A védekezés
A belső környezet állandósága - a homeosztázis A vér, a nyirok és a velük kapcsolatos szövetnedv fizikai és kémiai állapota. A belső környezet állapotát egyensúlyban kell tartani, jellemzőinek változásait határok között kell tartani – Viszonylagos állandóság. Ez a homeosztázis
Külső védelmi rendszer A belső környezet állandóságát sokféle hatás veszélyezteti. Kórokozók: élőlények melyek a szervezetbe kerülve betegséget okoznak Többségük mikroszkopikus: baktériumok, vírusok, gombák, állati egysejtűek Védőrendszerünk többlépcsős: Külső: bőr, nyálkahártya: kémiai és fizikai védelem (Lásd Tk.78.1 ábráját) Belső védelmi rendszer = Immunrendszer
Külső védelemi rendszer Fizikai és kémiai gátak Megakadályozzák a kórokozó vírusok, baktériumok, gombák és állati egysejtűek bejutását
Belső védelmi rendszer – az immunrendszer Működésbe lép, ha a kórokozók a szervezetbe jutnak Feladata: Felismerni a testidegen anyagokat (antigének) Védekezés ellenük Fehérvérsejtek + nyirokszervek Helyi védekezés Néha elegendő Fertőzés helyén az erek vérellátása, átjárhatósága nő. Több folyadék kerül a szövetek közé. Bőr kipirul – Gyulladás Falósejtek áramlanak a területre. Bekebelezik a kórokozókat miközben maguk is elpusztulhatnak – Genny Ha a helyi védekezés nem elegendő – nyiroksejtek: Ellenanyag termelő sejtek: ellenanyag leválik és a vérárammal eljut test szerte Nyirokszerv belseje (kötőszöveti rostok + nyiroksejtek)
Immunitás Nyiroksejtek védekezéskor osztódnak. Eközben olyan sejtek is létrejönnek, amelyek hosszú életűek: - memóriasejtek Megőrzik egy kórokozó elleni hatásos ellenanyag (antitest) „emlékét” Így kialakul az adott kórokozóval szembeni védettség v. immunitás Természetes védettség: Ha nem szándékos beavatkozás eredménye A természetes védettség lehet: Aktív: Ha betegségen esünk át (pl. rózsahimlő, kanyaró, diftéria stb.) Passzív: Kész ellenanyagot kapunk. Pl.: magzati korban a méhlepényen keresztül; később anyatejjel Mesterséges védettség: Szándékos emberi beavatkozás eredménye – védőoltás A mesterséges immunitás is lehet: Aktív: legyengített kórokozók beadásával: diftéria tetanusz, járványos gyermekbénulás stb. védőoltásai Passzív: másik szervezet által termelt kész ellenanyagot adnak be. Hatása nem tartós, csak az ellenanyag kiürüléséig tart. Fertőző májgyulladás, terhes nőknél rózsahimlő. Kígyómérgek ellenanyagai
1 2 1 2