ZAJVÉDELEM Koren Edit 3.

A decibel A (dBA) fogalma A hallás folyamatát megismerve (2. előadás) könnyen belátható, hogy a különböző rezgőképes részek – hallójárat, dobhártya, dobüreg stb. – különböző frekvenciákon különböző módon működnek. Tehát a hallás frekvenciafüggő.

A decibel A (dBA) fogalma H. Fletcher és W. A. Munson végzett kísérletet a hangosság szubjektív érzetének a vizsgálatára 1933-ban. A kísérlet lényege: sokezer egészséges, ép hallású kísérleti alany fülhallgató 103 Hz tiszta hang frekvencia- és intenzitásszint változtatása

A kísérlet eredménye Hallásgörbék Phon-skála Hangosságszint a hangosság jellemzésére szolgáló élettani mennyiség.

A frekvencia függvényében más-más intenzitás okoz ugyanolyan hangosságérzetet

Az azonos hangosságszintű görbéhez tartozó frekvencia-intenzitásszint párok

A görbék értelmezése Menetük hasonló Nem párhuzamosak Halkabb hangok és erősebbek érzékelésének a frekvenciamenete különbözik Szaggatott vonal – hallásküszöb 103 Herznél 4 dB szintnél Az eredeti görbéken 1933-ban ez 0 volt! Azóta az átlagos hallásküszöb 4 dB-t romlott!

A, dBA Az emberi fül hangosságérzése tehát frekvenciafüggő Mást hallunk, mint a fizikai valóság Hogyan mérjünk, hogy az emberi fül érzékenységének feleljen meg? Ehhez olyan mérőműszer kell, melynek azonos vagy nagyon hasonló tulajdonságai vannak. Tehát szintén frekvenciafüggő hangosságot mér.

Az átviteli karakterisztika Fogalma: az átviteli karakterisztika az a függvény, amelyik kapcsolatot teremt a mérés (mért érték) és a valóság között. Példa: Útburkolat egyenetlenségeinek mérése (autóbuszöböl, jelzőlámpa előtti fékezések miatti hullámosodás)

Az átviteli karakterisztika a műszer hullámhossza 1. mérőeszköz 2. mérőeszköz D úthiba felszín mérés hibátlant jelez a mérés eredménye azonos az úthibával felszín mérés hibátlant jelez 3. mérőeszköz

Mi volt a különbség? Átviteli karakterisztika 1 úthiba hullámhossza 0,5 l 2 l mérőeszköz hossza [m] 1 l A 2. mérőeszköz átviteli karakterisztikája 1, tehát ilyen mérőműszert kell tervezni, aminek a mérési pontjai az átlagos úthiba hullám hosszának a felével egyezik meg.

A, dBA Visszatérve a dBA fogalmára: Olyan zajmérő műszert kell tervezni, amelyiknek azonos az átviteli karakterisztikája a fülünkével. Mi az emberi fül átviteli karakterisztika függvénye? A phon-görbék!

Phon-görbe A sok görbe közül ki kell választani egyet. Ez a 40-es phon-görbe. Miért?

Phon-görbe Miért? Jól követi a beszéd, illetve a zene frekvenciatartományának alsó határát Ehhez az alaphoz lehet viszonyítani a kellemetlen zajokat a felső határig (fájdalomküszöbig) Meg lehet keresni azokat az értékeket, amelyek még elviselhetők (határértékek)

A mérőműszerek a 40 phon-görbe frekvenciamenetének a tükörképét követik. Miért? Intenzitásszint, dB frekvencia, Hz 80 dB 70 dB 60 dB f1 f2 fülünk így hallja műszernek ezt az átviteli karakterisztikát adom a műszer így mérné azonos intenzitásszinten jön a hang Ezután úgy érzékeli a műszer, hogy az f2 frekvencián feljebb „ugrott” 10 dB-lel az eredeti intenzitásszintű hang. Ekkor működik úgy a mérés, mint ahogy a fülünk hallja a hangot.

