Finnugor népek népköltészete, irodalma II. Finnugor népek és nyelvek 7. óra

Lapp irodalom 4 országban – eltérő irodalmi normák, szintek lapp népköltészetet a 18. szd. óta kutatják mitikus költészet: hiedelemmondák sztallok és noita mondák történeti mondák kevés állatmese és ballada ritkán kisepikai műfajok kevés strofikus dal joika – önálló, legarchaikusabb lírai műfaj 1. lapp könyv 1619 - Rhen

Lapp irodalom 1755 – Fjellström: Újtestamentum-fordítás Laestadius – lulei irodalmi norma megteremtése Leem – norvégiai lapp norma megteremtése 1825 – legkorábbi finnországi lapp könyv, de ma csak az inarinak van irodalmi normája 1879 – első kola könyv 1933 modern kola ábécé, de ma nincs írásbeliség 20. szd. eleje szépirodalom megindulása Guttorm, Jalvi, Larsen, Pirak, Saba, Skum, Tomasson, Turi S. Aikio, Valkeapää megpróbálta a ’70-es években összefogni a négy ország irodalmát Schoyen, Berg, Rosendahl

Versformák eredeti: joika kötetlen, rögtönzött ritmusú, dallamos, tagoló vers négyütemű dallamkísérő (pl. lla-lla-la) vannak trochaikus formák is műköltészet kezdetben nem strofikus alliteráció mellett a ragrímek, majd a tiszta rím is megjelenik

Mordvin irodalom 18. szd-tól (szótárak, egyházi fordítások) 1911 k. indul a szépirodalom – Dorofejev Dorogojcsenko, Zavalisin, Morszkoj két irodalmi norma erzáknál Szjatko, moksáknál Moksa c. lap Jevszevjev, Csesznokov, Grigosin, Krivosejev Moro, Erkaj, Martinov, Raptanov, Kolomaszov, Kirdjaskin, Radajev, Abramov, Kirillov a folklórban az epika dominál balladák, hősénekek, Kazany históriája dramatikus szokások, imák

Mari irodalom írásbeliség 18. szd. – Pucek-Grigorjevics: Mari nyelvtan 20. eleje – szépirodalom Marla Kalendar Vasziljev, Sz. Csavajn, Mikaj, Muhin ’30-as évek vége: szünet ’40-től viszonylagos fellendülés ’60-’80: pangás, majd ismét fellendülés 2000-ig Ipaj, Kazakov, Kolumb, Sketan, Ivanov, Juzikajn, Arban, Nyikolajev, Vaszin időmértékes verselés: jambikus, anapesztusos versforma folklór: népdal, hiánypznak az epikus műfajok történeti énekek török és orosz hatás pogány imák, lakodalmi versek ünnepi versek kis műfajok

Komi irodalmak 14. szd. zrj. írásbeliség, Permi Szt. István (Sztyepan Hrap) – anbur 19. szd-tól szépirodalom – I. Kuratov Szavin, Csisztaljov, Lebegyev, Litkin líra és dráma, lassan az epika is beindul Fjodorov, Juhnyin, Juskov, Vanyejev, Lijurov, Toropov népköltészet főleg udmurttal rokon epikus: mese énekelt verses epika hősének mondák és történeti énekek csak töredékesen Pera vitéz

Permják irodalom Folklór: a komival van szoros kapcsolatban Pera vitéz, Kudim-Os 20. szd. elején szépirodalom Lihacsov, Zubov Karavajev, Vavilin, Minyin mindhárom műnem kifejlettnek tekinthető van irodalmi antológiasorozat

Udmurt irodalom 18. szd. – első írásos emlékek (nyelvtanok, egyházi kiadványok) 20. szd. szépirodalom; ’17 után cirill ábécé (mellékjeles) folklórkincs és orosz klasszika hatása A. Oki, K. Gerd, M. Kedra politikai költészet: Medvegyev, Konovalov, Petrov, Uvarov líra és dráma egyidős: Mihejev próza a ’20-as évek végétől, Arhipov, Krasznyilikov, Petrov Ar-Szergi, Darali Leli etnofuturizmus népdalok (kereszt/félrímesek) időmértékes verselés, orosz hatás, szabadvers, Majakovszkij-féle lépcsős vers a folklórbeli dal szépirodalmi továbbélése elégiák, epigrammák színház: egyre több táncszínház, performansz

Hanti irodalom 18. szd-i szórványok ’20-as évek elején az első értelmiségi generció (Herzen Intézet) ’30 k. Hatanzejev, 1. ábécé (cirill mellékjeles) fordítások oroszból líra fejlődése Lazarev, Poszohov, Tyebetyev, Vajvetkin, Trifonov, Kitajev nincs egységes norma, több irodalmi nyelv Volgyin, Sulgin, Ajpin, Moldanova, Vagatova-Volgyina folklórban erős paleoszibériai hatás is kozmológiai, hős-, medveének jelzős szerkezetek bokrai, alliteráció, gondolatritmus, töltelékszavak, vertagos sorok

Manysi irodalom 18. szd. írásbeliség ’20-as évek elején az első értelmiségi generció (Herzen Intézet) cirill, majd latin, majd cirill ábécé, nincs egységes norma sokáig oroszul 1940 –első manysi nyelvű kisregény, Jevrin líra túlsúlya Vahruseva, Sesztalov, Tarhanov archaikus mitikus- hős- és medveénekek eredetileg a vers ritmusát a dallam határozta meg többszörösen összetett jelzős szerkezetek, alliteráció, figura etymoligica állaténekek gyakorisága, a mese- és mondakincs szegényes varázsigék, ráolvasások, pogány imák