„Halálosan fáradt, tartson pihenőt!” c. szakmai konferencia, Rendőrségi Igazgatási Központ, Budapest, nov. 9. 1/19 az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi tanár A KÖZÚTI BALESETEK ÁLTAL OKOZOTT NEMZETGAZDASÁGI VESZTESÉGEK Prof. Dr. habil Holló Péter

„Halálosan fáradt, tartson pihenőt!” c. szakmai konferencia, Rendőrségi Igazgatási Központ, Budapest, nov. 9. 2/19 Tartalom 1.) Bevezetés 2.) Az értékelés módszertana 3.) Néhány aktuális hazai példa 4.) Következtetések

„Halálosan fáradt, tartson pihenőt!” c. szakmai konferencia, Rendőrségi Igazgatási Központ, Budapest, nov. 9. 3/19 1. Bevezetés A közúti balesetek következtében keletkező károk, veszteségek jelentős terhet rónak a nemzet- gazdaságra is. Külföldön már korábban, Magyar- országon a hetvenes évektől kezdve foglalkoznak kutatók a közúti balesetek következményeinek pénzértékben kifejezett meghatározásával.

„Halálosan fáradt, tartson pihenőt!” c. szakmai konferencia, Rendőrségi Igazgatási Központ, Budapest, nov. 9. 4/19 1. Bevezetés /2 Az első kérdés, ami felmerülhet a témával kapcsolatban: – Miért van egyáltalán szükség ilyen vizsgálatokra, kutatásokra? Egyrészt azért, mert tudatosítani kell a közúti balesetekből származó jelentős veszteséget nem csupán a döntéshozókban, de a széles közvéle- ményben is. Belátható, e tekintetben még nagyon sok a tennivalónk.

„Halálosan fáradt, tartson pihenőt!” c. szakmai konferencia, Rendőrségi Igazgatási Központ, Budapest, nov. 9. 5/19 1. Bevezetés /3 Másrészt azért, mert – mint az élet valamennyi területén – a közlekedésbiztonsági tevékenység esetén is korlátozottak a rendelkezésre álló pénzeszközök. Ilyen körülmények között nagyon nem mindegy, hogy a meglévő összegeket mire fordítjuk. A cél egyértelmű: felhasználásukkal a lehető legtöbb emberéletet kell megmenteni, a lehető legtöbb sérülést kell elkerülni! Vagyis: a pénzeszközöket a lehető leghatékonyabban kell felhasználni.

„Halálosan fáradt, tartson pihenőt!” c. szakmai konferencia, Rendőrségi Igazgatási Központ, Budapest, nov. 9. 6/19 1. Bevezetés /4 A különböző intézkedések költséghatékonysága jól megítélhető pl. az ún. költség/haszon-elemzéssel. Ennek során valamilyen intézkedés bevezetésének költségeit összemérjük az intézkedés eredményeként elért „haszonnal”. Egy közlekedésbiztonsági intézkedés „haszna” csakis elkerült sérülésekben, megmentett emberéletekben mérhető és elmaradt veszteségként értelmezhető. Ha ezt pénzértékben kívánjuk kifejezni – ez elengedhetetlen az említett számításokhoz –, akkor nem kerülhető meg a kérdés: „Mennyit ér egy emberélet?”

„Halálosan fáradt, tartson pihenőt!” c. szakmai konferencia, Rendőrségi Igazgatási Központ, Budapest, nov. 9. 7/19 1. Bevezetés /5 Nem arról van szó, hogy az emberélet pénzértékét próbálnánk meghatározni. Minden ember élete egyszeri és megismételhetetlen, az emberélet fogalmilag különbözik a pénztől. Amit a kutatók megkísérelnek kifejezni, az az emberi élet elvesztésével kapcsolatba hozható gazdasági veszteség.

„Halálosan fáradt, tartson pihenőt!” c. szakmai konferencia, Rendőrségi Igazgatási Központ, Budapest, nov. 9. 8/19 2. Az értékelés módszertana A legutóbbi évtizedben a számítások módszertana sokat fejlődött. Míg pl. régen a halálos áldozatok esetén csupán a munkaképes korú személy feltételezett nyugdíjazásáig hátralévő évek alatt kieső termelési kapacitást vették figyelembe, ma már jelentős kísérletek történnek az érzelmi tényezők (fájdalom, gyász, szenvedés) „piaci értékének” meghatározására is. A félreértések elkerülése érdekében a szakma ilyenkor „statisztikai életérték”- ről beszél.

„Halálosan fáradt, tartson pihenőt!” c. szakmai konferencia, Rendőrségi Igazgatási Központ, Budapest, nov. 9. 9/19 2. Az értékelés módszertana /2 Ha azt kérdeznénk, létezik-e egyáltalán pontos számítási módszer, azt kell mondanunk: – Nem, nincs ilyen! Az alkalmazott veszteségérték kizárólag a különböző közúti biztonsági intézkedések gazdasági hatékonyságának összehasonlítására szolgál és az eltérő számítások eredményei közül a hivatalosnak elfogadott érték nagysága azt mutatja, hogy az adott ország döntéshozói mekkora fontosságot tulaj- donítanak a közúti biztonság kérdésének.

