Az európai integráció története 9. előadás

Tervek a 70-es évek elején – válsághangulat az évtized végén Kísérlet a politikai együttműködés elmélyítésére – Davignon-jelentés Helsinki-folyamat A pénzügyi – és olajválság hatása a közös valuta megteremtésére Az EK déli bővítése

Kísérlet a politikai együttműködés elmélyítésére – Davignon-jelentés 1969 – Hágai csúcsértekezlet október – A politikai együttműködés első lépései: Davignon-jelentés – „Európa politikai egyesítésének lehetséges területeiről” A jelentés egy laza együttműködési keret kialakítását javasolta. –A külügyek vezetői évente kétszer találkozzanak – aktuális külpolitikai kérdések –Bármely tagállam által fontosnak tartott külpolitikai kérdés napirendi téma lehet –A tárgyalt témákról konzultálni kell a Bizottsággal és jelentést kell küldeni az Európai Parlament illetékes bizottságának. –A tagországok teremtsék meg az együttműködés minimális szervezeti feltételeit.

Európai Politikai Együttműködés Hatékonyabbá vált a tagországok külpolitikai együttműködése Az ENSZ-ben megnövekedett az együttszavazások aránya

HELSINKI augusztus 1. Helsinki értekezlet (32 európai és 2 tengeren túli állam (USA, Kanada) – „európai békekódex” 1. Az európai biztonsággal összefüggő kérdésekben 2. Gazdaság, tudomány és a technika területén 3. A humanitárius és emberjogi kérdésekben 4. A földközi tengeri biztonsággal és együttműködéssel kapcsolatban 5. Az értekezletet követő intézkedések meghozatalában.

1. Az államközi együttműködés 10 alapelve: államok egyenjogúsága – a fenyegetés és az erőszak alkalmazásától való tartózkodás – határok sérthetetlensége – területi integritás – vitás kérdések békés rendezése – belügyekbe való be nem avatkozás – emberi jogok – népek egyenjogúságának és önrendelkezésének joga – államok együttműködése – népek közötti kölcsönös bizalom elve

2. Gazdasági kapcsolatok bővítése, szociális haladás, ipari kooperáció, tudományos kutatás, környezetvédelem 3. A keleti blokk zártságának oldására törekedtek, alapvető emberi jogok biztosítása, polgárok szabad mozgása… 4. A Földközi-tenger térségét a biztonság és együttműködés területévé kívánta változtatni. 5. Utókonferenciák – Belgrád 1977/78, Madrid 1980/83, Bécs 1986/89

Hallstein-doktrína feladása (Willy Brandt – ) –1973 a két német állam felvétele az ENSZ-be Keleti szerződések megkötése –1970. augusztus 12. – szovjet-német szerződés –Német-lengyel szerződés

A pénzügyi- és olajválság hatása a közös valuta megteremtésére 1969-ig pénzügyi stabilitás A Bretton Woods-i rendszer hanyatlása (Az USA csökkenő gazdasági ereje, Vietnámi háború - infláció) 1970 ősz – Werner-terv (Pierre Werner) – a Közösség valutauniójának terve – 3 szakaszban: –A tagországok valutáinak a tőkemozgások teljes liberalizációja melletti szabad átválthatóságára –A közös valuta bevezetése érdekében a valutaárfolyamok „teljes és visszavonhatatlan rögzítésére” –Monetáris tartalékalap-képzésére a fizetési mérlegek stabilizálása érdekében –A tagországok gazdasági és pénzügyi politikájának koordinálására

Első szakaszhatár: január 1. – december 31. Bretton-woods-i pénzügyi rendszer felmondása – a nemzetközi pénzügyi rendszer összeomlása Lekerül a napirendről a monetáris unió megvalósítása - válságkezelés december – Smithonian-egyezmény –IMF intézkedés - +/-4,5%-os sáv a lebegtetéshez „valuta-kígyó” +/-2,25%-os sáv; „kígyó az alagútban” 1973 október OPEC tagállamok 3-ről 12 $-ra emelték a nyersolaj hordónkénti árát.

