A Duna elterelésének 20.évfordulójára

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az ökológiai állapotértékeléshez szükséges monitoring rendszer felülvizsgálata - Komárom-Esztergom megye - Vásárhelyiné Tóth Ildikó Nemzeti Környezetügyi.
Advertisements

Társadalmi vita a Duna hajózhatóságának javításáról
Szélsőséges területi vízkészlet-kockázatok hatékony, fenntartható kezelési alternatívái közép- és hosszútávra Fonyó György.
Avagy néhány szó Magyarország 3. legnagyobb folyójáról
A FOLYÓ, AMI ÖSSZEKÖT …. Gergely Erzsébet.
MHT Országos Vándorgyűlés
Pannon Helyi Termék Klaszter. A Pannon Helyi Termék Klasztert október 3-án hozta létre 13, a Nyugat-Dunántúli Régióban működő szervezet, közel egy.
A folyóvizek.
A tatai források alkalmazkodási célú hasznosítási lehetőségeinek feltárása Dr. Mattányi Zsolt tudományos munkatárs Magyar Földtani és Geofizikai Intézet.
A közötti időszak fejlesztési tervezésének megalapozása
EURÓPAI UNIÓ - VÍZÜGYI KERETDIREKTÍVÁK Bemutató Általánosan a VKI-ről és Magyarország helyzetéről 2005 április.
„Tapolca-patak revitalizációja”
A vízi turizmus fejlesztése a Szigetközben és a Csallóközben Esztergom, július 29 Tuba Lajos.
A területi vízgazdálkodási tervek készítéséhez (vizeink minősítése érdekében) végzett laboratóriumi mérésekből levonható következtetések Krímer Tibor.
A DUNA HAJÓZHATÓSÁGÁNAK JAVÍTÁSA TÁRGYÚ PROJEKTET MEGALAPOZÓ TANULMÁNY
Ecological assessment of the Szamos/Somes River to determine its influance on the ecological state of the Tisza River Dr. Csipkés József Felső-Tisza-vidéki.
KEOP / A barlangokban egykor kialakított világítási rendszerek energiatakarékos, a lámpaflóra kialakulását és terjedését minimalizáló.
Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár (általános összefoglaló)
MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA
Talajvízszintet stabilizáló visszatöltés bányatavak közelében Dr. Csoma Rózsa egyetemi docens BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék.
HASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE,
Hajózással kapcsolatos emberi tevékenységek
Integrált városrehabilitációs fejlesztések a gyakorlatban (tagállami példák és hazai tervek) GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS VÁROSREHABILITÁCIÓS PROGRAMJA Dr. Ottófi.
Tájékoztató az ÉÁOP vízrendezési pályázatainak szakmai véleményezéséről.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Cretin Bettina és Simon Lilla
A Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) szerepe a gazdasági tervezésben Dr. Fogarassy Csaba egyetemi docens.
MTA Regionális Kutatások Központja Szirmai Viktória A következő évek főbb kutatási irányai Javaslatok november 25.
1 A „VÁROSI KÖRNYEZET” TEMATIKUS STRATÉGIA AJÁNLÁSAINAK ÉRVÉNYESÍTÉSI LEHETŐSÉGEI A TERVEZÉSI GYAKORLATBAN A „VÁROSI KÖRNYEZET” TEMATIKUS STRATÉGIA AJÁNLÁSAINAK.
A települések polgári védelmi sorolásának szabályai Jogszabályi háttér § §114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet a települések polgári védelmi besorolásának.
Természetes vízi élőhely és parti föveny kialakítása a tatai Öreg- tavon Michl József Tata Város Polgármestere november 08. Budapest, Károlyi-Csekonics.
A KHT-k gyakorlata A Paksi Atomerőmű élettartam hosszabbításának és teljesítménynövelésének hatásai a Duna hőterhelésére.
Felszín alatti vizek védelme
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS – VÍZ – VÍZGAZDÁLKODÁS (második rész)
VÍZÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK
VÍZÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK
Az Európai Duna Régió Stratégia a környezet- és természetvédelem szempontjából Dr. Rácz András környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár.
(Ős)környezet rekonstrukciós lehetőségek Dél-Budapesten Háros-szigetCsepel-sziget Bogsch Ildikó.
Lovas Attila igazgatóKÖTIVIZIG Duna térségi programalkotó tanácskozás, Érd, június 07.