A dBA előnye Az emberi fül tehát olyan érzékelő, amely a frekvencia karakterisztikáját a bemenő jel erősségének függvényében változtatja. Ilyen érzékelő műszaki eszközökkel nem valósítható meg, de szükséges a hangosságszintet objektíven mérni. A dBA bevezetésével lehetővé válik a hangosságszint közelítő meghatározása, és az ártalom mértékének a mérőszáma is.

dBA A dBA nem azonos a phon-nal, de helyette használható, mint objektíven mérhető, illetve számítható zajjellemző. A fül frekvenciakarakterisztikáját a dBA mérésénél elektronikus csillapítás beépítésével helyettesítik, amely értékek az egyes frekvenciákon szabványosítva vannak. A decibel összeadás szabályai szerint a különböző zajok eredő dBA-értéke kiszámítható.

Általános intenzitásszintek 10 dB légzés 20 dB suttogás 30 dB csendes vidék 40 dB csendes szoba 50 dB eső 60 dB beszéd 70 dB porszívó 80 dB átlagos gyári zaj 90 dB fűnyíró 100 dB láncfűrész 110 dB rockzene 120 dB autórádió 130 dB fülhallgatóval hangos zene 140 dB légiriadó sziréna 150 dB 160 dB hadi repülőgép

A zajvédelem jogi szabályozása Európai Uniós irányelvek Az elmúlt évtizedben a zaj a városi lakosságot terhelő környezeti ártalmak közül – a levegőszennyezés után – a második helyre került. Fokozottan érvényes az a megállapítás a sűrűn beépített településekre, a főutak átkelési szakaszai mellett élő emberekre. Akusztikai komfort – határértéken túli zajterhelést elszenvedő lakossági arány.

Európai Uniós irányelvek A települési környezet védelmén belül egyre nagyobb hangsúlyt kap a zaj elleni védelem. A nemzetközi vizsgálatok (OECD, WHO, EU) eredményei szerint a városi lakosság nagy része ki van téve az egészségi állapotát kedvezőtlenül befolyásoló zajterhelésnek. Az EU felmérései azt mutatják, hogy az Unió lakosságának 20 százaléka kénytelen a kutatók és egészségügyi szakemberek szerint elfogadhatatlannak minősülő zajban élni.

Az EU zajvédelmi politikája 5. Környezetvédelmi Cselekvési Program 2000-ig elérendő célok: zajcsökkentési program kidolgozása „Zöld Könyv” 1996 (Green Pages) 20 évre visszamenőleg zajpolitikai szabályozás áttekintése – önkritika

Az 5. Környezetvédelmi Cselekvési Program célkitűzései: Senki ne legyen az egészségét vagy életminőségét veszélyeztető zajnak kitéve A lakosság zajterhelése sehol se haladja meg a 65 dBA-t, és a zaj a 85 dBA-t ez időszakban egyszer se lépje túl, Az éjszakai LAeq=55–65 dBA-s zajban élő lakosság helyzete ne romoljon tovább, Az 55 dBA-s határ alatti zajjal terhelt lakosság terhelése ne emelkedjen e határ fölé.

Akcióterv a célkitűzéshez: 1. zajkataszter készítése 2. zajcsökkentési program 3. a személygépkocsi, tehergépkocsi, repülőgép, különböző gépi berendezések ( pl. fűnyíró, daru) zajemissziójának csökkentése, irányelvek kidolgozása 4. zajmérés, értékelés szabványosítása

Akcióterv a célkitűzéshez: 5. különböző, zajcsökkentést eredményező intézkedések, pl. Gépkocsi-használat korlátozása Éjszakai repülés megtiltása Éjszakai ipari tevékenység megtiltása 6. Területrendezéssel, infrastruktúra-fejlesztéssel összefüggő intézkedések (repülőtér, iparterületek, főútvonalak, vasútvonalak környezetének felülvizsgálata).

A „Zöld Könyv” tartalma Környezeti zaj, európai zajhelyzet A környezeti zaj forrásai A zaj emberre gyakorolt hatása A környezeti zajprobléma jelentősége A zaj elterjedése miatti költségek becslése

Zajterhelés csökkentések jelenlegi politikája A zajterhelés csökkentésnek módszerei és eszközei A zajkibocsátás szabályozása (szabványai) A szállítási zajforrások Az építési munka – berendezések, és a fűnyírógép Az ipari zaj A zajterhelési szabványok és tervek a zajminőségi kritériumok