A Közösség gazdasági fejlődése az között időszakban lelassult. A gazdasági növekedés 4,8%-ról 1,9%-ra csökkent, a munkanélküliség 2,2%-ról 6%-ra emelkedett, az infláció 4,7%-ról 11,8%-ra emelkedett márciusától Európai Pénzügyi Rendszer (EMS) –Közös árfolyam-szabályozás –Közös monetáris- és árfolyam-politika –Egy jövőbeni közös valuta reménye A tagállamok valutáit bizonyos határok között összekapcsolták Elfogadták az Európai Fizetési Egységet (ECU) – számlapénzként –Európai Pénzügyi Együttműködési Alap – a tagállamok arany- és dollárkészleteinek 20 %-ával járultak hozzá

Az EK déli bővítése Politikai átrendeződés Európa déli részén (Portugália – „szegfűs forradalom április 25.); Görögország – július 23.; Spanyolország – november 5. EK felvétel: Görögország – 1981; Spanyolország, Portugália – 1986) –350 milliós piac –Jelentősen elmaradott agrárgazdságok 1978-tól a Közösség teljes mértékben függetlenedett a nemzeti költségvetésektől Mansholt-terv – „Mezőgazdaság 1980” ( ) – a paraszti jövedelmeket a termelékenység függvényévé akarta tenni

Egyéb intézkedések 1974 Szociális Akcióprogram (foglalkoztatottság növelése, élet- és munkakörülmények javítása, párbeszéd kialakítása a gazdasági-szociális döntések meghozatalakor december Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Tanács (állam- és kormányfők rendszeres intézményesített találkozója évente 2-3 alkalommal) Elfogadták az európai parlamenti képviselők közvetlen választását –1979 – az első közvetlen EP választás –Európai Néppárt, Európai Demokraták, Európai Szocialista Párt

Az európai integráció története 10. előadás

A nagykezdeményezések évtizede – a 80-as évek Margaret Thatcher követelései Európa új erőre kap – Jacques Delors Az Egységes Európai Okmány Az EK újabb pénzügyi uniós terve A kelet-európai politikai rendszerek bukása

Margaret Thatcher követelései Hetvenes évek közepétől az európai gazdaság új erőre kap Margaret Thatcher ( ) Nagy-Britannia „jogos ellenérték” vitája november EiT. dublini ülése június: tárgyalások Párizsban – Nagy-Britannia költségvetési hozzájárulását a felére csökkentették, 1992-ig 3,3 md ECU visszatérítése Angliának A francia-német együttműködés új fejezete (F. Mitterrand – H. Kohl)

Európa új erőre kap – Jacques Delors január 1. J. Delors az Európai Bizottság elnöke Környezetvédelem, tudományos együttműködés (legkisebb tagállami ellenállás) –Technikai rés növekedése –80-as évek közepén a személyi számítógépek 80 %-a, a videó készülékek 90%-a USA, Japán tavasza F. Mitterand tudományos-kutatási program - Európai Kutatáskoordináló Ügynökség (EURECA) 1985 – Zöld Könyv – korlátlan ártámogatások megszüntetése, világpiaci árakhoz közelítő garantált árak, mennyiségi kvóták –Környezetkímélő termelési módok bevezetése Javuló pénzügyi helyzet Javuló strukturális politika

Az Egységes Európai Okmány Az egységes belső piac eléréséhez: A „négy szabadságelv” maradéktalan bevezetése február Egységes Európai Okmány elfogadása (Dánia kivételével) – először módosította a Római Szerződést –Az Európai Politikai Együttműködés beépítése –A. Egy egységes belső piac december 31-ig –B. A Közösség társadalmi-gazdasági kohéziójának növelése –C. Versenyképesség növelése (tudományos-technológiai együttműködés) –D. európai pénzügyi rendszer erősítése –E. Egyeztetett környezetvédelmi politika –F. Az uniós intézmények demokratikus deficitjének felszámolása

A. a korlátok fokozatos feloldása az áru, tőke, szolgáltatás, személyek szabad áramlásában B. a szociális tér felértékelése (Közösségi Karta – 1989: foglalkoztatás növelése, szociális partnerek közötti párbeszéd erősítése) – minősített többséggel hozott döntések bevezetése C. tagországok közötti műszaki-tudományos együttműködés elősegítése D. cél a pénzügyi unió, a közös valuta E. természetkímélő technológiák, környezettudatos magatartás, visszatérni a tradicionális termelési módokhoz (tájazonos) F. több területre kiterjesztették az un. minősített többséggel hozott határozatok számát.

