MNB Statisztika A külső finanszírozási igény/képesség változása Sisakné Fekete Zsuzsa osztályvezető Tardos Ágnes igazgató MNB Statisztika KSH 2011. szeptember 22.

A KSH revíziók hatása a külső finanszírozási igényre Az MNB 2011. szeptember 30-án publikálja a 2011 második negyedévi fizetési mérleg adatokat és a korábbi időszakokra vonatkozó adatrevíziókat, az adatok 2005-től változnak 2005-2006 kis mértékben csökken felülről számított az igény, 2007-től nő a finanszírozási igény/ 2010-től csökken a képesség A tévedések és kihagyások egyenlege (a fizetési mérleg hibája) csökken A fizetési mérleg finanszírozási tételeit nem érinti a revízió A külső adósságra nincs hatása

KSH revíziók hatása a fizetési mérlegre és a külső finanszírozási igényre* * A tábla adatai előzetesek, a végleges adatokat tartalmazó táblázat elérhető a 2011. szeptember 30-i fizetési mérleg sajtóközleményben. GDP %-ában 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Q1 Idegenforgalom +0,03 +0,1 +0,3 +0,5 +0,7 +0,4 Áruforgalom -0,6 -1,1 -1,4 -2,0 Folyó fizetési mérleg -0,3 -0,1 -0,4 -1,0 -1,6

Külső finanszírozási igény/képesség változása* millió euro /* „-” előjel finanszírozási igény, „+” előjel finanszírozási képesség

Tévedések és kihagyások a fizetési mérlegben(NEO) Felülről és alulról számított finanszírozási igény/ képesség különbsége millió euro

Mikor tekinthető lezártnak a fizetési mérleg adat? EUROSTAT ajánlás szerint MNB és KSH összehangolt közös revíziós politikát alkalmaz a GDP-re és fizetési mérlegre Tárgyidőszak+ 33 hónap

Áruforgalom új korrekció az ÁFA regisztrációk elszámolására Eltérés a külkereskedelmi statisztika és a nemzeti számla és fizetési mérleg szerinti rezidens határ között A külföldi vállalkozások magyarországi ÁFA regisztráción keresztül bonyolított forgalmának( árrésének) becslésére 2008-ban bevezetett makrobecslés fennmarad Export esetében kiegészül egyedi vállalati korrekcióval a globalizáció következtében kialakult speciális elszámolási technikák miatt

Nemzetközi kitekintés Az áruforgalom számbavételénél hasonló problémák más országokban is felmerülnek, de Magyarország mint kis nyitott ország esetében ez a statisztikák inkonzisztenciájában jelentkezik. Ma már látjuk, hogy a fizetési mérlegben 2010-2011-ben növekvő hiba egyik tényezője is ez volt.

Háztartási szektorra vonatkozó becslések áttekintése A revízió során a munkavégzési céllal, életvitelszerűen külföldön élő magyarok (külföldön rezidensek) magyarországi költése kikerült az idegenforgalmi kiadás adatokból. Idegenforgalmi import adatok korrekciója most megtörtént, de további vizsgálatok szükségesek.

KSH-val közös projekt indítása a háztartási szektor pénzügyi pozíciója becsült elemeinek felülvizsgálatára A 2008-ban bevezetett új, közvetlen jelentéseken alapuló fizetési mérleg adatgyűjtési rendszer nem tud információkat nyújtani a lakossági szektor külföldi tranzakcióiról és befektetési pozíciójáról. 2008 óta a korábbi pénzforgalmi adatok, adminisztratív adatforrások és a nemzetközi tükörstatisztikák alapján becsléssel állítjuk elő a fizetési mérlegben és külföld számlában szereplő adatokat. A pénzügyi válság miatt a korábbi idősoros becslések csak korlátozottan használhatók.

Adatminőség ellenőrzése Az MNB törvény jelenleg lehetővé teszi a külkereskedelmi forgalomra vonatkozó mikroadatok átvételét a KSH-tól, így az MNB a egyedi adatellenőrzés szintjén is együttműködik a KSH-val A jövőben az inkonzisztenciák gyors feltárására közös projekt indul. Ennek része a rendszeres monitoring és az új jelenségek elemzése. Mikroadatbázisok elemzése és a makroellenőrzések összekapcsolása.

Új irányok statisztikában A 2008-as gazdasági válság kapcsán a G20-as ajánlások is megfogalmazták az igényt új statisztikai megfigyelések kidolgozására. A Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank statisztikai területének közös fő célja, hogy az új jelenségeket, a gazdasági válság hatásait és a globalizáció következményeként kialakult speciális elszámolási technikákat pontosan feltárja és megfelelően leírja.  

Köszönjük a figyelmet tardosa@mnb.hu sisaknezs@mnb.hu