A Nobel-díj története

Előadás vázlata Alfred Nobel Dinamit feltalálása Nobel-díj Közgazdasági Nobel-díj Közgazdasági Nobel-díjak 1969-2011-ig

Alfréd Nobel 1833. október 21-én született Stockholmban A család eredetileg Angliából származott; nevük Nobilius volt. A 18. század elején költöztek Svédországba. Édesapja Emmanuel Nobel építész volt Édesanyja, Andriette Nobel (Ahsell) jómódú családból származott. 1837-ben az édesapa tönkrement, Szentpétervárra kellett menekülnie, ahol sikeres gépgyárat létesített A család később követte az apát Szentpétervárra felnőtt fiaival egyre behatóbban foglalkozott a robbanóanyagok kutatásával Később hazatért Svédországba. Kísérleteik a nitroglicerin alkalmazására irányultak.

Legjobban a kémia érdekelte. Alfrédot házitanítók nevelték, professzorok tanították 17 éves korára folyékonyan beszélt svédül, oroszul, angolul, németül, franciául. Járatos volt már a filozófiában, irodalomban és a természettudományokban. Legjobban a kémia érdekelte. Dolgozott Párizsban a híres vegyész, T. J. Pelouze laboratóriumában, ahol egy újonnan szintetizált folyadékkal ismerkedett meg, a nitroglicerinnel, amelyet pár évvel korábban 1847-ben az olasz vegyész, Ascanio Sobrero fedezett fel Alfred Nobel 1850-ben az Egyesült Államokba utazik gépészmérnöki tanulmányútra Itt megismerkedik a svéd származású, akkor már világhírű John Ericsson mérnökkel, akinek gyárában közel két évet tölt el.

Dinamit feltalálása Nobel 1866-ban a németországi Hamburg melletti Krümmelben találta fel, és 1867-ben szabadalmaztatta. 1847 óta kísérletezett nitroglicerinnel. 1864-ben szabadalmaztatta eljárását a nitroglicerin gyártására. Az eljárás lényege, hogy 10% nitroglicerint adott a lőporhoz, ezzel közel megkétszerezte annak hatásfokát Megkezdődött a gyártás a németországi Heleneborgban. Az oldat a legkisebb ütésre is robbant, ezért több súlyos baleset is történt 1864-ben a heleneborgi gyár laboratóriuma felrobbant. Öten meghaltak, köztük a legifjabb Nobel, a 21 éves Emil és Alfred régi barátja, Hertzmann, a gyár mérnöke. Véletlen megfigyelése, hogy az ott kiömlött nitroglicerint az ott lévő kovaföld fölitta. Nobel rájött, hogy az így képződött anyag jól kezelhető, ütésre nem érzékeny, tehát biztonságosan szállítható, de gyutaccsal ugyanúgy robban, mint a nitroglicerin.

Kísérletezni kezdett, és arra a megállapításra jutott, hogy 75% nitroglicerin, 0,5% szóda és 24,5% kovaföld keveréke kellően stabil, hogy az előállítás közbeni spontán robbanásokat elkerülje. Találmányát kifejezetten békés célokra akarta felhasználni, amely nélkül a bányák korszerű munkája, a vasút- és alagútépítés szinte elképzelhetetlen. 1873-ban Nobel mint vagyonos gyáros Párizsba költözik, teljes elvonultságban, csak a munkának élve laboratóriumában. új találmánya, a robbanó zselatint itt fedezte fel (nitroglicerin néhány százalék éteralkoholban oldott nitrocellulózzal kiegészítve) robbanógumi néven is ismeretes, alagútrobbantásoknál alkalmazták (például a Gotthard-alagútnál). Tudását a bakui olajmezők feltárása során hasznosította, ezzel tett szert óriási vagyonára. Nobel szüntelenül utazó feltaláló és vállalkozó életét élt

Párizs belvárosában volt háza. Majd később délre, San Remóba költözött Párizs belvárosában volt háza. Majd később délre, San Remóba költözött. Nobel nem nősült meg. 1888-ban Nobel értesül saját halálhíréről,a hol a halál szövetségesének nevezik. Bizonyítani szerette volna a világnak hogy ő nem a rossz oldalon áll és a feltalálásait nem a rossz szándék vezérelte, ezért a végrendeletében úgy döntött, hogy a pénzét a béke céljaira és az emberiség jótevőinek jutalmazására fordítja, 1895. november 27-én kelt végrendeletében egész vagyonát egy alapítványra hagyta. 1890-ben kelt első végrendeletében még csak az élettan és az orvostudomány művelőire gondolt, a kitüntetés végleges formáját 1895. november 27-én kelt harmadik, svéd nyelven írt végrendeletében határozta meg.