Az EK újabb pénzügyi uniós terve Werner terv – Delors-terv A tőkeforgalom teljes körű liberalizálása Integrált pénzügyi piacok kialakítása Teljes valutakonvertibilitás Az árfolyam ingadozási sávok fokozatos szűkítésén keresztül rögzített árfolyamok megteremtése Közös valuta Jegybankok európai rendszerének létrehozása Jegybank elnökök tanácsának megalakítása: pénzügyi- politikai döntések koordinálása (politikai függetlenség)

A kelet-európai politikai rendszerek bukása Gorbacsovi reformok Politikai bomlási folyamat Modernizáció (peresztrojka), nyitás (glasznoszty) november 9. a Berlini Fal leomlása november Az új Európa Charta – „lezártnak tekintik a II. vh után kialakult politikai megosztottságot, a konfrontáció időszakát”

Az európai integráció története 11. előadás

A 90-es évek, mint az integráció történetének legmozgalmasabb évtizede A Maastrichti Szerződés –A három pilléren nyugvó Európai Unió –Egységes európai piac – Egységes Európai Gazdasági Tér –A pénzügyi unió megteremtésének lépései –A Szociálpolitikai Jegyzőkönyv –A szerződés fogadtatása Az agrárpolitika 1992-es reformja

A Maastrichti Szerződés december Európai Tanács előterjesztett javaslata Hátrány a gazdasági integráció alacsony foka Gazdasági, pénzügyi, politikai unióra van szükség. A legproblematikusabb a politika unió létrehozása volt (Davignon- jelentés) Szükséges a pénzügyi unió második szakaszának beindítása, közös kül- és biztonságpolitika kialakítása február 7. Maastrichti Szerződés (módosította és tovább fejlesztette a Római Szerződésben és az 1986-os Egységes Okmányban elfogadott működési elveket. Cél: –az integráció további fejlesztése és elmélyítése, a demokratikus deficit felszámolása, a gazdasági és monetáris unió létrehozása

A három pilléren nyugvó Európai Unió Első pillér: a kiterjesztett jogokkal rendelkező Európai Közösségek –az integráció addig elért eredményei, –nemzetek feletti alapon való működés –Döntéshozatalában többségi elv

Második pillér: a tagországok kül- és biztonságpolitikája (kormányközi egyezetések szintjén) – délszláv válság (Dayton november) Harmadik pillér: bel- és igazságügyi együttműködés (kormányközi hatáskörben) –Európai Rendőrségi Szervezet - EUROPOL –Europol Kábítószer Egység (kábítószer, nukleáris anyagok, bevándorlás, emberkereskedelem) –Europol Konvenció (1995. július) – terrorcselekmények, pénzmosás - információcsere –Schengeni Megállapodás (1985) (személyek szabad, korlátozástól mentes mozgása érdekében) – külső határforgalmi ellenőrzés erősítése –Schengeni Egyezmény (1990) a belső határok nélküli Európa – 1997 Amszterdami Szerződés az Egyezményt acquis communitaire-ré tette –Európai Unió

Egységes európai piac – Egységes Európai Gazdasági Tér Az egységes európai piac terve 1992 végére megvalósult. ( ) Fizikai akadályok megszűntetése –1993. január 1. egységesen működő uniós állampolgárság; szabad mozgás és letelepedési jog; szavazási lehetőség, ahol letelepedett; bármely tagállam diplomáciai és konzuli védelmének igénybevétele; az Európai Parlamenthez, ill. az ombutszmanhoz intézhető petíció Technikai akadályok megszűntetése –Nemzeti szabványok és előírások egységesítése –Az állampolgárok pénzüket bármely más tagország valutájában, bankjában tarthatták, hiteleket vehetnek fel; liberalizálás a közúti szállítás, a biztosítási piac, légi szállítás területén

Pénzügyi akadályok megszűntetése: –A forgalmi adózás (VAT) egységesítése; a közvetett fogyasztási adók közötti különbségek fokozatos csökkentése Cecchini-jelentés (1988): az egységes piac előnyeinek népszerűsítése

Csábító erő az EFTA országok számára Fokozatos közeledés Európai Gazdasági Tér (1992): az akkori 12 uniós állam + 6 EFTA tag (Ausztria, Finnország, Izland, Norvégia, Svájc, Svédország) – életbe lépése: január 1. Svájc kivételével A világ legnagyobb ipari szabadkereskedelmi övezete jött létre: 370 m lakos, a világtermelés 30 %-a, a világkereskedelemi forgalom 45 %-a) Az EFTA tagok továbbra is megőrizték szuverenitásukat Az EGT az EU-tól független intézményeket alakított ki.