Zajterhelés csökkentések jelenlegi politikája az infrastruktúra (út- és vasútépítéssel kapcsolatos intézkedések) a gazdasági intézkedések alkalmazása az Unió támogatása a kutatások és a zajcsökkentés területén az információ és a nevelés

Zajterhelés csökkentések jelenlegi politikája az EU jövőbeli szerepe az új zajpolitikában a zajterhelés egységes megítélési módszerei a zajforrások megkülönböztetése (közúti, vasúti, légi közlekedés, kültéri gépek) a tagállamok zajvédelmi akciótervéhez és az eredmények kicseréléshez nyújtott segítség

Jelenlegi zajvédelem az EU-ban Közúti közlekedés 20 éven át: maximális zajszintek megadása (jármű, repülőgép, gépek) harmadik fél minősít új berendezések határérték alattiak

Zajemisszió határértékek, dB(A) Gépjármű 1972 1982 1988/1990 1995/1996 Személygépkocsi 82 80 77 74 Városi busz 89 78 Nehéz tehergépkocsi 91 88 84 Járművek tervezése 1 dBA-val alacsonyabb zajszintre a határértéknél.

Második feladat: Gördülési zaj csökkentése 50 km/h felett ez a fő zajforrás Zajemisszió-szabályozás hatása az immisszióra: Személygépkocsi 85% (8 dBA) emissziócsökkenés Tehergépkocsi 90% (11 dBA) emissziócsökkenés Immissziócsökkenés: 1–2 dBA Ok: Régi járművek lassú cseréje Gördülési zaj Rendszeres ellenőrzés hiánya: motorkerékpár kipufogódob átalakítás + 10 dBA!

Vasúti közlekedés 1983: maximális zajkibocsátás meghatározása: Európa Parlament elfogadta 1993: visszavonás. Ok: technikai problémák EU-n kívüli országok elavult kocsiparkja

Légi közlekedés 92/14/EEC direktíva 1995. a légi forgalom okozta zaj csökkentéséről zajminősítési bizonyítvány (NNC) – kitiltás 25 évesnél régebbi gépek kitiltása az EU repülőtereiről

A jövő zajpolitikája EU-javaslat: zajterhelés-megítélés harmonizációja kölcsönös információcserére irányelv zajtérképek készítése közvéleményi tájékoztatás zajterhelési „célérték” meghatározása megvalósítás

A jövő zajpolitikája közúti gördülési zaj csökkentése csökkentés költségei – költségvetési kiadásokra hangelnyelő utak EU-támogatással vasúti jármű emissziós követelmények kidolgozása csendes vasúti forgalom – pályahasználati díjak

A jövő zajpolitikája repülőgépek zajkibocsátásának szigorítása kis zajkibocsátású gépek támogatása repülési díjak – irányelv kültéri gépek keretirányelv a zajkibocsátásra (minden gépen feltüntetni a max. zajszintet, nem határértéket adnak rá)

A zajcsökkentés tervezése

Definíció (MSZ ISO 1996-1:1995): Az EU-ban a környezeti zaj egységes jellemzője az egyenértékű A-hangnyomásszint Definíció (MSZ ISO 1996-1:1995): Annak a folyamatos, állandó A-hangnyomásszintnek az effektív értéke adott T idő alatt, amely azonos a vizsgált, időben változó zaj effektív értékével.

egyenértékű A-hangnyomásszint Jele: LAeq Számítása: Megmutatja, mekkora hangnyomásszintű állandó, tartós zaj fejt ki az emberi szervezetre azonos hatást, mint a minősítendő, időben változó zaj.

Az egyenértékű és a megítélési hangnyomásszint Egyenértékű hangnyomásszint (Leq): az időben változó zajok minősítésére alkalmas. mekkora hangnyomásszintű állandó, tartós zaj fejt ki az emberi szervezetre azonos hatást, mint a minősítendő, időben változó zaj t [sec] Lp [dB] LAeq Egyenértékű hangnyomásszint értéke: az Lp (t) görbe alatti terület

Megítélési idők (vonatkoztatási idők) változnak az Európai Unióban Zajforrások változó zajszintje miatt és a mérések (zajszámítások) időtartamának megállapításához szükséges a megítélési időtartam (vonatkoztatási időtartam) fogalmának a bevezetése. Az az időtartam, amely magában foglalja a tipikus emberi tevékenységek és a zajforrások működésének változásait. Hosszú időszakra érvényes megítélési szint az eredménye.