Hídtartókra ható szélerők meghatározása numerikus szimulációval Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Áramlástan Tanszék február.
A CIVAQUA program jelentősége, megvalósításának feltételei Nagyerdő Konferencia szeptember 16. Előadó: Orbán Ernő osztályvezető TIKÖVIZIG.
A hágai ítélet végrehajtásával kapcsolatos tárgyalások jelenlegi helyzete Dr. Kovács György, CSc, főtanácsadó, a Bős-Nagymarosi Tárcaközi Bizottság titkára.
KISVÍZFOLYÁSOK ÖKOLÓGIAI MEDERRENDEZÉSE
Egyenletes vízmozgás prizmatikus medrekben
Nemzetközi folyamatok a globális vízgazdálkodás terén Baranyai Gábor Igazságügyi Minisztérium.
VíZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI ÉS ÁRVÍZKOCKÁZAT-KEZELÉSI TERVEK összehangolása ORSZÁGOS FÓRUM A VGT2 és AZ ÁKKT1 ÖSSZEHANGOLÁSA Simonffy Zoltán.
Árvízi sajátosságok és tervezett fejlesztések a TIVIZIG területén Az
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS ENERGIAIPART ÉRINTŐ EREDMÉNYEI, AZ INTÉZKEDÉSEK PROGRAMJA ORSZÁGOS SZAKMAI FÓRUM VÍZERŐMŰVEK HATÁSA A VIZEK ÁLLAPOTÁRA,
Maller Márton árvízvédelmi előadó Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS EREDMÉNYEI, AZ INTÉZKEDÉSEK PROGRAMJA SZAKMAI FÓRUM KEHOP VÍZGAZDÁLKODÁSI PROJEKTJEINEK ÉS A VGT2 VÉGREHAJTÁSÁNAK ÖSSZEHANGOLÁSA.
A duna RÉSZVÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM hidromorfológiai problémák megoldása a vgt-BEN, az árvízvédelemmel és a ???
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA A RÁBA ALSÓ SZAKASZ ÉS A HANSÁG TÉRSÉGÉBEN SPECIÁLIS TERÜLETI FÓRUM Természeti értékek a Rába alsó szakasz.
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS TERMÉSZETVÉDELMET, VÉDETT TERÜLETEKET ÉRINTŐ EREDMÉNYEI, AZ INTÉZKEDÉSEK PROGRAMJA SZAKMAI FÓRUM A FELSZÍNI VIZEK ÖKOLÓGIAI.
Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA AZ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN TERÜLETI FÓRUM VÍZTESTEKRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK.
A Vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata a Rába alsó szakasz és a Hanság térségében SPECIÁLIS TERÜLETI FÓRUM PROBLÉMÁKRA ADHATÓ VÁLASZOK,
A VGT MEZŐGAZDASÁGGAL, ERDÉSZETTEL, HALGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEI - VIZEK MENNYISÉG VÉDELME, VÍZHASZNOSÍTÁS, BELVÍZGAZDÁLKODÁS” ORSZÁGOS SZAKMAI.
A TISZA RÉSZVÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM A VGT INTEGRÁCIÓS SZEREPÉNEK ÉRVÉNYESÍTÉSE ÁRVÍZVÉDELMI ÉS BELVÍZ-GAZDÁLKODÁSI.
Baranya István Bölcske polgármester
Stratégia és környezet Párbeszéd a Szigetköz jövőjéről MTA budavári Kongresszusi Terme április 1. Bárdos Deák Péter: Duna Charta A szigetközi Duna-szakasz.
Előadó: Déri Lajos, vezető tervező MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság Budapest, április 1. A SZIGETKÖZI DUNA-SZAKASZ FENNTARTHATÓ VÍZGAZDÁLKODÁSÁNAK.
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA AZ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN TERÜLETI FÓRUM VÍZTESTEKRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK.
A duzzasztás ökológiai következményei? A kutatás folytatásának fontosságáról Stratégia és környezet! - Párbeszéd a Szigetköz jövőjéről Duna Charta Konferencia,
XXIII. KONFERENCIA A FELSZÍN ALATTI VIZEKRŐL
Raab Flood 4cast Projekt 1
Hajózással kapcsolatos emberi tevékenységek
A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA szakmai FÓRUM
A RÁBA-HANSÁG Fórum (Győr,
Az évi Szegedi Nagyárvíz. Előzmények: - Demográfia ( ) - Tisza szabályozás ( ) Év Lakosságszám.
Természeti katasztrófák megelőzése és kezelése a Rakacai víztározónál
Előadás másolata:

A Duna elterelésének 20.évfordulójára A Szigetköz –Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása INTERREG III A pályázat (HUSKUA/05/02/94) SZITE javaslat A Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány (MKK) a Duna Településszövetséggel (DTSZ) és a szlovák PRO NATURA NGO-val partnerségben beadja első változatában a közös INTERREG projekt javaslatot.  2006. februárban Pannonhalmi Miklós