Szélütés következtében San Remóban, halt meg 1896. december 10-én. Hagyatékát akkor 9 millió dollárra becsülték. A Nobel Alapítványt Dr. Alfred Bernhard Nobel 1895. november 27-én kelt végrendelete alapján hozták létre. A végrendelet vonatkozó részei a következők: „Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fektetett tőke egésze képez egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjakként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani, azok közt aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén; a kémia területén; az élettan, illetve az orvostudomány területén; az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért,

A fizikai és a kémiai díjakat a Svéd Tudományos Akadémia; az élettani, illetve orvosi díjakat a stockholmi Karolina Intézet; az irodalmi díjat a stockholmi Akadémia; a béke előmozdításáért adandó díjat pedig a Norvég Stortinget (Parlament) tagjaiból választott, öt személyből álló bizottság ítéli oda. odaítélésénél ne játsszon szerepet a jelöltek nemzeti hovatartozása, hanem egyedül az, hogy az arra legérdemesebb kapja, függetlenül attól, hogy skandináv-e vagy sem.” A Nobel-díjakat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítéli oda. Az odaítélő bizottságot Nobel végakarata szerint a norvég parlament (Storting) választja a soraiból. 1936 óta azonban már nem lehet kormánytag a Norvég Nobel Bizottság tagja. 1977 óta pedig a Storting tagjai sem lehetnek azzá, ők csak kinevezik a bizottságot.

A Nobel-díjak fajtái: Nobel-békedíj Kémiai Nobel-díj Irodalmi Nobel-díj Fizikai Nobel-díj Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj Közgazdasági Alfred Nobel-emlékdíj (1968 óta) Miért nincs matematikai Nobel-díj?

A Nobel-díj megszerzésének feltételei: Csak konkrét teljesítményt, nem életművet díjaznak. A jelölt csak életében kaphatja meg. A tudományok és az irodalom díjazottjai csak magánszemélyek lehetnek. A békedíjat szervezetek is megkaphatják. (az egyetlen olyan díj, melyet szervezet is kaphat) Jelölés: A szakmai szervezetek vezetői, akadémikusok, tudósok felkérése alapján történik. Irodalmi Nobel-díjra nem szervezetek, hanem személyek, akadémikusok, egyetemi professzorok, szerzői szervezetek elnökei jelölhetik pályatársaikat. A jelölők teljes titoktartást fogadnak. A Nobel-díjak jelölésével és odaítélésével kapcsolatos dokumentumok archívuma kereken ötven évig nem kutatható. Mivel a díjat a vagyon évi hozadéka, illetve a kamatok teszik, a díj összege évről évre változik. 1995-ben a díj összege meghaladta az egymillió dollárt.  

Mindegyik díjazott kap egy kb Mindegyik díjazott kap egy kb. 200 g súlyú, 23 karátos aranyból készült érmet. az érem vastagsága, és így tömege is változhat kissé. Szent-Györgyi Albert érmének tömege 206 g. A három tudományos és az irodalmi díjjal együtt adományozott érmet Erik Lindberg, a századforduló jelentős svéd szobrásza tervezte. A 64 mm átmérőjű érmek előlapja azonos: Nobel profilban ábrázolt arc-, illetve mellképe.

A fizikai és a kémiai érem hátoldala Az érmek hátoldala különböző a fizikai, a kémiai, az élettani, orvostudományi és az irodalmi érmek esetében: A fizikai és a kémiai  érem hátoldala Az élettani, illetve orvos- tudományi érem hátoldala Az irodalmi érem hátoldala

A békedíjjal adományozott érmet Gustaf Vigeland neves norvég szobrász tervezte, és a norvég Királyi Pénzverde készíti.

