DIGITÁLIS ALÁÍRÁS HASZNÁLATA A KÖZIGAZGATÁSBAN Készítette: Molnár Csaba közszolgáltatási közgazdász Konzulens: Pántya Róbert adjunktus
Tartalom E-közigazgatás Biztonsági követelmények Digitális aláírás Hitelesítő Központ szerepe Ügyfélkapu Primer kutatás a digitális aláírás témaköréből
E-közigazgatás Előny: Földrajzi korlátok megszűnése Ügyfélkör kiszélesedése Gyorsabb, kényelmesebb ügyvitel „Ügyfélbarát” Hátrány: Lehallgatható Módosítható Eredet letagadható Szereplők szimulálhatók
Biztonsági követelmények Hitelesség (Authentication) Titkosság (Confidentiality) Sértetlenség (Integrity) Letagadhatatlanság (Non-repudiation)
Titkosítás, Digitális aláírás Titkosítási Algoritmusok /nyílt kulcsú titkosítás/ szimmetrikusasszimmetrikus /egykulcsú titkosítás/ N(T(x))=x T(N(x))=x
A Hitelesítő Központ szerepe ◄ Igazoló szervezet ◄ „A megbízható harmadik fél” harmadik fél”
Az Ügyfélkapu analízise ◄ A magyar elektronikus közigazgatás „arca” ◄ Elérhetők róla: Forrás: okmányirodai szolgáltatások szolgáltatások az APEH rendszere
Összes Ügyfélkapu regisztráció Forrás:
Primer kutatás a digitális aláírás ismertségéről
Forrás: Saját szerkesztés A kérdőívet kitöltők nemük szerinti megoszlás alapján
Forrás: Saját szerkesztésForrás: KSH
Forrás: Saját szerkesztés A kérdőívet kitöltő személyek kor szerinti megoszlása
Forrás: Saját szerkesztésForrás: KSH
Lakóhely szerinti megoszlás Forrás: Saját szerkesztés
A számítógép használatának megoszlása Forrás: Saját szerkesztés
Következtetések, javaslatok Ma még kevés állampolgár használja, de a technológiát nem tartják túl bonyolultnak. A digitális aláírás illetve az internet-előfizetések magas ára ma még visszatartó erőként hat. Az anyagi támogatás hiánya az állam részéről ugyancsak késlelteti az elterjedését. A bankok is sokat segíthetnek az elterjedtségben, használatban (intelligens kártyák). A diákigazolványok aktív használatával is lehetne terjeszteni ezt a kultúrát.
Köszönöm a figyelmet!