A Szigetköz-Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere Fonatos mellékág Meanderező mellékág

hossz-menti átjárhatóság A Szigetközi hullámtéri vízpótló rendszer osztályozásának és rehabilitációjának ökológiai alapjai (1999, 2003)   A folyóvízi rendszer egy három-dimenziós időben folyamatosan változó rendszer és vizsgálatát is ebben a környezetben kell végezni. Ellenkező esetben a kiragadott események, hatások, az általánosítások helytelen következtetések levonásához vezethetnek. hossz-menti átjárhatóság keresztirányú átjárhatóság függőleges dimenzió időtényező A folyóvízi rendszerek tanulmányozásának interdiszciplináris megközelítése magába foglalja a folyó geomorfológiáját, a hidrológiát, hidrobiológiát, az ökológiát, az emberi beavatkozásokat, a történelmi eseményeket, természetföldrajzi változásokat.

Az ökológiai szempontú rehabilitáció feladatai az alábbiakban foglalhatók össze − Ki kell alakítani a hullámtéren az élővilág sokféleségét biztosító változatos víztereket. − Helyre kell állítani a jobb- és baloldali mellékágrendszer, valamint a főmeder kapcsolatát, biztosítani kell a biológiai átjárhatóságot. − A Duna pozsonyi vízhozamának megfelelő vízszinteket kell kialakítani a hullámtéri ágakban, biztosítani kell az évente kétszeri árvízi elöntést. − A talajvízszintek 50-es évekre jellemző értékekre emelése. − A dunakiliti tározótér ma még száraz vagy rossz vízellátású ágainak rehabilitálása, a területen lejátszódó spontán szukcessziós folyamat lehetőségének a további biztosítása − Olyan műszaki megoldást kell keresni, amely a legkisebb zavarással jár, és a lehető leggyorsabban kivitelezhető. − Össze kell kapcsolni a mellékágakat, ki kell alakítani a szabályozás előtti állapotokra hasonlító fonatos ágrendszert, ami nem akadályozza az állatok mozgását.

A megoldással szembeni elvárások A természetes vízjárás, vízdinamika megvalósítása, elárasztási lehetőség (ez már az ad-hoc bizottság keretein belül meghatározásra került: vízszintek, vízjáték, sebességek, a projekt keretén belül ennek már csak helyenkénti pontosítására volt szükség) Árvizek biztonságos levezetése Három vízrendszer átjárhatóságának megoldása (bal és jobb parti hullámtér, főmeder) Hordalékkérdések kezelése Talajvízállapotok rendezése (öntözés!) Idegenforgalmi igények kielégítése A legkisebb zavarás a területen a kivitelezés folyamán

Főmeder Mellékág Kisvizes időszakban a főágban és a mellékágakban kialakult vízszintek különbsége 3 – 4 m. A mellékágak vízszinttartását a korábbi torkolatok helyén most keresztgátak biztosítják, így a főág-mellékág természetes kapcsolata nem állítható helyre.

A zátonyokon megtelepedett növényzet jelentősen rontja a főmeder vízszállító képességét.

A projekt főbb közreműködői Tájhasználati – természetvédelmi elemzés HIDROLÓGIAI ELEMZÉS Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Kht. 2D áramlási modell felállítása és alkalmazása a Duna Szigetköz-csallóközi szakaszának Árvízlevezető képességére Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék A térség hidrológiai feltételei ÉDUKÖVIZIG A közös, összekapcsolt ágrendszer ökológiai peremfeltételeinek meghatározása DR. ALEXAY ZOLTÁN A fizikai modellezés eredményeinek összefoglalása Láng Mercedes A szigetközi hullámtér rehabilitációjának ökológiai kérdései Pécsi Tudományegyetem Szigetköz erdőgazdálkodásának jövője Erdészet Társadalmi igényelemzés Pisztráng Kör Tájhasználati – természetvédelmi elemzés Ökoplan GIS Kft. „A SZIGETKÖZ-CSALLÓKÖZ DUNA ÁRTÉRREHABILITÁCIÓJÁNAK KÖZÖS MEGALAPOZÁSA”project ÖKOPLAN GIS Kft MUTUAL FACILITATION OF REVITALISATION OF INUNDATION AREA AND RIVMUTUAL RIVER BRANCH Výskumný stav vodnho hospodrstva , Bratislava Limits and hopes of any restoration on Danube Academy of Sciences Department of Ecosozology

