Tűrések
Tűrésfajták Mérettűrés Alaktűrés Helyzettűrés Érdesség
A határméret és a határeltérések értelmezése
Alapfogalmak Méretszóródás: Névleges méret (N): a tényleges méretek és az elméleti méret különbsége Névleges méret (N): Ez a szerkesztés alapja, mutatja a nagyságrendet
Alapfogalmak Tényleges méret ( TM ) : Alapméret (A): Amit az elkészült munkadarabon méréssel megállapítunk Nem a valódi méret Alapméret (A): Általában azonos a Névleges Mérettel Erre vonatkoztatjuk az eltéréseket
Alapfogalmak Határméret (H): Felső határméret (FH): Az előírt még megengedett legnagyobb vagy legkisebb méret Felső határméret (FH): Az alkatrész megengedett legnagyobb mérete Alsó határméret (AH): Az alkatrész megengedett legkisebb mérete
Alapfogalmak Közepes méret (M): Tűrésnagyság T=FH-AH A Felső és az Alsó határméret számtani közepe Tűrésnagyság T=FH-AH A két határméret különbsége Felső határeltérés FE=FH-A A felső határméret és az alapméret különbsége
Alapfogalmak Alsó határeltérés AE=AH-A Alapeltérés ( E ): Az alsó határméret és az alapméret különbsége Alapeltérés ( E ): A két határeltérés közül az az eltérés, amelyikkel a tűrésmező elhelyezkedését az alapvonalhoz képest egyezményesen meghatározzuk
Példa
Tűrésmező elhelyezkedése
Tűrés Lehet: Hosszméret tűrése Szögméretek tűrése Lejtés és kúposság tűrése OTTHON: Mérettűrések megadása a rajzon Tk. 61-66.o
Jelöletlen mérettűrések A jelöletlen tűrésezésű méretek többnyire a működés szempontjából kevésbé fontos méretek A szabvány által előírt tűrésválaszték: Finom (jele: f) Közepes (jele: m) Durva (jele: c) Nagyon durva (jele: v) Az értékeket táblázat tartalmazza
Tűrésfokozatok és tűrésnagyságok Az ISO-ban a tűrés jele: IT (International Toleranz) IT01, IT0, IT1, IT2 … IT18 Lényege: Egy-egy mérettartományon belül (az összes méretre) a tűrés nagysága azonos
Tűrésfokozatok felhasználási területei: IT01 – IT5: mérőeszközök IT5 – IT11: gépalkatrészek IT11 – IT18: durva munkadarabok
Illesztések
Illesztések Illesztés: két azonos névleges méretű, kapcsolódó felületelem (lyuk és csap) tűrésének egymáshoz rendelése valamely kívánt illeszkedés elérésére Lehet: Laza illesztés Szilárd illesztés Átmeneti illesztés
Laza illesztés Ha az illesztett alkatrészek egymáson elmozdulnak A lyuk legkisebb mérete is nagyobb vagy egyenlő a csap legnagyobb méretével A lyuk és a csap között játék keletkezik Pl. siklócsapágyak, csuklók
Játék Ha a csap mérete kisebb a lyuk méreténél
Szilárd illesztés Ha az alkatrészek nem mozdulhatnak el egymáson A lyuk legnagyobb mérete is kisebb vagy egyenlő a csap legkisebb méretével A lyuk és a csap között fedés keletkezik Pl. szerszámbefogók
Fedés Ha a csap mérete nagyobb a lyuk méreténél
Átmeneti illesztés Az alkatrészek pontos vezetésére A lyuk és a csap tűrésmezője részben vagy teljesen fedi egymást A lyuk és a csap között játék vagy fedés keletkezik Pl. gördülőcsapágyak, tengely/agy illesztések
Alaplyuk és alapcsaprendszer Belméretek (lyukak) alapeltéréseit nagybetűkkel (A-tól Z-ig) jelöljük Külméretek alapeltéréseit kisbetűkkel (a-tól z-ig) jelöljük
Lyukak alapeltérései
Alaplyukrendszer
Csapok alapeltérései
Alapcsaprendszer
Alak és helyzettűrések
Alaktűrések Korlátozzák valamely geometriai elem ideális alaktól való eltérését. Csak ott kell előírni, ahol a működési követelmények, a cserélhetőség és a gyártási körülmények szükségessé teszik.
Helyzettűrések Korlátozzák két vagy több elem egymáshoz viszonyított helyzeteltéséseit. Báziselemként egy vagy több elem is jelölhető Csak ott kell előírni, ahol a működési követelmények, a cserélhetőség és a gyártási körülmények szükségessé teszik.
A tűréskeret A tűréskeretet nyílban végződő mutatóvonallal kell a tűrésezett elemhez kapcsolni A tűréskövetelményeket két vagy több részre felosztott, négyszőg alakú keretben kell megadni. Tartalmaznia kell balról jobbra: A tűrésezendő jellemző rajzjelét A tűrésértéket A báziselemeket azonosító betűket
A tűréskeret
Példa
Példa
Példa
Példa
Példa
Példa
Példa
Példa
Példa
Példa
Példa
Példa
Példa
Példa
Példa
Példa
Példa
Példa
Példa
Példa