Hazai, faunaidegen és hibrid madarak solymászatban történő alkalmazásának hatása a vadon élő ragadozó madár állományra Dr. Aradi János

Általános megfontolások A solymászat ragadozó madarakkal történő vadászat, melynek során az ember szolgálatában álló ragadozó madár természetes vad zsákmányt fog, szabadon repülve. Ez a definíció rögtön három lehetőséget ad arra, hogy a solymászat a vadon élő ragadozó madár állományt befolyásolja: A vadászmadár természetből történő beszerzése csökkenti a természetes állományt. A szabadon repülő vadász-madár bekerülhet a természetes állományba. A zsákmány is lehet vadon élő ragadozó madár.

A hazai vadonélő ragadozó madár állományból történő beszerzés hatása I A természetből történő ragadozó madár beszerzés hatásáról általánosságban megjegyzendő: Az EU 1 % az USA 5% kivételt („harvesting”) engedélyez az évi szaporulatból (nemcsak ragadozó madár, és nem veszélyeztetett faj esetén). A solymászok szinte kizárólag fiatal, az évi madarakat fognak be, vagy szednek ki fészkekből, melyek 70-80%-a egyébként is elpusztulna a vadonban.

A hazai ragadozó madár állományból történő beszerzés hatása II Jelenleg két faj beszerzése engedélyezett a természetből: Karvaly, Héja A karvaly állomány hazánkban igen erős, európai vonatkozásban sem veszélyeztetett. Októbertől nagy számú vonuló egyed tovább gyarapítja a hazai állományt. A hazai solymászat csak igen kis számú karvalyt vesz ki évente a természetből. A héja állomány fluktuál, de egyértelműen stabilis Európa szerte, nem veszélyeztetett. A solymászokhoz került madarak jelentős részét fácántelepeken fogják be. Ezek a héják szerencsések. A solymászok kizárólag fiatal madarakat igényelnek. Következtetésünk: Hazánkban a természetből beszerzett héják és karvalyok száma mélyen alatta van a lehetséges kivehető mennyiségnek, ezért ennek a tevékenységnek nincs negatív természetvédelmi hatása.

Faunaidegen madarak lehetséges hatásai a hazai (európai) ragadozó madár állományra Ez a kérdés aktuális, mert az EU a közelmúltban állított össze egy javaslatot „New European Strategy on Invasive Alien Species” címmel, melyre az IAF szeptember 23-ra küldte meg válaszát. javaslatait. A válaszok szinopszisa: „Az IAF kijelenti: (1) a faunaidegen fajok használata a solymászat-ban hosszú, jól dokumentált múltra tekint vissza, (2) ez a hosszú történelem bizonyítja, hogy solymászatban használt exotikus ragadozó-madarak sohasem képezték az alapjait egy invaziv populációnak, (3) alapvetően, a solymászok sohasem engedik el szándékosan madaraikat. Ezek alapján az IAF kéri az eddig alkalmazott törvényes felmentés megtartását solymász madarakra vonatkozóan”

Néhány megjegyzés exotikus ragadozó madarak hazai (európai) használatához Meg kell különböztetnünk invaziv és nem invaziv fajokat; a ragadozó madarak nem invazivek. Európában csak Angliában jelentek meg „új” ragadozómadár fajok (pl. héja, rétisas), de ezek korábban fészkeltek , az ember kipusztította (Niall et al. Ibis 2010; 152:654-9). A kerecsensólyom és luggersólyom visszament szülőhazájába (G. Trommer, Greifvögel). Legtöbb helyen a klíma nem túl alkalmas exotikus ragadozó madarak számára. A radiotelemetria gyakorlatilag megszüntette a solymászmadarak elvesztését.

Hibridek a solymászatban I. Általános megjegyzések A madarak evolúciója igen gyors volt; ez fokozottan érvényes a sólyomfélékre, melyek gyakorlatilag szabadon hibridizálhatók egymással. A sólyom-hibridek nagyrészt szaporodásra képtelenek. Azok a hibridek melyek biológiailag szaporodóképesek, a jelentősen módosult nászviselkedésük miatt a természetben szaporodásképtelenek. Vadászteljesítményük jobb lehet mint a természetes fajoknak, ugyanakkor számos viselkedésformájuk, a túléléshez szükséges képességük, hiányos vagy torzult.

Hibridek a solymászatban II. Sok hibridet tenyésztenek 2005-ben az EU-ban tenyésztett 6889 nagy méretű ragadozó madár fajok-szerinti eloszlása

Hibridek a solymászatban III. Megszökött hibridek sorsa A solymászoktól megszökött hibridek képezhetnék azt a génállományt mely a természetes populációt veszélyezteti. A következő adatokról tudunk: Hazánkból két adat van. Két hibridsólyom hím állt párba; az egyik egy vándorral, a másik egy kerecsennel. A költés eredménytelen volt. Eddig mintegy 15 költési kísérletet írtak le, amikor többnyire hibrid hímek próbáltak párba állni vad madarakkal. A témában megjelent publikációk: Wink & Sauer-Gürth (2004) in Raptors worldwide (Eds. Chancellor & Meyburg,), pp. 483-498. Nittinger et al. Greifvögel & Eulen in Österreich, 2006; 20-6.