Zátonyok letisztítása, árvízlevezetést biztosító sávok kialakítása SZITE javaslat Három gát A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület (SZITE) javaslata szerint a főmederi vízszintek emelését a Dunakilitinél már meglévő fenékküszöbbel és további három, hallépcsővel és hajózsilippel is ellátott fenékküszöbbel célszerű megoldani. A fenékküszöbök által elérhető főmederi vízszint-emelkedés lehetővé teszi a főmeder és a mellékágak összekapcsolását. Hajózsilip Lehetővé teszi a jacht és egyéb turisztikai célú vízi forgalom biztonságos átjutását a fenékküszöbnél kialakuló vízszintkülönbségen. Részt vesz az árvízlevezetésben. Szabályozó mű Lehetővé  teszi a kisebb vízhozam esetén is a szükséges vízszintek kialakulását. Jelentős szerepe van az árvízlevezetésben. Hallépcső A mellékágrendszerek mellett a főmederben is lehetővé teszi az élőlények számára a hosszirányú átjárhatóságot. Zátonyok letisztítása, árvízlevezetést biztosító sávok kialakítása A Duna elterelése óta a meder zátonyaira erdők nőttek, melyek komoly problémát jelentenek az árvízlevezetésben. A főmeder vízszintjeinek megemelésével a növényzet nagyobb része víz alá kerülne, ami kedvezőtlen vízminőségi folyamatok elindulásához vezetne. Ezért indokolt a növényzet eltávolítása, illetve az árvízi levonulást akadályozó zátonyok részleges elbontása. Az árvízlevezető  képesség növelése érdekében a kritikus hullámtéri sávokban gyep- és legelőgazdálkodás folyna.

SZITE javaslat Helyi tapasztalatok és vizsgálatok egyesítése, a működő rendszer továbbfejlesztése, integrálása VKI HMWB mérsékelt Árvízi biztonság Vízszintemelés Hossz-és keresztirányú átjárhatóság Kishajó forgalom Hagyományos legeltető gazdálkodás

1843 fkm. Dunakiliti 2834,2 fkm. Dunasziget 1826,2 fkm. Dunaremete 1814,9 fkm. Bagamér SZITE j a v a s l a t A vizsgálatok szerint 3 küszöb szükséges a megfelelő vízszintek és az árvízi biztonság megőrzése érdekében A kialakuló vízszintek közelítik az ökológiai vízigényt és a főág mellékág kapcsolat helyreáll

A három fenékküszöb a fizikai modellben Dunaremete Fenékküszöb az 1815 fkm szelvényben (Bagamér) Dunasziget

Magyar hullámtér beavatkozások 1.Mellékági bukók alatt a kimosódás megakadályozására ki kell alakítani a megfelelő biztonságú utófeneket 2.A mellékági bukók alatt a szigeteket az akadálytalan árvízi lefolyás miatt el kell távolítani: Gombócosi zárás alatt , Halrekesztői híd alatt, Farkaslyuki zárás alatt, Gatyai híd és fenékgát környezetében, Öntési sziget kifolyással szemben 3.Az ásványi kikötő további parteróziójának megakadályozása. 4.Az Ásványi rét végén árvízi levezetősáv kialakítása a Bagaméri mellékág felé 5.Árvaizárás lesüllyesztése 111.0 mBf. szintre, a közlekedés biztosításával. A híd koronaszintje a tervnek megfelelően 115,05 mBf., mellette árapasztó bukó kialakítása 6.Bagaméri mellékág kotrása 40 m szélességben 110,0 mBf. szintre. 7.Aprókövesizárás kialakítása 113,4 mBf. szintre, 20 m-es beszűkítés 110,0 mBf. szintre 8.Bagaméri Dunaág torkolati fenékküszöbjének kialakítása 15 m szélességben 111,0 mBf. szintre, jp.felé 90, bal part felé160 m szélességben 112,8 mBf. szinten bukókorona, partok mellett bp113,8 mBf., jobb part 115,0 mBf. szintre kialakítva. 9.Patkányosi ágrendszer főágainak kotrása 110,0 mBf. szintre 6 m szélességben , a végén 111,0 mBf. szintű bukó kialakítása 10.Pulai és Kalacsi mellékág összekötése 109,5 mBf. szinten a főmederrel párhuzamosan 11.A Gyalapirét végén a laposban meder kialakítás 6 m fenékszélességgel 109.5 mBf. szinten bekötve a Pulai ágba

