A válás hatása a gyermekre és a szülő-gyermek kapcsolatra „NŐK EGÉSZSÉGE – CSALÁDOK EGÉSZSÉGE” KONFERENCIA Budapest, 2009. március 06. A válás hatása a gyermekre és a szülő-gyermek kapcsolatra Miklósi Ágnes - Nagy Noémi Védőnő Szak, IV. évfolyam Témavezető: Soósné Dr. Kiss Zsuzsanna adjunktus Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Népegészségtani Intézet Családgondozási Módszertani Tanszék 1

A kutatási téma aktualitása Családstatisztikai mutatók 1970. év 1980. 1990. 2001. 2007. Házasságkötések száma 96.612  80.331  66.405 43.583  40.842 Válással végződő házasságok száma 22.841 27.797  24.888  24.391  25.160 Forrás: KSH A házasságok felbomlásának hétköznapivá válása. A családok problémamegoldó képességének hiánya. Gyermek/ek érdekeinek figyelmen kívül helyezése. 2

Kutatásunk célkitűzései A szülő-gyermek kapcsolat változását befolyásoló tényezők megismerése. A válás hatására kialakuló testi és lelki tünetek felderítése. A gyermekek véleményének megismerése szüleik válásával kapcsolatban. 3

A kutatás menete Hipotézisek megfogalmazása Célkitűzések meghatározása Szakirodalmi kutatómunka 4

Hipotéziseink A válás után a szülők első új párkapcsolata rontja a szülő-gyermek kapcsolatot. Azoknál a középiskolásoknál is jelentkeztek testi vagy lelki betegségek, akik közönyösen vagy épp pozitívan álltak a szülők válásához. Annak ellenére, hogy a szülők próbálják gyermekeik számára könnyebbé tenni a válást, hasonló helyzetben mégis másként cselekednének a gyermekek. 5

A kutatás menete Kérdőív összeállítása Kérdőív végleges formája Próbafelmérés Hipotézisek megfogalmazása Adatfelvétel Célkitűzések meghatározása Szakirodalmi kutatómunka 6

Kutatás bemutatása Helyszíne: Ideje: 2008. május-június Dabas, Táncsics Mihály Gimnázium Dabas, Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola és Kollégium Ócsa, Bolyai János Gimnázium és Kereskedelmi Szakközép Iskola Örkény, Pálóczi Horváth István Szakképző Iskola Ideje: 2008. május-június Célpopuláció: 9-12. évfolyamos diákok Átlag életkor: 16.13 év Átlag életkor a váláskor: 9.01 év Módszer: Kérdőíves felmérés 140 kiosztott kérdőív értékelhető: 80% (112 db) 7

A kutatás menete Kérdőív összeállítása Kérdőív végleges formája Próbafelmérés Hipotézisek megfogalmazása Adatfelvétel Adatok feldolgozása és elemzése Célkitűzések meghatározása Tartalom elemzés Statisztikai módszerek Szakirodalmi kutatómunka 8

A gyermek viszonya a szülők válásához (n=112) A diákok 45,6% fogadta közönyösen vagy pozitívan a szülők válását. Összesen 45,6 % fogadta jól a szülei válását vagy épp nem érdekelte, hogy mit tesznek a szülei. Harag Szomorúság Közöny Öröm Megkönnyebbülés 9

A válás hatására kialakult testi és lelki tünetek (n=112) Rossz hangulat, közérzet Gyakori hangulatingadozás Tanulási nehézségek Rossz magaviselet Zárkózottá válás Cephalalgia Táplálkozási zavar Alvásproblémák Colica abdominalis Agresszivitás Enuresis nocturna 10

A szülő új párkapcsolatának hatása a szülő-gyermek kapcsolatra Jobb lett. Nem változott. Rosszabb lett. 11

A kapcsolat negatívvá válásának megnyilvánulása Keveset találkoznak, nem törődik vele a távol élő szülője. Sokat veszekednek, eltávolodtak egymástól. Nem találkoznak, nem beszélnek egymással. 12

A kapcsolat pozitívvá válásának megnyilvánulása Közelebb kerültek egymáshoz, mindent meg tudnak beszélni egymással. Engedékenyebbek vele. 13

Segítségnyújtás a szülők részéről (n=112) A szülők sikeresen összedolgoztak a gyermekük érdekében. Semmit nem tettek azért, hogy gyermeküknek könnyebb legyen. 27,3% 41% 31,7% Próbáltak segíteni a gyermeküknek, de nem sok sikerrel. 14

Mit tennének a „válási árvák” ? (n=112) Több időt töltene a gyermekével és rendszeresen fizetné a gyermektartást. 11% Próbálná a változatlanság érzetét fenntartani, hogy a gyermek minél kevesebbet észleljen a válásából. 20% Mindenben őszinte lenne a gyermekéhez, és tájékoztatná őt a történtekről. 13% Még nem tudja mit tenne, de biztos nem úgy cselekedne mint a szülei. 18% 11% 20% 13% A megkérde-zettek 100%-a cselekedne másképp, mint a szüleik. 2% A gyermek érdekében szakember segítségét kérné. 2% 18% 25% 11% Annál lesz a gyermek, akinél szeretne, és bármikor találkozhatna a másik szülővel. 25% Nem szeretne elválni, ha mégis erre kerülne sor, figyelembe venné a gyermek kívánságát. 11% 15

Összegzés A szülők válását pozitívan vagy közönyösen szemlélők 100%-ánál jelentkezett pszichés és/vagy pszichoszomatikus probléma. A kutatásban résztvevők nem tekintik követendő példának a szülői mintát még akkor sem, ha az sikeres a segítségnyújtás szempontjából. A szülők új párkapcsolata az esetek többségében nem rontotta a szülő-gyermek viszonyt. 16

Jövőre vonatkozó javaslatok 1. 2. Eredmények prezentációja a kutatásban résztvevő középiskolákban. Gondozási terv kidolgozása - alappillérek Válások prevenciójának segítése. (a szülők normatív krízisekre történő felkészítése). Válás esetén segítségnyújtás a családi élet újraszervezésében (új családi helyzet, feladatmegosztás, gyermek helye a családban). Szakmai segítségkérés természetes volta. A távol élő elvált szülővel aktívabb kommunikáció, kapcsolat, kevesebb veszekedés. 17

Gondozási terv kidolgozása - alappillérek Szülők együttműködésre motiválása. A gyermek válásra adott reakcióinak követése. A gyermek véleményének kikérése, kommunikáció. A szülő(k) új párkapcsolatakor a gyermek helyének megkeresése az új családi rendszerekben: mindennapok alakulása, szabályok, elvárások…stb. Az általában ilyenkor jelentkező tünetekre fókuszálás. (Kivétel nélkül minden gyermeknél jelentkezett tünet!!) 18

Gondozási terv kidolgozása - alappillérek Szülőkben tudatosítani: Dolgozniuk kell a válási krízis megoldásán!! A válás alatti helyes szülői-párkapcsolati magatartás megtanítása. A válás alatti tipikus hibák megelőzése: válás eltitkolása gyermek előtt, másik fél hibáztatása, gyermek lojalitás konfliktusa, parentifikáció. Pedagógusok tünetészlelő érzékenységének fokozása. Kreatív krízis megoldások segítése „válási árvák” számának csökkentése. 19

Köszönjük megtisztelő figyelmüket! 20