Hibridek a solymászatban IV. Természetes hibridizáció Ragadozó madarak természetes hibridizációja rendszeresen előfordul; pl.: Vándor-kerecsen Szlovákiában. Vándor- préri sólyom Kanadában. Pusztai ölyv-egerész ölyv a Hortobágyon. Nyilván a sólymok evolúciójában fontos szereppel bírt a hibridizáció, még akkor is ha ez egy nagyon ritka esemény.

Hibridek a solymászatban V. Egyetlen ember által „előállított” kitenyésztett élőlény sem volt életképesebb mint a milliárd években mért evolúció által alkotottak. A hibridek alkalmazásának tiltása nem indokolt! Európai országok ahol a hibridek használata engedélyezett: Ausztria, Csehország, írország, Franciaország, Németország (+/−), Olaszország, Litvánia, Szlovénia, Szlovákia, Spanyolország, Egyesült Királyság.

Mi a helyzet a kerecsennel? I. A hazai kerecsen állomány erős, gyakorlatilag a revirek lefedik az Ország kerecsen élőhelynek alkalmas területeit. A kerecsen fogságban könnyen eredményesen szaporítható, Európában a legolcsóbb nagy sólyom (2005-ben 960-at tenyésztettek az EU-ban) Tenyésztett madarak solymász célokra történő engedélyezése indokolt lenne!

Mi a helyzet a kerecsennel? II. Egyes vélemények szerint nem szabad engedélyezni solymászatban történő használatát, mert a vadászmadár elvesztése esetén a solymász a természetből pótolná az elvesztett madarat. Ez a szemlélet több szempontból hibás: 1. Amíg nem lop valaki, addig nem tolvaj; mi nem vagyunk bűnözők. 2. Nem érdemes reszkírozni senkinek sem a fészekből való kilopást, a kerecsen a legolcsóbb nagy sólyom. 3. A vándorsólymokkal a helyzet hasonló.

Mi a helyzet a kerecsennel? III. Egyes vélemények szerint nem szabad engedélyezni solymászatban történő használatát, mert a tenyésztett madarak egy része ázsiai származású, és az elveszett madarak génállománya szennyezheti az európai kerecsenek génállományát. Eddig negyven európai kerecsent láttak el műhold követővel; kiderült, hogy kerecsenjeink Kazahsztánig és távol-keleti orosz területekig eljutnak. Ez az eredmény jelzi, hogy az európai kerecsen populáció nem különül el határozottan a keleti populációtól. A géncsere valószínűleg állandóan megtörtént, és megtörténik.

A geográfiai és klimatikus viszonyok hatása Egy adott terület állatvilágára számos olyan tényező hat, amely az ott létező, optimálisan megélő, élőlények, pl. ragadozó madarak, életstílusát és küllemét, stb befolyásolja. Ilyen tényezők lehetnek: pl. klimatikus viszonyok, geográfiai jellegzetességek és számos más, nagyrészt nem is ismert, hatás. Ennek a ténynek tudható be pl. az, hogy az USA keleti részén szabadon engedett részben európai alfajú vándorsólymok közül megdöbbentően rövid idő alatt, azok szelektálódtak ki túlélésre, és azok települtek meg, amelyek az USA-beli „sziklai vándorsólymok”-hoz hasonlítanak. A mostani kelet amerikai vándorsólyom azonos a Falco peregrinus anatum-al, pedig nem csak azt telepítették vissza.

Egyetlen tudományos igényű felmérés A solymászat természetes ragadozó madár állományra kifejtett hatásának vizsgálatára egyetlen tudományos igényű, részletes felmérés készült, Észak Amerikában, a „Migratory Bird Office” végezte. Tíz év időtartam alatt, több ezer, a ragadozó madár populációkat érintő, eseményt vizsgáltak, az adatokat gondos matematikai analízisnek vetették alá. Az eredmény: „Falconry has no impact” A solymászatnak nincs hatása

Köszönetemet fejezem ki Christian De Coune urnak és Patrick Morel úrnak (mindketten korábbi elnökei voltak az IAF-nek), valamint a jelenlegi IAF elnöknek Frank Bond úrnak, akik számos értékes statisztikai adatot bocsájtottak rendelkezésemre. Továbbá köszönet illeti Tóth János urat, Egyesületünk elnökét,aki meghívott ennek az előadásának a megtartására, valamint Bagyura János urat, aki rendelkezésemre bocsájtotta a kerecsenekkel kapcsolatos műholdas kutatás adatait.