A MŰNEMEK ÉS A MŰFAJOK RENDSZEREZÉSE

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A görög epika.
Advertisements

Arany János: Toldi összefoglaló
Thalatta! THALATTA! Thalatta!.
Egy ötlet megvalósítása
Könyvtárismeret Dokumentumok típusai.
Arany János Ősszel.
Móricz Zs.: Hét krajcár.
A KÖZÉPKOR IRODALMA A lovagi költészet.
Készítették: Balázs, Misu, Zita, Zsuzsi
BŰN ÉS BŰNHŐDÉS ARANY JÁNOS BALLADÁIBAN
Arany balladái.
Arany János balladái Műfaji sajátosságok.
Arany János élete és munkásága
Arany János: Epilogus.
Az irodalomtudomány alapjai
A regény műfaji jellegzetességei
Friedrich Hölderlin 1770.március június 7.
A magyar lírai költészet története a romantika korában és a századutón
Berzsenyi Dániel Érettségi tételminta.
Krúdy Gyula: Szindbád Érettségi tételminta
Tematika 9. évfolyam irodalom.
A görög és római líra.
A táj, a természet szerepe Petőfi lírájában és Az apostolban
Forradalmi költészete
A ROMANTIKA.
Az ógörög líra születése
Jung Károly: Dal a hazáról
A mítoszok.
KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA IV.
Ki beszél a versben? A lírai én fogalma
A ballada 31/A.
Antigoné és társai: nők az irodalomban
A szövegértés tanítása II.
A görög és római kultúra
A római irodalom.
A görög líra Apolló és a líra.
Dráma Irodalmi mű.
Készítette: Percze Norbert és Kocsis Dávid
Puskin 26/B.
Irodalom filmen. 1. Bevezetés A mozi, a film jelentősége a 20. századi európai (amerikai) kultúrtörténetben.
Az irodalomtudomány alapjai
Szentimentalizmus Készítette: Domján Gáborné.
Az epikus művek elemzésének lehetséges szempontjai
A postás, aki egy ujjal tudott fütyülni MŰNEME: epika MŰFAJA: novella
Az epikus művek elemzésének lehetséges szempontjai
A romantika művészetfelfogása
A ROMANTIKA életérzése, világszemlélete stílusirányzata A XIX. század
A BALLADA Formája: verses Szerzője: népballada – ismeretlen
Az idill és a halál kettőssége Radnóti Miklós költészetében
Levelek Iris koszorújából 1909
Morális kérdések a XX. század világirodalmában
A népköltészet A nép közösen alkotott, megőrzött, szájhagyomány útján terjedő költészete. A népköltészeti alkotások szerzője ismeretlen. A szóbeli terjedés.
A mese.
A barokk kor K észítette: D eák S zilvia (11.B). T T artalom  Általános jellemzés  Építészet  Képzőművészet  Szobrászat  Festészet  Zene  Irodalom.
1. mesék Készítette: Horváth Andrea.
1. Balladák.
Barokk.
BBN-ORO-231 Orosz irodalom 1. (A 19
LÍRA – EPIKA - DRÁMA.
Homérosz világa Az Iliász és az Odüsszeia összevetése Összefoglaló óra
1. líra Készítette: Horváth Andrea.
(főműveik összehasonlítása)
A bűn és bűnhődés motívumainak megjelenése Arany János balladáiban
Mi számít? A műveim? Én mint költő?
A novellaelemzés szempontjai
Mikszáth Kálmán novellái
Barokk.
Arany János:Toldi -összefoglaló
Madách Imre: Útravaló verseimmel
Útravaló verseimmel Versterv.
Előadás másolata:

A MŰNEMEK ÉS A MŰFAJOK RENDSZEREZÉSE Műnem: Olyan irodalmi kategória, melybe különféle szempontok szerint csoportosítjuk az irodalmi műveket. Műfaj: A műnemeken belüli kisebb kategória.

MŰNEMEK: Epika Líra dráma

A) Epika: a görög epikosz szóból származik; jelentése: elbeszélni, elmondani kialakulása: Kr. e. VIII-VII. sz.; Homérosz ideje a tér, az idő, a cselekmény, a szereplők valóságos, vagy kitalált formában jelennek meg a mű ábrázolja: a történést, a cselekvést, a hős fejlődését, vívódásait, a konfliktusok alakulását, a közeget, amelyben az esemény játszódik a szereplők sokoldalúan jellemzettek

Az epikus műfajok csoportosítása: 1. eredet szerint: a) népköltészeti alkotás (pl. mese, monda) b) műköltészeti alkotás (pl. műmese, műmonda)

2. Ritmikai forma szerint: a) verses epika (pl. elbeszélő költemény, eposz) b) próza epika (pl. mese, mítosz, regény

Eposz: az írott műfajok közül elsőként jelent meg; nagy terjedelmű elbeszélő költemény a hősök rendkívüli képességekkel rendelkeznek, természetfeletti lények segítségével nagy tetteket hajtanak végre.

3. terjedelem szerint: a) nagyepikai alkotás: nagyobb terjedelmű, több szálon futó cselekmény; sokoldalúan jellemzett szereplők. Műfajai: regény, eposz.) b) kisepikai alkotás: rövidebb terjedelmű, egy szálon futó cselekmény, kevés szereplő. Műfajai: novella, mítosz.

B) LÍRA: a műneme az ókorban alakult ki Kr. e. a VII-VI. század környékén először a görögöknél, majd a rómaiak körében is elterjedt lüra szóból származik; jelentése: lant, pengetős hangszer (zenekísérettel adták elő) témája: az egyén, az én világa; a lírai én reakciója a valóságra jellemzői: érzelmekkel átfűtött, élményszerű, többértelmű, tömör, szemléletesség

Műfajai: Dal: Himnusz Óda Epigramma Elégia Rapszódia Ekloga Ars poetica Szonett Zsoltár

C) DRÁMA színpadra szánt, történetet előadó mű, cselekményét párbeszédes formában jeleníti meg a cselekmény, a tér és az idő hármas egysége jelenik meg

D) ÁTMENETI MŰFAJOK (EPIKAI, LÍRAI, DRÁMAI ELEMEKET IS TARTALMAZNAK)

Ballada: mindhárom műnem jellemzői ötvöződnek benne olyan verses formájú, rövid epikus mű, amely többnyire egy-egy tragikus eseményt ír le lírai színezettel. előadásmódja: tömör, szaggatott, párbeszédes. vannak nehezen érthető részek, hiányos szálak (balladai homály )

Költői levél (episztola): nyilvánosságnak szánt, valóságos, vagy képzelt személyekhez szóló verses levél.

Elbeszélő költemény: Olyan költői mű, amely eseményt beszél el versben.