A LÉGKÖR GLOBÁLIS PROBLÉMÁI (Emlékeztetőül) A LÉGKÖR ÖSSZETÉTELE, IDŐBELI VÁLTOZÁSA

I. AZ ÜVEGHÁZHATÁS

A fontosabb üvegházgázok arányai (egyenértékre átszámolva) a kibocsátásban (A) és a légkör felmelegítésében (B) 2007-ben

A Föld átlaghőmérsékletének alakulása 1880 óta 1: csak az üvegház gázok alapján, 2: a mért, azaz az aeroszol és az üvegház gázok együttes hatására, 3: az 1860-1960-as évek átlaga A légkör áteresztőképességének változása Hawaii szigetén (1964-2006)

A területhasználat változása a Föld különböző régióiban

Van-e az emberiségnek kimutatható hatása a légkörre, van-e globális felmelegedés/melegedés?

A globális felszíni hőmérséklet alakulása éves és tízéves átlagok alapján (1880-2005)

B1-600 ppm, A1B-850 ppm, A2-1250 ppm

Következmények 1. Sivatagosodás, (szárazodás)

Az átlagos évi csapadék trendje 1900-2000 Az éves csapadékmennyiség és annak ötéves mozgó átlaga a Nyugat-Szaharában (Aleg – Mauritánia)

A nyári állandó jég kiterjedése az Északi-sark vidékén 1978-2008 Következmények 2. A jeges területek változásai a) Sarkvidékek A téli maximális jégborítás az Északi-sark vidékén A tundrai autózásra alkalmas napok száma Alaszkában (1968-2002) (Forrás: Gore 2006)

b) Gleccserek Muir gleccser

A gleccserekben tárolt átlagos vízmennyiség éves változása (km3) Gleccserek visszahúzódása világszerte

c) Szárazföldek: talajfagy-csökkenés

Következmények 3. Éghajlati katasztrófák a látóhatáron? a) A Broecker-féle óceáni „szállítószalag” rejtélye

b) A világtenger szintváltozása

4. Szélsőségesebb időjárás, szaporodó katasztrófák A nevet kapott és ezen belül a hurrikánná erősödött szélviharok száma az észak-atlanti térségben (1945-2005) A természeti katasztrófák által okozott kár, és annak trendje 1950 és 2007 között (milliárd dollár)

Globális klímaváltozás? „A kutatók ott vannak az árbockosárban, de nagy a köd, és nem tudjuk, ki a kapitány” A szubtrópusi éghajlati öv északi és déli határának elmozdulása Kínában 1950 óta Ha ezek még nem meggyőzőek

II. AZ ÓZON-PROBLÉMA Az ózon kettős szerepben Ózonlyuk (220 Dobson)

Az ózon keletkezés és évi menete

Az ózonlyuk méretének növekedése és minumának csökkenése (1979-2008)

Az ózoncsökkenés vertikális különbségei az északi és déli félgömb egy-egy mérőállomásán

Hol alakul ki ózonlyuk? Van-e veszély máshol?

III. Savas esők Komoly problémát jelent, hogy a folyamat sokáig rejtve maradhat, s csupán apró jelei észlelhetők. Az erdő ugyanúgy zöld marad, de benne csökken a fák növekedési üteme, esetleg csak a pH változásra kevésbé érzékeny fajokra korlátozódik, s lassú változás kezd kialakulni a fajösszetételben. Példaként említhető, hogy az Appalache-hegységben (USA) a tölgyfák pusztulási aránya 1960 és 1990 között duplájára nőtt. Németországban főként a fenyők, Magyarországon az 1980-as években pedig a lombos erdők szenvedtek jelentősebb károkat.

A kéndioxid-koncentráció változása Európában (mg S/l) A felszíni vizek regisztrált savasodása Európában az 1980-as évek végén

(Forrás: Cohen és társai 2004 in GEO4) A becsült átlagos légszennyezés (PM10*) koncentrációja a 100 ezer főnél népesebb városokban és a fővárosokban (Forrás: Cohen és társai 2004 in GEO4)