2009. Baja Kiss Gergely ATIKÖVIZIG Július 1.

Növekvő árvízi vízállások trendje, és annak okai „mindig megvoltak az árvízszint növekedések aktuális okai”

V IZSGÁLATAIM IRÁNYAI Állítás: A 2006-os tiszai árvíz során magyarországi Alsó-Tisza tetőző árvízszintjeit nagyobb mértékben befolyásolták a Maroson és a Körösökön érkező árhullámok mint a Duna magas vízállása Vizsgálat: Különböző kombinációk összehasonlítása, majd az eredmények kiértékelése A Tisza és a Maros árhullámainak egymásra hatásai – lehetséges legrosszabb árvízi együttállások vizsgálata  1970-es tiszai árhullám  1975-ös marosi árhullám  2006-os mederállapot I. EsetII. Eset III. Eset: Radikális mederkotrás hatása a tetőző árvízszintekre

V IZSGÁLT ÁRVÍZI EGYÜTTÁLLÁSOK A Maros vízhozamváltoztatásának hatásai a Tisza vízállásaira Maros +20% Q Maros +10% Q Maros -10% Q Maros -20% Q Maros -30% Q Maros -40% Q Maros -50% Q A Körösök vízhozamváltoztatásának hatásai a Tisza vízállásaira Körösök +20% Q Körösök +10% Q Körösök -10% Q Körösök -20% Q Körösök -30% Q Körösök -40% Q Körösök -50% Q A Duna vízállásváltoztatásának hatásai a Tisza vízállásaira Duna +1m Duna +0,5 m Duna -1m Duna -2m Duna -3m Duna -4m Duna -5m A Maros és a Körösök vízhozamváltoztatásának hatásai a Tisza vízállásaira Maros és Körösök +20% Q Maros és Körösök +10% Q Maros és Körösök -10% Q Maros és Körösök -20% Q Maros és Körösök -30% Q Maros és Körösök -40% Q Maros és Körösök -50% Q A Maros és Körösök vízhozamváltoztatásának ill. a Duna vízállásváltoztatásának hatásai a Tisza vízállásaira Maros és Körösök +20% Q Duna +1m Maros és Körösök +10% Q Duna +0,5 m Maros és Körösök -10% Q Duna -1m Maros és Körösök -20% Q Duna -2m Maros és Körösök -30% Q Duna -3m Maros és Körösök -40% Q Duna -4m Maros és Körösök -50% Q Duna -5m A Maros és a Körösök vízhozamváltoztatásának hatásai a Tisza vízállásaira Maros és Körösök +20% Q Maros és Körösök +10% Q Maros és Körösök -10% Q Maros és Körösök -20% Q Maros és Körösök -30% Q Maros és Körösök -40% Q Maros és Körösök -50% Q

A DATOK ELŐKÉSZÍTÉSE – határfeltételek elkészítése

A modellszámítások szerint a magyarországi Alsó-Tiszán levonuló árvizekre nagyobb hatással vannak a Körösök és a Maros árhullámai mint a Duna árhullámai. A Körösök és a Maros közül a Marosnak dominánsabb a hatása a szegedi szelvény közelében évi árvíz során a Maroson nem jött rekord nagyságú árhullám NQ=2440 m 3 /s Q max 2006=991m 3 /s Megvan a realitása annak, hogy egy a 2006-oshoz hasonló tiszai árhullám esetén a Maroson a 2006-os vízhozamoknál nagyobb árhullámok érkezzenek! Figyelembe kell venni az eredmények kiértékelésekor az un. „modellhatást” Bizonyos esetekben fenntartással kell kezelni a számított eredményekket

Eddigi előfordulások alapján már bekövetkezett árhullámok kombinálása a Tisza jelenlegi mederállapotában Modell geometriája: a 2006-os mederállapotot tükrözi Modell határfeltételei: 1970-es tiszai árhullám és az 1975-ös marosi árhullámot egyesíti oly módon, hogy az árhullámcsúcsok egybeessenek 1970 –es tiszai árhullám… azért mert: az 1970-es árvizet tartották minden idők legnagyobb tiszai árvizének ugyanis a teljes Alsó-Tiszán minden addigi LNV-t megdöntött, amíg a 2006-os árhullám csak bizonyos alsó-tiszai LNV-ket döntögetett. Az 1970-es tiszai árhullám a szegedi szelvényben 4000m 3 /s-os vízhozamot szállított, míg a 2006-os csak 3700m 3 /s körüli vízhozamot 1975-ös marosi árhullám…. azért mert: bár az 1970-es és 1975-ös marosi árhullámok vízhozamai szinte azonosak voltak, a tetőző vízállások között is csak centiméteres különbségeket lehetett mérni, de a két árhullámkép más jellegű volt. Az 1975-ös árhullámra esett a választás, mert az egy különálló, a Tisza által kevésbé befolyásolt áradás volt.

A meglévő 2006-os állapotra bekalibrált modell határfeltételei lettek kicserélve az 1970-es tiszai és a Körösök határfeltételeire A Maros 1970-es vízhozam idősora helyett a Maros 1975-ös vízhozama lett határfeltételként megadva a modellbe Nem minden felső határfeltételhez sikerült megadni vízhozam-idősorként a 2006-os modellhez hasonlóan Adatokat az 1970-es és az 1975-ös vízrajzi évkönyvből vettem Az eddigi 1 órás határfeltételi időközöket 1 napos bemeneti adatokra cseréltem, mert csak ez állt rendelkezésre. (azzal dolgozom ami rendelkezésre áll)

 A Tisza és a Maros vízhozamának eddigi szélsőségeit kombináltam szándékosan úgy összeállítva hogy a lehető legrosszabb együttállás következzen be a tetőző vízszintek szempontjából  A valóságban a Tisza és a Maros eddigi árhullám maximumai még nem találkoztak ilyen módon, de megvan arra a lehetőség hogy ez valamikor bekövetkezzen.  Ilyen eset bekövetkezésekor a jelenlegi LNV-t meghaladó tetőző vízállások is kialakulhatnak az Alsó-Tiszán, főleg a szegedi szelvény közelében.  Elképzelhető még rosszabb együttállás a már bekövetkezett árhullámok kombinációjára is: 2006-os mederben, 1970-es tiszai árhullám, 1975-ös marosi árhullám os Dunai árhullám!  Az Alsó-Tiszán „kulcsszereplő” a Maros  Ma már 2006-os mederállapotról vagy 2009-es mederállapotról beszélünk-e?

 Vizsgált szakasz: 178,000 – 243,000 fkm (Algyő – Csongrád)  Radikális mederrendezési elképzelés lett végigcsinálva a szakaszon  Árapasztási lehetőséget vizsgál  „Területen belül” vizsgálja a különböző lehetőséget  Jelenlegi geometria lett végig módosítva egy adott mintakesesztszelvénnyel

 Mivel nagy vízfolyásokat vizsgáltam nagyvizek futtatásával stabilan futott a modell és nem jelentkeztek a kis vízfolyásokra és kisvizekre jellemző problémák a futtatások során.  Bizonyos esetekben fenntartással kell kezelni a kapott eredményeket, mert nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy ez egy modellszámítás.  A pontos futtatásokhoz szükségesek a megfelelő geomorfológiai és hidrológiai adatok.  Egy egységes digitális, a HEC-RAS által is kezelhető adatbázis létrehozása nagy mértékben felgyorsítaná a vele végzett munkát.  Angol nyelv kérdése? – ha nem is egy magyar nyelvű használati utasítás szükséges, elég lenne egy „HEC-RAS szótár” (könnyebben kivitelezhető és nagy segítség lenne)  Időigény