Szlovák hullámtéri beavatkozások 1.Az 1818 fkm. szelvényben mellékág kotrása 30m szélességben 111,0 mBf. szintre 2.Átkotrás az Ispánki-dunaág felé30 m szélességben 110,5 mBf. szinten 3.Ha kell az Ispánki ágban 30 m széles 110,0 mBf. szintűkotrás 4.Tovább kotrás a főmeder felé 110,0 mBf. szinten 20 m szélességben 5.Töltőbukó kialakítása 112.5 mBf.(téli kisvíz -0.2 m) szintre, alatta a zárások sorban: Első zárás 12 m széles 111,0 mBf. szinten és 115,0 mBf. maga a zárás koronaszint (árasztási szint) Második nyílás egyezik az előzővel, de a zárás koronaszint 114,6 mBf Harmadik 12 m széles, de küszöbszintje 110,5 mBf, koronaszint 114,3 mBf Negyedik egyezik az előzővel (az alvízcsatorna felébukjon) Zárás : egyezik a Bagaméri ággal, csak 60 cm-el feljebb van. (fenékbiztosítás, bukónál 1:10 rézsű) Hallépcsőszint 111.6 mBf, árvízi bukó113,4 mBf. és bezár a partélbe 6.200 m széles bukókialakítása az alvíz csatorna felé114.3 mBf. szintre (árasztási szint a légvonalban lévő1515 fkm. szelvényben +0,5 m) 7.Foki zárás lesüllyesztése 112.5 mBf, a zárás alatti feltöltődés eltávolítása 8.Foki meder kotrása 40 m fenékszélesség 110 mBf. szint 9.15 m széles híd beépítése 17 VO szelvény alá110 mBf. fenékszinttel 114,0 koronaszinttel (árasztási szint+0,5 m) 10.Ágvéglezárás készítése 113.4 mBf. koronaszinttel és 15 m-es nyílással 111.5 mBf. szintre (árasztási szint+0,5 m) 11.Lisickyféle mellékág kotrása 15 m szélességben 111,0 mBf. szintre

Összességében a VKI előírásainak a SZITE javaslata megfelel. Támogatottság Összességében a VKI előírásainak a SZITE javaslata megfelel. Tájékoztató az Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács részére Győr-Moson-Sopron megyei Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervezési Bizottság  A SZITE javaslatát támogatja a Szigetköz - Felső-Duna Térségi Fejlesztési Tanács, a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás, Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége (SZÖSZ), a Győri Többcélú Kistérségi Társulás, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési tanács

Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány A Duna szigetközi szakaszának rehabilitációja 1. Csoport: Vízjárás módosítása 2. Csoport: A főfolyómeder módosítása 3-1. Csoport: Gátak építése a fő folyómederbe 3-2. Csoport: Kanyargó csatorna kialakítása az ártéren a fő folyómederben épített gátakkal. A tudomány és kormányzat képviselői vizsgálatra érdemesnek találták, és megállapították, „ ahhoz, hogy reálisabb képet kapjunk a projekt tervekről részletesebb tervet kell kidolgozni: A mellékág rendszerben tervezett beavatkozások felülnézeti képe és azokkal kapcsolatos részletes információk, Reprezentatív keresztmetszeti kép a fő mellékágakról mederátalakítások esetén Részletes információk a mellékági csatlakozásokkal kapcsolatban A műszaki követelmények ismertetése pl. a vegetáció eltávolítása a Duna mederben, hajózsilipek kialakítása A részletesebb költségkalkuláció a jelenlegi árakkal”

Vízmegosztás/több víz Miniszterelnöki Hivatal Dunai Kormánybiztos Titkárság 1998 A műszaki beavatkozásoktól mentes, lehetőségeket vizsgálata: 20-30 %, 40-50 % és 60-70 % átadott vízhozam hányadnál. A 1000 m3/s, a 2300 m3/s és a 6000 m3/s vízhozamhoz tartozó vízszint vizsgálatát végezték el A vizsgálat összegző következtetése az, hogy a vizsgált vízmegosztási arányértékek mellett az Öreg-Duna kívánatos vízszintjeinek helyreállítása lehetetlen, ha a mederben nem végzünk a vízszintek növelése érdekében műszaki beavatkozásokat

Szigetközi lakós véleménye Köszönöm a figyelmet Szigetközi lakós véleménye A SZITE-t támogatom, mert az egyesület tagjai a környezetükért felelőséggel tenni akaró szigetközi emberek.  A SZITE -t támogatom, mert javaslatukban a táj "átszabása" mellett, itt élő emberek véleményét kikérték és figyelembe vették. A SZITE -t támogatom, mert a javaslatuk legkevésbé bolygatja meg a környezetet.