A növényi sejt
A növények szerveződési szintjei Telepes testszerveződés: zöld-, barna- és vörösmoszatok Jell: alakjukban és működésükben igen hasonló sejtek Térbeli alakjuk lehet fonalas, lemezes vagy teleptestű Hajtásos növények: mohák többsége, harasztok, nyitva- és zárvatermők Jell: differenciált sejtek - szövetek
1. A növényi sejt általános jellemzői alakja: gömb alakúak a szabadon álló sejtek, pl.: spórák, virágporszemek szögletes alakúak a növény sejtjei: a szorosan álló sejtek nyomást gyakorolnak egymásra, ezért szögletessé válnak. mérete: 0,1 mikrontól 20 cm-ig (pl.: a hócsalán megnyúlt sejtjei) váltakoznak alkotói: aktív sejtalkotók: citoplazma, sejthártya, színtestek, sejtfüggelékek passzív sejtalkotók: sejtfal, sejtnedv, zárványok
2. A növényi sejt alkotó részei Citoplazma szerves anyagai: fehérjék, szénhidrátok, zsírok működése: benne zajlanak le a sejtek életműködései Sejthártya rajta keresztül történik a tápanyagok felvétele és kiválogatása Sejtmag irányítja a sejt életműködéseit Színtestek kloroplasztiszok (zöld ):fény jelenlétében szőlőcukor előállítása kromoplasztiszok (sárga,vörös): a virágok, termések színét adja leukoplasztiszok: tápanyag-raktározás (gyökerek, gumók)
Sejtfal Anyaga: pektin - fiatal sejtekben (éréskor elbomlik) cellulóz – idősebb sejtekben lignin – idősebb sejtekben, elfásodásért felelős kősejt – sejtfalvastagodás (körte) Sejtnedv cukrok, szerves savak, oldott színanyagok, alkaloidák (méreganyagok), cseranyagok (keserűanyagok), vitaminok, hormonok (érés, növekedés) Zárványok tartalék vagy raktározott anyagok (keményítő, olaj) végtermékek (illóolajok, kristályok, gyanták)