Hogyan lehet a növekedést fenntartani adózás helyett? Előadó: Gurabi Attila

 „A hagyományos iparágakban, Nyugat- Európában és Észak-Amerikában nehezen lehet állandó, fenntartható üzleti növekedést létrehozni. Itt a piacok le vannak osztva, és növekedni csak a nyereséget beáldozva, a versenytársak felvásárlásával vagy innovációval lehetséges.” /2007, International Network of M&A Partners/

 Az Országgyűlés 2003-ban megszavazta a Kutatási és Innovációs Alapról szóló törvényt (2003.évi XC. törvény), majd  december 20-án elfogadta a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló évi CXXXIV. törvényt (Ktitv).

A K+F-re fordított GDP arányos kiadás 0,9% (EU: 2-3%) Kiemelt kormányzati cél a K+F támogatása Sok eredeti ötlet van, csak nem jutnak el a megvalósulásig Rövid távú pénzügyi gondolkodás akadályt jelent Nem ismert szabályozások Nem ismert finanszírozási lehetőségek Nem ismert beépített ösztönzők az adórendszerben

1. Az innovációs hozzájárulás terhére finanszírozható. 2. Valós problémák kerülnek megoldásra olyan minőségben, amely más forrásból nehezebben finanszírozható. 3. Hozzáértő team végzi a kutatást. 4. HR területen is végezhető K + F. 5. K + F végzésére non-profit társaság jött létre, együttműködve egyetemekkel.

Az ilyen tevékenységekkel összefüggő költségeket több adónemben is érvényesíthetik, leírhatják a szervezetek: − a társasági adó és az osztalék alapjából; − az innovációs járulékból; − a szolidaritási adó alapjából. A tapasztalatok szerint a cégek, intézmények egyelőre mégsem használják ki kellően a K+F finanszírozási lehetőségeit! A kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó adójogi környezet jelen pillanatban kedvezőnek mondható Magyarországon.

 Vetítési alap = Iparűzési adó alapja (nettó árbevétel – levonások)  2009-es kötelezettség: 0,2 % (KKV) és 0,3 % (nagyvállalkozás)  Járulék éves nettó összege = Járulék éves bruttó összege – Kötelezettségcsökkentő tételek éves összege (támogatások nélkül)  A befizetési kötelezettség csökkenthető a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő, kutatással-fejlesztéssel foglalkozó szervezetektől vagy non-profit szervezetektől megrendelt K+F szolgáltatások összegével január 1-jétől új kötelezettség, az Innovációs járulék- fizetés is terheli a gazdasági társaságokat, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló évi XC. törvény alapján:

Az Innovációs Alap 2007-ben 36,655 milliárd Ft Ebből a gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék 23,383 milliárd Ft Az Innovációs járulékot az NKTH kezeli január 1-jétől új kötelezettség, az Innovációs járulék- fizetés is terheli a gazdasági társaságokat, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló évi XC. törvény alapján:

Javaslat a kutatás és kísérleti fejlesztés felméréseinek egységes gyakorlatára (Frascati Kézikönyv, 1963)  Az OECD-tagországok K+F statisztikai adatgyűjtéseinek 40 évnyi tapasztalatán alapul  A világszerte folyó K+F felmérések szabványa (OECD, UNESCO, EU, regionális szervezetek)  A K+F kapcsán a Frascati kézikönyv szerint meghatározott és nemzetközileg is elfogadott fogalmak: alapkutatás  alkalmazott kutatás  kísérleti fejlesztés

ANIMA Polygraph Pszichológiai Tanácsadó Kft-vel közösen – Szervezeti és humán biztonsági kutatások – Kockázatpszichológiai kutatások, – Munkatársak visszaéléseinek megelőzése, – Gazdasági krízishelyzet kezelésére szolgáló ügyfél-kommunikációs stratégia kifejlesztése