NEVELÉS A CSALÁDBAN 2.
Családtípusok
A „diktátor családja” Koronás fotelben terpeszkedve olvas az apa. Leghűségesebb alattvalója, a felesége tálcán kínálja a király kedvenc italát, a korsó sört. A trónus mellett gyermekeik térdelnek, láthatóan apahiánytól szenvedve lesik minden szavát. Létét az önzés tartja fenn.
„Az anyakirálynő családja” Az anya büszkén, egyenes derékkal, koronával a fején és fakanállal a kezében ül a tűzhely tetején. Nem túl kényelmes trónus, de arról árulkodik, hogy az uralkodó okosabb, mint az előző, mert tudja, hogy a családi életet a konyhából a legkönnyebb irányítani. Lábainál megsemmisülten hever a korábbi zsarnok, míg a többi alattvaló, a gyerekek iskolai füzettel a kezükben várnak kihallgatásra.
”A döntések asszonya” A korábbi királynő nehéz helyzetbe került, megtörten vonszolja a nehéz bevásárlókosarat, A kisebbik gyerek húzatja magát, a nagyobbik úgy tesz, mintha emelné a szatyrot, de a legtöbb baj az anya hátán csüngő szakállassal, a férjjel van. Ebben a családban a döntések terhe is az anyára nehezedik.
„Egymást túlüvöltve” Üvöltve veszekedő házaspár. A gyerekek szüleik között vergődve az asztal alatt reszketnek. Ebben a modellben mindenki csak a magáét mondja, s nem érzékeny arra az üzenetre, amely a másik felől jön. A bizonytalansággal elvész a gyerekek harmonikus személyiségfejlődésének minden esélye.
„Egyenlők káosza” A modern családban jellemző, az egyenlősdi, ahol mindkét szülőnek van mosogatóköténye, fakanala. Az élet kezdetén szükség van határozott iránymutatásra.
„A csonka család” Az egyik szülő hiányzik. A másik fél szerepkörét is vállalnia kell annak, aki a gyerekekkel egyedül maradt. Ebben a helyzetben könnyen kialakulhat, hogy az anya megszűnik nőnek lenni, és az apa nem férfi.
„Kapcsolat nélkül” Az apa munkájába merülve ül az aktáktól roskadozó íróasztalnál Az anya a konyhában főz, vagy a gyerek leckéjét kérdezi ki. A kettejük között hullámzó vízen ring a gyerekek hajója. Hiába vannak odakötve mindegyik parthoz, nincs valóságos kapcsolat közöttük, a szülők páros magányban élnek.
„A gyerekbálvány” A szülők törődésük és figyelmük helyett játékokból épített torony tetejére ültetett gyereket bálványoznak. Ebben a családban minden a gyerekért van, pedig ez az, ami a gyerek érdekét a legkevésbé szolgálja.
„Anyós pajtás a főnök” A szülőket bábokként mozgatja a mester, az anyós, aki segített megvenni a fiataloknak az első kocsit, vagy az első lakást. A férj és feleség testi-lelki egységét könnyen megzavarhatja az érzelmi zsarnokság.
Hagyományos családok
Történelmileg a 18. sz. végéig jellemző ez a családtípus A családi élet egy térben zajlott „Rituális demonstrációk” A gyerekkornak nem volt kitüntetett jelentősége A család, mint fogalom mást jelentett.
Degas: A Bertelli család. 1858 A polgári család Degas: A Bertelli család. 1858 Musée d'Orsay, Párizs
Elválik egymástól a munka- és szabadidő, a munka- és lakóhely A család alapja a családi tulajdon és a családfő bevételei lesznek A család keresőkre és eltartottakra bomlik A gyerekek szerepe is átalakul Megjelennek a szerelmi alapon kötött házasságok A családok zártsága a külvilág felé erősödik
A „modern” család
A párválasztásban nő az egyéni döntéshozatal, a szabadság az érzelmek szerepe A házasság előtti párkapcsolatok súlya növekszik A kapcsolatok helyettesíthetővé válnak Megjelennek a különféle alternatív együttélési minták A családi életcikluson belül módosul az egyes életszakaszok hossza, jelentősége Fontos a családtagok közötti kommunikáció
A gyermek a családban
Kötődések Mi lehet olyan különleges az anyához való kötődésben? Miért van az elválasztásnak olyan súlyos következménye a kapcsolatokra, illetve a gyermek érzelmi fejlődésére?
Etológiai válaszok 1. Harlow: kísérletek rhesus majmokkal Mi a fontos? Táplálék („drótanya”) vagy ölelés („szőranya”) Depriváció súlyos fejlődési következményei: Abnormális szociális viselkedés Extrém agresszió Saját utód gondozására való képtelenség
Etológiai válaszok 2. Hinde: szeparációs kísérletek rhesus majmokkal Kizárólag kortársakkal nevelkedők: Félénkség Inadekvát szülői magatartás Időszakos izoláció: Kritikus szakasz 3-9 hó Kritikus szakaszban történt szeparáció hatása még évek múlva is látható.