A közgazdasági érem előlapján ugyancsak Nobel arcképe látható, alatta két egymásba fonódó bőségszaru van.

A hetvenes évek óta a díjazottak megvásárolhatják aranyérmük bronz másolatának legfeljebb három példányát. A díjazottak kapnak egy 1,2 cm átmérőjű jelvényt is, melyen az érem előlapja látható. A különböző bizottságok tagjai minden évben kapnak egy aranyozott ezüstérmet, melynek előlapja megegyezik az adott Nobel-érem előlapjával, hátoldala pedig az odaítélő intézményre utal. Ezeknek az érmeknek 2,6 cm az átmérője, a tömege pedig 13 g. Ha egy bizottsági tag tíz érmet összegyűjtött, akkor azt becserélheti egy aranyéremre.

Visszautasított Nobel-díjak A Nobel-díj minden bizonnyal a legvágyottabb és legtöbbre értékelt elimerés visszautasításnak különlegesek az okai Allvar Gulstrand svéd fizikus az 1911. évi fizikai Nobel-díjat azért hárította el, mert egyidejűleg az élettani díjra is jelölték a látás fizikájával kapcsolatos eredményeiért. A náci uralom alatt bebörtönzött Carl von Ossietzky békedíjjal való kitüntetése miatt Hitler megtiltotta, hogy német állampolgárok elfogadják a Nobel-díjat. Ezért aztán az 1938. és 1939. évi kémiai díjakat Richard Kuhn és Adolf Butenandt, az 1939. évi fiziológiai díjat Richard Domagk csak a háború után vehette át. Borisz Paszternáknak ítélték az 1958. évi irodalmi Nobel-díjat, de a szovjet hatóságok nyomására visszautasította a kitüntetést. 1964-ben Sartre elvi megfontolások alapján utasította vissza az irodalmi Nobel-díjat.

Közgazdasági Nobel-emlékdíj A közgazdasági Nobel-emlékdíjat a Svéd Bank (Sveriges Riksbank) alapította fennállásának 300. évfordulója alkalmából, 1968-ban. Célja a közgazdasági tudományok terén elért eredmények elismerése A díjat első ízben 1969-ben ítélték oda. A díj hivatalos neve: Sveriges Riksbanks pris i ekonomisk vetenskap till Alfred Nobels minne (a Svéd Bank Közgazdaságtudományi Díja Alfred Nobel emlékére), de röviden közgazdasági Nobel-emlékdíjnak szokás nevezni. A díjat a Svéd Tudományos Akadémia ítéli oda, összege 10 000 000 svéd korona, ami körülbelül 1 000 000 eurónak felel meg. Évente 200-300 jelölés érkezik.

A díjazás eljárási-kiosztási szabályozásán túlmenően a folyamatban A közgazdasági Nobel-díjasok teljesítményeinek nyomon követése a modern közgazdasági elmélettörténetét tárja elénk, mely információt kínál a tudományos viselkedés vizsgálatához. Két ágra osztható: a tudomány szellemi tartalmának, mint a elméleteinek, mérési módszereinek, bizonyítási kritériumainak és más hasonlóknak a vizsgálata a másik az intellektuális viszonyoknak, a tudósok környezetének, szerveződésének kapcsolatainak áttekintése, a tudomány és a társadalom közötti hatások elemzése A díjazás eljárási-kiosztási szabályozásán túlmenően a folyamatban részt vevőknek a következő problémákkal kell szembenézniük, melyek megválaszolásánál nehézségekbe ütköznek: Mi tekinthető közgazdaságtannak; A díjak ütemezése és sorrendje Milyen kritériumok alapján lehet megítélni a jelöltek alkalmasságát A megosztott díjaknál alkalmazott szempontok és megfontolások.