A pénzügyi unió megteremtésének lépései Az első pillér megerősítése érdekében 1993 januárjától létrejött az egységes európai belső piac Igény a közös valutára Első szakasz: (1990. július december 31.) nyolc tagállam (Benelux, Dánia, Franciao., Nagy-B., Németo., Olaszo.)kezdte meg a teljes tőkeliberalizáció megteremtését, négy állam 1992 végéig átmeneti könnyítéseket kapott

Meghatározták a monetáris unióba történő belépés feltételei – konvergencia kritériumok –Árszint stabilitás kritériuma: a tagország inflációs rátája legfeljebb 1,5%-kal haladja meg a három legalacsonyabb inflációjú ország átlagát. –Költségvetési fegyelem kritériuma: a ktgvetési deficitje nem lépi túl a nemzeti össztermék 3 %-át, ill. az államhts felhalmozott adóssága nem haladja meg a GDP 60 %-át. –Valutastabilitás kritériuma: az ország nemzeti fizetőeszk-ét valuta övezetbe lépés előtt két évvel nem értékeli le –Kamatlábak közelítésének kritériuma: a hosszúlejáratú kmtláb szintje legfeljebb 2 % ponttal haladja meg a három legalacsonyabb értékkel rendelkező ország átlagát.

„Az árstabilitás a monetáris politika fő célja.” Második szakasz: (1994. január 1. – december 31.) –Európai Monetáris Intézet létrehozása (Frankfurt): a tagországok monetáris együttműködésének segítése, az ECU minél szélesebb körű használata –Döntés a közös valuta elnevezéséről –11 ország vált alkalmassá az euró használatára –1998 december 31.én rögzítették az átváltási arányokat.(ECU-euro 1-1, euro-dollár 1-1,6)

Harmadik szakasz: január 1-től –Európai Központi Bank – közösségi árstabilitás megőrzése –Központi Bankok Európai Rendszere – az Unió monetáris politikájának meghatározója és végrehajtója –A pénzügyminiszterek meghatározták az euró fizetőeszközként történő bevezetésének menetrendjét

Bevezetési menetrend: –1999. január december 31. – az euró a nemzeti valutákkal párhuzamosan számlapénzként működik –2002. január június 30. – a nemzeti valuták elveszítették törvényes fizetőeszköz funkciójukat –2002. július 1.-től kizárólagossá vált az euró –Megszületett a monetáris unió

A Szociálpolitikai Jegyzőkönyv Angol elutasítás Fehér Könyv 1993 Szociálpolitikai Fehér Könyv 1994 Fehér Könyv a közép- és kelet-európai országok számára 1995 Az Amszterdami Szerződés külön fejezete 1997 Luxemburgi foglalkoztatási csúcs 1997

Az agrárpolitika 1992-es reformja 60-as évek elején bevezetett KAP – sok pozitívum és negatívum Előny: az alkalmazott ártámogatási rendszer mellett megnőtt a termelés volumene, a termelői bevételek nőttek Hátrány: túltermelés, növekvő raktári készletek, között a foglalkoztatottak száma 46 %- kal csökkent

McSharry reform: –Ár- és a jövedelempolitika következetes szétválasztása – a közvetlen kifizetések előtérbe kerülése –A változtatásokat az un. nagykultúrák esetében volt érdemes végrehajtani (gabonafélék, olajos magvak, vágómarha, baromfi, sertés) –Felvásárlási árak drasztikus csökkentése –A gazdák vállalhatták, hogy termőterületük egy részét meghatározott időre ugaron hagyják – terület-támogatás –A termelés mennyiségi növelése helyett a gazdálkodás külterjessé tételére ösztönözte a gazdákat –Igyekezett gátat szabni a természeti környezetet is károsító mennyiségi termelésnek. –Az érintettek szabadon dönthettek a programcsomag egyes elemeihez való csatlakozás idejéről –Korengedményes nyugdíj