Bowlby kötődéselmélete 1. Anya-gyerek kapcsolat nem pusztán a tápláláson alapszik- ahogy Freud vélte - hanem a korai szoros testi kapcsolat a közelség a meghatározó. Bioszociális ösztön irányítja a kapcsolat kialakulását. Veleszületett szükséglet, hogy a csecsemő néhány felnőtt gondozóval tartós, személyre szóló kötődést alakítson ki
Bowlby kötődéselmélete 2. Kötődés: hosszantartó érzelmi kapcsolat a gyermek és a számára fontos gondozó közt. Kialakulásának feltétele: a gondozó megbízhatósága
Kötődés szakaszai 1. differenciálatlan szociabilitás 2. differenciált szociabilitás 3. valódi kötődés 4. partnerség szakasza
Differenciálatlan szociabilitás Differenciálatlan = meg nem különböztető 0-2/2,5 hó Baba sokat alszik Baba nem tesz különbséget gondozók közt
Differenciált szociabilitás Differenciált = megkülönböztető 2,5 hó – 6 hó Baba: Sírással hív, mosollyal tart ott Igényli a társas interakciókat Felismeri a körülötte lévőket, de nem utasít el
Valódi kötődés 2 éves korig KÖZELSÉGKERESÉS: csecsemő keresi a számára fontos személy közelségét MONITOROZÁS: csecsemő folyamatosan figyeli a gondozót TILTAKOZÁS: az elhagyás ellen ÖRÖM: ha a gondozó marad
Partnerség szakasza 2-3 év Társas világ működésének szabályszerűségeiről kialakít magában 1 modellt Próbálkozik a határok feszegetésével Maradandó modelleket alakít ki önmagáról és a világról!
Biztonságos kötődés El mer távolodni az anyától Szülő jelenlétében felveszi az idegennel a kapcsolatot Anya eltűnésekor tiltakozik Megnyugtatható
Bizonytalan - elkerülő Nem dúlja fel az anya távozása Nem fél az idegentől Nem keresi a kapcsolatot, inkább aktívan elkerüli Elfordul, elnéz, háttal játszik
Bizonytalan – ambivalens Nagyon feldúlja a szeparáció, nem nyugszik meg újratalálkozáskor Nem mer ismerkedni
Kötődéshiány Viselkedés: Háttér: nincs preferált kötődési személy nincs szeparációs félelem sivár szociális viselkedés Háttér: Intézeti gondozás Gyakori gondozó váltás Súlyos elhanyagolás
Gátolt kötődés Viselkedés: Tartósan gátolt viselkedés új helyzetekben, idegen jelenlétében Érzelmi kifejezés szegényes 1. interakciót csak a kötődési személlyel folytat 2. kényszeres engedelmesség Háttér: 1. túlféltés 2. bántalmazás
Agresszív kötődés Viselkedés: Háttér: Van kötődési személy, de a kapcsolatot áthatja a harag Szorongásos tünetek Háttér: Erőszakos, bántalmazó szülő Következetlen, kiszámíthatatlan bánásmód
A biztonságos kötődés hatása a későbbi társas helyzetre A biztonságosan kötődő gyermekek jellemzői: Népszerűbbek a kortárs csoportban Több baráti kapcsolattal rendelkeznek Inkább lesznek irányító személyek Kezdeményezőbbek A bizonytalanul kötődő gyerekeket Gyakrabban utasítják el, kevésbé kedvelik, Visszahúzódóbbak Passzívabbak.
Változások a kötődésben A kötődés korai zavarát a későbbi élet módosíthatja: támogató környezet egyedi életút, speciális hatások a veszteség feldolgozása, a történtek átértékelése A biztonságos kötődés ellenére későbbi életesemények változást okozhatnak, pl. családi konfliktusok, válás, testvér születése
Családi kötődések Kötődés az apához: Testvérek szerepe: lassabban történik a csecsemő az apa jelenlétére illetve távollétére hasonló módon reagál, mint az anyáéra. Testvérek szerepe: Játszótársak (versengés-együttműködés) A kortárscsoport szociális normáinak közvetítése Nagyszülőkhöz vonzódás indokai: kényeztetés, engedékenység
Nevelési stílusok a családban A tekintélyelvű nevelés jellemzői: hagyományos értékrend, korlátozás, büntetés preferálása. Hatalom éreztetése, engedelmességre szoktatás. Következménye: hiányos társas készségek, kezdeményezés hiánya, önállótlanság. Határozott, irányító nevelők: kölcsönösség, testi fenyítés mellőzése. Magyarázat, kompromisszumkészség. Önállóságra ösztönözés, magas követelmények támasztása. Következménye: önállóság és szociális hatékonyság. Túlzottan engedékeny nevelők: nagyfokú szabadság, alacsony színtű követelmények, fegyelmezés hiánya. Következmény: éretlenség, felelőtlenség a társas kapcsolatokban.