A 30-as 40-es években Shackle 5 olyan területet azonosít, mely a közgazdaságtannak új irányt adott: Robinson és Chamberlain a nem tökéletes piacok és monopolisztikus verseny elmélete Hicks által visszahozott Edgeworth-féle közömbösségi görbe Keynes hatékony kereslet elmélete Morgenstern ás Neumann játékelmélete a svéd iskola ex-ante és ex post koncepciója E szellemi pezsgés legmeghatározóbb eredményét Keynes elmélete és munkássága jelentette mind a gazdaságelméletben és a gazdaságpolitikában.

A közgazdasági Nobel-díj megalapításakor mindhárom A XX. század első harmada óta a közgazdaságtudomány alakulásában 3 egymással szoros kölcsönhatásban lévő és erősödő mutáció zajlik, mely a Nobel-díjak odaítélésében is kifejezésre jutnak: A kor nagy problémái által generált kutatási programok változása és a paradigmaváltási kísérletekkel tarkított mozgó fókuszpontok Az axiomatizálás, formalizálás, matematizálás egyre erősödő árama A közgazdasági gondolkodás centruma áthelyeződött az észak-amerikai földrészre. A közgazdasági Nobel-díj megalapításakor mindhárom áramlatot jól lehetett érzékelni. A kezdeti éveket a kiválóságok feltorlódása jellemzi és a díjazás időbeli eltolódása, azaz a konkrét díjazott teljesítmény és az elismerés között több évtized telt el. Az elismerések időbeli késedelmi mára azonban redukálódtak.

A kvanititatív technikák beemelése szintén a 30-40-es évekre tehetőek: A Nobel-díjazáshoz közel álló Lindbeck 5 területet jelöl ki, amely alapján klasszifikálni próbálja az elmúlt évtizedek Nobel-díjasainak teljesítményét: Általános egyensúlyelmélet Makroökonómia Mikroökonómia Interdiszciplináris kutatás A gazdaságelemzés új módszerei A kvanititatív technikák beemelése szintén a 30-40-es évekre tehetőek: a mátrixalgebra úttörő alkalmazója Leontief a lineáris programozás átvevői, Koopmans és Kantorovics a valószínűség számítás Haavelmo a döntéselmélet és játékelmélet nagy képviselői Nash, Selten és Harsányi a makroökonómia kvantitatív rendjének megalapozói Stone, Kuznets az ökonometerek Heckman, McFadden, Engle, Granger

Nők a Nobel-díjra jelöltek körében A ki kaphat díjat kérdésre Friedman ezt válaszolta: „legyen férfi, legyen amerikai és végezzen a Chicagói Egyetemen” Csupán egyetlen női jelölt érte el a kívánatos szintet a kérdéses időszakban, az angol közgazdász Joan Robinson, aki nyolcvanévesen halt meg 1983-ban Robinson szerepel szinte minden nagy közgazdászokat felsoroló összeállításban

Friedmann válasza a rávilágított a közgazdaságtan történetének a változására , melyet a XX. Század utolsó évtizedeinek 3. nagy mutációjaként említünk; Az utolsó 5-6 évtizedben láthatjuk, hogy az amerikai közgazdaságtan domináns központtá vált; A II. világháború előtt a központ Cambridge és London volt; Keynes meghatározó kulcsszereplője; A háború után továbbra is kimagasló centrum maradt Cambridge, de megjelentek új központok: USA-Massachusetts két világhírű egyeteme a Boston melletti és részben bostoni MIT- Massachusetts Institute of Technology és a Harvard, megjelent az angliai Cambridge vetélytársa az új Cambridge és annak vetélytársa a Chicago;

Erőteljes átstrukturálódási folyamat indult A kutatás természete is megváltozott-team jellegű, nagy eszközigényű, koncentrált tudásgyárak, projektek Az európai diktatúrák elől menekülő kutatók Amerika megkapta az egész osztrák iskolát Amerikai közgazdásszá váltak pl.: Koopmans, Schumpeter, Marschak, Haberler, Szovjetúnióból Kuznets és Leontief; A kutatási centrum váltás a Nobel-díjak összetételében is érezhető: Az összes kitüntetettből 39 díjazott az USA-ból, de többen közülük nem itt születtek, és első kutatói tapasztalataik sem innen származnak csupán 7 angol, 3 norvég és 2 svéd, 1 francia, német, holland, indiai, szovjet tudós

Köszönöm a figyelmet!