„Halálosan fáradt, tartson pihenőt!” c. szakmai konferencia, Rendőrségi Igazgatási Központ, Budapest, nov /19 2. Az értékelés módszertana /3 A hazai kutatások során hosszú ideig szinte kizárólag a halálos áldozatok termeléskiesésének meghatá- rozásán alapuló, ún. „emberi tőke” módszert alkalmazták. A Közlekedéstudományi Intézet ben végzett kutatásai pl. egy közúti baleseti halál évi átlagos nemzetgazdasági veszteségeit 95 millió forintban határozták meg, a közúti balesetek teljes (országos) társadalmi-gazdasági vesztesége pedig 270 milliárd forintra adódott.

„Halálosan fáradt, tartson pihenőt!” c. szakmai konferencia, Rendőrségi Igazgatási Központ, Budapest, nov /19 2. Az értékelés módszertana /4 A későbbi kutatások már alkalmazták az „elveszett életminőség” meghatározására szolgáló „fizetési hajlandóság” módszerét. Ez közvélemény kutatás jellegű eljárás, amelynek során a megkérdezetteknek pénzben kifejezett értékítéletet kellett alkotniuk az emberi életekben, súlyos sérülésekben mérhető közúti közlekedésbiztonságról, azaz nyilatkozniuk kell, milyen összeget áldoznának a baleseti kockázat adott mértékű csökkentésére.

„Halálosan fáradt, tartson pihenőt!” c. szakmai konferencia, Rendőrségi Igazgatási Központ, Budapest, nov /19 2. Az értékelés módszertana /5 A felmérés eredményeként évekkel ezelőtt 255 millió Ft/fő statisztikai életérték adódott, ami meglepő módon egyezett az EU gyakorlatában akkor használt „egymillió eurós szabállyal”.

„Halálosan fáradt, tartson pihenőt!” c. szakmai konferencia, Rendőrségi Igazgatási Központ, Budapest, nov /19 3. Néhány aktuális hazai példa A számítások eredményei: 2008-ban egy fő közúti közlekedési baleseti halálos áldozatra Ft. egy fő közúti közlekedési baleseti súlyos sérültre Ft. egy fő közúti közlekedési baleseti könnyen sérültre Ft. míg egy csak anyagi káros közúti közlekedési balesetre Ft. átlagos társadalmi gazdasági veszteség jutott.

„Halálosan fáradt, tartson pihenőt!” c. szakmai konferencia, Rendőrségi Igazgatási Központ, Budapest, nov /19 3. Néhány aktuális hazai példa /2 Az ország egészének közúti közlekedési balesetek által okozott társadalmi-gazdasági vesztesége pedig ,1 millió forint volt. Ez az érték a 2007-es adat 87,95 százaléka. Azaz míg a közúti közlekedési balesetek áldozatainak számára vetített (u.n. fajlagos) átlagos társadalmi gazdasági veszteség értékek alig változtak, a balesetek számában bekövetkező jelentős változások az ország egészére vonatkozó adatban jelentkeztek.

„Halálosan fáradt, tartson pihenőt!” c. szakmai konferencia, Rendőrségi Igazgatási Központ, Budapest, nov /19 3. Néhány aktuális hazai példa /3 A legutóbbi eredmények: „emberi tőke” módszerrel: ,- Ft/halálos áldozat (2008) „fizetési hajlandóság” módszerével (statisztikai életérték) ,-Ft/halálos áldozat (2004) teljes veszteség: ~ 304 millió Ft/ halálos áldozat Az „emberi tőke” veszteséget a KTI csaknem évente aktualizálja. A „fizetési hajlandóság” módszerével a statisztikai életértéket utoljára 2004-ben határoztuk meg.

„Halálosan fáradt, tartson pihenőt!” c. szakmai konferencia, Rendőrségi Igazgatási Központ, Budapest, nov /19 3. Néhány aktuális hazai példa /4 Ez utóbbi legalább 1000 fős reprezentatív országos felmérést tesz szükségessé, viszonylag bonyolult és részletes kérdőívvel, kérdezőbiztosokkal. A évi felmérést a TÁRKI végezte. Az eredmény függ az életkortól, vagyoni helyzettől, baleseti előzményektől, stb.

„Halálosan fáradt, tartson pihenőt!” c. szakmai konferencia, Rendőrségi Igazgatási Központ, Budapest, nov /19 4. Következtetések 1.)A közúti balesetekből adódó baleseti veszte- ségeket világszerte a bruttó hazai termék (GDP) 1-2%-ára becsülik (Magyarországon a évi GDP ,252 millió Ft volt, a 469,205 milliárd Ft ennek 1,76%-a). 2.)A veszteségek meghatározására alkalmazott módszertan számos szubjektív elemet tartalmaz, ezért nem is annyira a veszteségek számszerű értéke, mint inkább nagyságrendje fontos. Ez utóbbi jól érzékelteti, mennyire értékeli fontosnak az adott társadalom a közúti biztonság kérdését.

„Halálosan fáradt, tartson pihenőt!” c. szakmai konferencia, Rendőrségi Igazgatási Központ, Budapest, nov /19 4. Következtetések /2 3.)Az itt bemutatott módszerek tudományos eljárások, nincs közük pl. a biztosító társaságok gyakorlatához. 4.)Alkalmazási területük elsősorban a közúti bizton- sági intézkedések költség/haszon elemzése, másodsorban a veszteségek tudatosítása a döntéshozókban, a közvéleményben.

„Halálosan fáradt, tartson pihenőt!” c. szakmai konferencia, Rendőrségi Igazgatási Központ, Budapest, nov /19 Köszönöm figyelmüket!