Vonatkoztatási időtartam definíciója Az az időtartam, amelyre egy egyenértékű A-hangnyomásszintet vonatkoztathatunk. Hosszát nemzetközi (nemzeti) szabvány vagy hatóság írhatja elő.

Megítélési szint A meghatározott időtartam alatti egyenértékű A-hangnyomásszint a tiszta hangú jelleg és az impulzustartalom szerinti előírt korrekcióval együtt.

Megítélési szint (EU) Az EU a zaj megítélésére olyan zajmutatókat vezetett be, amelyeket eddig egyetlen országban sem alkalmaztak. Az újdonság lényege a megítélési időkben van. Lden= három időszakra vonatkozó egyenértékű zajszintekből áll (nappal, este, éjjel)

Megítélési szint Lnap = egyenértékű A-hangnyomásszint nappalra (12 óra: 07.00–19.00) Leste = egyenértékű A-hangnyomásszint estére (4 óra: 19.00–23.00) Léjjel = egyenértékű A-hangnyomásszint éjjelre (8 óra: 23.00–07.00)

Megítélési szint A tagországok választhatnak eltérő megítélési időt is! Magyarországon a megítélési idő: Közlekedési zaj: nappal 16 óra (06.00–22.00) Éjjel: 8 óra (22.00–06.00) A forgalomszámlálások adatai 24 órára vonatkoznak!

A közúti közlekedési zajra érvényes megítélési jellemzők országonként FF = szabadtér, épület környezetében, F = homlokzaton A hiányzó tagországoktól nincs adat.

Megítélési szint A tagországok által alkalmazott megítélési mód LAeq vonatkozásában egyértelmű, de a megítélési idő, határérték kérdésében az eltérések jelentősek. A táblázat jelzésértékű abban a vonatkozásban, hogy a határértékek csökkentése számunkra is várható lesz min. 5 dB-lel.

A zaj- és rezgésvédelem jogi szabályozása Magyarországon 1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól 89. § (3) bekezdés 110. § (8) bekezdés

8/2002. (III. 22.) KöM–EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról Engedélyező hatóság: Környezetvédelmi és Vízvédelmi Felügyelőség Szakhatóság: ÁNTSZ, Építésügyi hatóság Üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken

A közlekedésből származó zaj határértékei

A zaj terhelési határértékei épületek helyiségeiben

Építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken

12/1983. (V. 12.) MT rendelet a zaj- és rezgésvédelemről Három területi kategória: Fokozottan védett terület: helyi önkormányzat saját hatáskörben külön határérték Csendes övezet: helyi önkormányzat képviselő testülete határozza meg (pl. kórház) Zajgátló védőterület: rendezési terv, vagy építésügyi hatóság jelöli ki (nem csökkenthető zajszintek esetén pl. repülőtér)

7/1991. (IV. 26.) KTM rendelet egyes ipari termékek zajvédelmi minőségtanúsításáról Zajvédelmi minőségtanúsításra kötelezett termékek listáját tartalmazza. (Pl. láncfűrész, kézi fúrógép, vasúti vontatójármű, diavetítő számítógéphez.) Szabványokban rögzített módon kell feltüntetni a gépeken a zajjellemzőket.

A zajvédelemmel kapcsolatos fontos szabványok MSZ ISO 1996-1 Akusztika. A környezeti zaj leírása és mérése. 1. rész: Alapmennyiségek és alapeljárások MSZ ISO 1996-2 Akusztika. A környezeti zaj leírása és mérése. 2. rész: Adatgyűjtés területfelhasználáshoz MSZ ISO 1996-3 Akusztika. A környezeti zaj leírása és mérése. 3. rész: Alkalmazás minősítéshez MSZ 18 150-1 A környezeti zaj vizsgálata és értékelése

A zajvédelemmel kapcsolatos fontos szabványok MSZ-13-183-1 A közlekedési zaj mérése. Közúti zaj MSZ-13-183-2 A közlekedési zaj mérése. Vasúti zaj MSZ-07-2904-1990 Vasúti közlekedési zaj számítása ÚT 2-1.302:2000 Közúti közlekedési zaj számítása (Útügyi műszaki előírás)