-6 4,8-5,4 ecetsav 0,66 0,4 0,3 propionsav 0,22 0,25 vajsav 0,09 0,15 tejsav 0,03 0,05 0,2-0,3

A takarmányadag összetételének hatása a tejtermelésre széna:abrak arány 1:0 0,2:0,8 sok cukor tejmennyiség kevés sok igen kevés tejzsír közepes mellékhatás - acidózis, ketózis

A növényi rostok szerepe a monogasztrikusok takarmányozásában bontása csak az utóbélszakaszokban bél-perisztaltika fenntartása ló > nyúl > sertés > baromfi 12-20% 10-14% 3-8% 3-6% fiatal állatok kevésbé tolerálják gátolja a többi táplálóanyag emésztését növeli az endogén veszteségeket gyorsítja a kimusz továbbítását csökkenti a takarmány koncentráltságát jóllakottsági érzés kialakulása

Hiányakor a bendő működés zavara bélsárpangás (pl. kocák) étvágytalanság nyelőcső, gyomorfekély (fiatal állatoknál is)

-glükanáz enzim hatása broiler csirkék teljesítményére

-glükanáz enzim hatása broiler csirkék teljesítményére

Néhány takarmány nyersrost-tartalma (%) zöldlucerna (bimbós) 6,9 kukorica szilázs (viaszérés) 12,9 réti széna (jó minőségű) 25,8 árpa szalma 35,6 árpa 4,9 búza 2,6 kukorica szójabab extrahált napraforgó (I. osztályú) 13,5 cukorrépa 1,2 burgonya 0,7 tök 0,8

Gazdasági állataink rostigénye (%) malac (10-20 kg) 2,5 hízótáp (70-110 kg) 3,5 broiler csirke (0-3 hét) 2-3 broiler csirke (5-6 hét) 3-4 tojótyúk 5 ló 12-16 nyúl 11-12 tejelő tehén 17-23

A rostok szerepe táplálkozásunkban szükséglet: 30-40 g/nap fogyasztás: 15-25 g/nap A rosthiányos táplálkozás következményei: vastagbél betegségek (székrekedés, bélpolipok, vastagbél rák stb.) anyagcsere rendellenességek (elhízás, cukorbetegség, magas vér triglicerid szint, magas vér koleszterin szint)