1944. január 9. – megalakulás Tagok száma induláskor: 200 fő „Csillagok Világa” c. folyóirat megjelenése Német megszállás politikai következményei a TIT tevékenységére is hatottak TIT munkája Budapest ostromával megbénult, de a székház érintetlenül maradt Társulati élet újrakezdésében részt vettek: Szent-Györgyi Albert Rapaics Raymund Gróh Gyula

Ország gazdasági nehézségei – TIT újraindulásának problémái 1944: es tagság – 1945: 1000 fős tagság Fontos volt a lapengedély megszerzése 1946: „Természettudomány” c. közlöny megindítása Tudományos-kulturális élet szélesebb területe: szabad- művelődés: TIT fontos feladata : felpezsdült az ország szellemi, kulturális élete, a társadalmi aktivitás Előadók falun és városban társ.tudományi, politikai kérdésekkel foglalkoztak Legnagyobb siker vidéken: Szabad Föld Téli Esték előadássorozat TIT igyekezett bekapcsolódni az iskolán kívüli népművelésbe – nem járt sikerrel

TIT anyagi nehézségekkel k ü zdött 1947: „Élet és Tudomány” létrehozása szept. 23.: Uránia Csillagvizsgáló megnyílása Szóbeli ismeretterjesztés kiemelkedő alakjai: Novobátzky Károly – fizika Vadász Elemér – geológia Rapaics Raymund – bilógia Jánossy Lajos – csillagász TIT sokat tett a „tudósok a dolgozókért, dolgozók a tudósokért” mozgalomért. TIT pártos ideológiától mentes, objektív tudományos ismereteket terjesztett.

A hatalomban bekövetkezett változás a kulturális és tudományos életre is kihatott 1948: közgyűlés – új elnök és főtitkár a hatalom szellemében tevékenykedtek: Novobátzky Károly, Mariska Zoltán 1949: kommunista eszmék, marxizmus – leninizmus intenzív behatolása a tudományos életbe Megyei szervezetek megalakítása Szakosztályi munka megerősítése Szervezeti élet megalapozása 1952: népművelési konferencia – új feladat: kulturális forradalom és az 5 éves terv sikerre vitele 1952: ellentmondásos helyzet: a hatalom, pártvezetés súlyos hibái a TIT élére is befolyást gyakoroltak, de jelentős munka állt a TIT mögött

Új lehetőség: a TIT a természettudományokon kívül társadalmi ismereteket is terjesszen Pártközpont megfogalmazása: a TIT a jövőben a „materialista világszemléletre való nevelés, a vallásos előítéletek és a polgári maradványok eltüntetése” elleni küzdelem szervezete legyen TIT közgyűlés Rákosihoz intézett szolgai alázatú távirat elfogadásával zárult Az elnökség nem volt képes megfelelő irányításra megyei szervezetek létrejötte A központi szakosztályokban elkezdődött a munka (történelmi, irodalmi, filozófiai szakosztály) Klubok létrehozása 1955 – Kossuth Klub tevékenységének megkezdése Szabadegyetemek jelentős szerepet kaptak 1954 – szabadegyetemek megalakítása: Sopron, Budapest, Debrecen – ezek az iskolán kívüli népművelés legmagasabb formái

1956 – „Élet és Tudomány”: es példányszám „Természet és Társadalom”: es példányszám között az ország lakosságának több mint a feléhez jutott el a TIT kb előadása! A TIT által nyújtott ismeretterjesztés egy része a pártállami hatalmi-ideológiai érdekeket szolgálta

UNESCO-val sikerült kapcsolatot teremteni Hazafias Népfronttal csak formális jellegű MDP-vel nem volt kifogástalan a viszonya

1956 – a párt 5 dokumentumban fejezte ki elégedetlenségét a TIT ideológiai-politikai munkáját illetően 1956-os események szellemi előkészítésében jelentős szerepet játszott a Petőfi Kör 1956.okt.23-án a Kossuth Klub rendezvényének résztvevői testületileg a Múzeum utcából vonultak ki a tüntetésre 1956 okt.- TIT országos elnökségi ülés állásfoglalása: segítsék az elmúlt években sérelmet szenvedett értelmiségiek rehabilitációját, és az addig mellőzött értelmiségieket vonják be a szervezetek belső életébe 1956.okt.23.- forradalom miatt elvesztette a TIT székházát – ideiglenes székhelye a Kossuth Klub lett 1956 nov. – Mód Aladár főtitkár hitet tett a forradalom mellett és megindokolta annak történelmi szükségszerűségét 1961-ben ezért leváltották főtitkári tisztéből

A hatalom a korábbi 10 milliós hozzájárulást 4 millióra csökkentette Az apparátus létszáma harmadára csökkent Saját bevételből kellett fedezniük a költségeket Uránia Ismeretterjesztő bolt létrehozása Nőtt a belépődíjas előadások száma 1958.május – a közgyűlésen új alapszabályt fogadtak el: a Társulat új neve: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat

Ismeretterjesztő munka súlypontja az üzemekbe és a TSZ- ekbe helyeződött Kádárista vezetés gesztusokat próbált tenni az értelmiségnek 1962 – Bugát Pál emlékérem megalapítása: májusban adtak át először 10 társulati tagnak MSZMP határozata: TIT tartozzon a Hazafias Népfronthoz, de a Népfront alkalmatlan az ilyen felügyeletre A TIT csak a konszolidációt végrehajtó pártvezetéssel igyekszik jó kapcsolatot tartani Szervezet élén ekkor Ortutay Gyula áll (a kommunista párt jól tudta használni) – konszolidáció időszaka: gazdaságilag megalapozta Magyarország számára a „vidám barakk” illúzióját Ez az állapot a TIT számára is fejlődést eredményezett mind taglétszám, mind rendezvények tekintetében

A szociológiai választmány nem folytathatja tovább tevékenységét Minisztériumi döntés: a történelem csak fakultatív érettségi tárgy lehet 1977.aug.17. – Planetárium felavatása a Népligetben 1980-as évekre a súlyos gazdasági és társadalmi kérdések fokozódtak A TIT tagsága és vezetői közül sokan ott voltak azokon az eseményeken, amelyek 1989-ben az állampárti rendszert megpecsételték Rendszerváltás után a TIT első elnöke Szentágothai János világhírű agykutató lett, aki 1990 előtt és után is országgyűlési képviselője volt a parlamentnek

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a történelem viszontagságai ellenére képes volt folytatni felnőtt képző tevékenységét, amelyben elévülhetetlen érdemeket szerzett.