Az európai integráció története 12. előadás

Az EU fogadóképessé tétele a keleti bővítés érdekében Új demokráciák a Közösségbe Koppenhágai Szerződés Amszterdami Szerződés A NATO-tagság kérdése Agenda 2000 A Nizzai Szerződés A tíz tagjelölt ország felvétele

Új demokráciák a Közösségben Bevándorlási hullám - A Közösségen belül folyamatosan nőtt az europesszimisták száma július G7 csúcs Párizsban PHARE-program Magyarországnak és Lengyelországnak Német egység, a hajdani NDK az EU tagja lett

Koppenhágai Szerződés június koppenhágai kritériumok megszületése –Politikai kritériumok (szilárd, demokratikus intézményrendszer, demokratikus választások, többpártrendszer, jogállamiság érvényesülése, emberi jogok biztosítása, kisebbségi jogok rendezése) –Gazdasági kritériumok (működő piacgazdaság, versenyképesség –A teljes joganyag átvétele –Fehér Könyv – segítő szándék –Rendszeres országjelentések - monitoring

Amszterdami Szerződés június 17. –Az Európai Parlament jogkörének növelése (miniszteri döntés parlamenti jóváhagyása) –Az EB elnökének kinevezéséhez biztosított egyetértési jog biztosítása –Mr Európa – „közös európai kül- és védelmi főmegbízott (megbízatását az Unió kormányaitól kapja –Közös bevándorlás-politikai és menedékjogi gyakorlat kialakítása –Amszterdam nem hozott döntést: a szavazati arányok, az EB létszáma és az egyhangú döntéshozatal radikális csökkenése ügyében

A NATO-tagság kérdése február – felbomlott a Varsói Szerződés december 21. FÁK 1990 november Európai Bizottsági és Együttműködési Értekezlet ülése – „véget ért a hidegháború” Észak-atlanti Együttműködési Tanács (Bulgária, Csehszlovákia, Észtország, Lengyelo. Letto., Litvánia, Magyaro., Szlovákia, Románia) „Partnerség a békéért” május NATO-Orosz Állandó Tanács 1997 júliusi madridi NATO csúcs egyhangú határozattal meghívta Csehországot, Lengyelországot, és Magyarországot a felvételi tárgyalásokra március 12. NATO tagság

Agenda július – Agenda 2000 „Erősebb és szélesebb Unióért” A közötti periódus ktgvetési irányszámait tartalmazta (új demokráciák felvételi költségei) Javasolta a 1992-es agrárreform intézkedések következetlenségeinek kijavítását (direkt kifizetések szorgalmazása) Felvásárlási árak további csökkentése A vidék népességmegtartó erejének támogatása Változtatni kell a strukturális és kohéziós politika alapelvein március - az Agenda elfogadása

Előcsatlakozási Program a Mezőgazdaság és a Vidék Fejlesztésére (SAPARD) –Az acquis communitaire agrárszektorban történő átvételére Strukturális Politikát Támogató Előcsatlakozási Alap (ISPA) –Közlekedési infrastruktúra és a környezetvédelem 1998 március: a csatlakozási tárgyalások megindulása a luxemburgi csoporttal (Ciprus, Cseho., Észto., Lengyelo., Szlovénia, Magyaro.) halasztás: Bulgária, Letto., Litvánia, Szlovákia, Románia

A Nizzai Szerződés 2000 december 7-9. az EiT elfogadta a Nizzai Szerződést – elhárította a felvétel szervezeti akadályait (életbe lépés: ) –Az európai alapjogok chartájának elfogadása –A bővülő közösség működési mechanizmusát igyekezett megteremteni –Szavazatok újra súlyozása (lakosságarányosan) –Minősített többségi szavazás kiterjesztése –Nem döntött az EB létszámáról –A Bizottság elnökét minősített többséggel választják

A tíz tagjelölt ország felvétele Az Unió intézményrendszere nem állt készen az új tagok fogadására Tárgyalások a luxemburgi csoporttal 2001 december – a leakeni uniós csúcson megnevezik a 10 országot –Agrártámogatásoknál különbségtétel, vidékfejlesztésnél a nyugati felét ajánlották Kelet- Európának május 1. EU 25 Az Alkotmányos Szerződés kudarca