A Paksi Atomerőmű hosszú távú üzeme az ország ellátásbiztonságának záloga Lenkei István vezérigazgatói tanácsadó a Magyar Atomfórum Egyesület elnöke "Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban" Budapest, 2013. április 9. 1

Nemzeti Energiastratégia Nemzeti Energiastratégia 2011-2030 Az Országgyűlés 2011. október 3-án fogadta el a Nemzeti Energiastratégia 2011-2030 dokumentumot melynek mottója: „Függetlenedés az energiafüggőségtől” A függetlenedés fő eszközei: energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása hazai megújuló energia a lehető legmagasabb arányban biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció kapcsolódás az európai energia infrastruktúrához a hazai szén- és lignitvagyon, valamint az anyagában nem hasznosítható háztartási hulladék környezetbarát felhasználása Ellátásbiztonsági szempontból legfontosabb körülmény, amely mind a Nemzeti Energiastratégia, mind a készülő cselekvési tervek kiindulási pontját jelentette az, hogy hazánk fosszilis energiahordozó import függése miatt energetikailag sebezhető. Ezért meg kell próbálnunk csökkenteni a függőséget, amely a földgáz szektorban a legkritikusabb. Erre öt eszközünk lesz: (i) energiatakarékosság, (i) megújuló energia a lehető legmagasabb arányban, melynek alapja olyan kétpólusú mezőgazdaság létrehozása, amely piacorientált flexibilitással tud váltani az élelmiszertermelés és az energetikai célú biomassza előállítás között (iii) a biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció, (iv) egységes Európai energia infrastruktúra, energiapiac és energiapolitika, és végül (v) a hazai szén- és lignitvagyon fenntartható, környezetbarát felhasználása. Hazánk energiaellátását tehát mindenképpen egy biztonságosan, előre kalkulálható és megfizethető áron beszerezhető energiahordozóra, vagy energiahordozó mixre kell alapozni. Ellátás-biztonsági megfontolásból ezért minél előbb előtérbe kell kerülnie a hazai szén- és lignitvagyon környezetbarát felhasználásának, új hazai kőolaj-, konvencionális- és nem konvencionális gázlelőhelyek művelésbe vonásának. Nem beszélve arról, hogy a hazai szén- és lignitvagyon egyben a magyar energetika krízishelyzeti tartalékát is jelenti, hiszen segítségével nem tolerálható mértékű piaci áremelkedések, tartós hiány, és egyéb szükséghelyzetek esetén bármely más energiaforrás kiváltható. 3. Nemzeti Energia Stratégia. Ebben a kiszolgáltatott helyzetben szükséges volt egy „túlélési” stratégia megalkotása a fenntarthatóság jegyében. Az Országgyűlés 2011. október 3-án elfogadta a Nemzeti Energiastratégia 2011-2030 dokumentumot, amely a hazai és uniós energetikai és klímapolitikai célkitűzésekkel összhangban az ellátásbiztonság, versenyképesség, és fenntarthatóság közös célját tűzte zászlajára. A fosszilis energia függőséget hazai eszközökkel kívánja mérsékelni. A Stratégia fő eszközei: ● az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása; ● a megújuló energia a lehető legmagasabb arányban; ● a biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció; ● kapcsolódás az európai energia infrastruktúrához a piac, forrás és tranzitdiverzifikáció érdekében; valamint ● a hazai szén- és lignitvagyon, valamint az anyagában nem hasznosítható háztartási hulladék környezetbarát felhasználása.  

Nemzeti Energiastratégia 2030 Legfontosabb tézisei Energiatakarékosság Megújuló és alacsony szén-dioxid kibocsátású energiatermelés növelése Erőmű korszerűsítés A közlekedés energiahatékonyságának növelése és CO2 intenzitásának csökkentése Zöld ipar, megújuló mezőgazdaság (Energetikai célú hulladékhasznosítás) Állami szerepvállalás erősítése

Forgatókönyvek Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint Primer bruttó energiafelhasználás növekedése maximum 2 % a 2008-as évhez képest A fenti cél 23 %-os energiahatékonyság javulással biztosítható Eközben 37 %-kal növekszik a villamos energia felhasználás 2008-hoz képest Megújuló energia részarány 20 %-ra növekszik

Hazánk nukleáris kapacitásainak várható alakulása 2038-ig „Atom – szén – zöld” forgatókönyv Az atomenergia hosszú távú fenntartása A szén alapú energiatermelés szinten tartása, feltétel: az ÜHG kibocsátás vállalási kritériumoknak való megfelelés (CCS) A megújuló energia szempontjából az NCsT 2020 utáni lineáris meghosszabbítása, törekvés a kitűzött arány növelésére Hazánk nukleáris kapacitásainak várható alakulása 2038-ig

Hazai villamos energia termelés (1983-2012) A Paksi Atomerőmű 386,4 TWh villamos energiát termelt az 1. blokk első párhuzamos kapcsolása óta

Évi villamos csúcsterhelések (1990-2012) MW Forrás: MAVIR Zrt.

Az importszaldó részaránya (1990-2012) Forrás: MAVIR Zrt.

Teljesítőképesség- kihasználások Forrás: MAVIR Zrt.

A fenntartható energiaellátás elvárásai Társadalmi elvárás Biztonságos A társadalom elfogadja Magas a rendelkezésre állása Nagy a megbízhatósága Üzemanyaga jól tartalékolható Üzemanyagpiaca független Gazdasági elvárás Versenyképes Alacsony a termelési költség Stabil az üzemanyag-piac Valós költségalapú működés Távlatokban is megfelelő Környezeti elvárás Fenntartható Termelése CO2 mentes Környezeti hatása minimális Hulladéka minimalizált, kontrollált, gyűjtött CO2

Tények a Paksi Atomerőműről Az 1982-87 között üzembe-helyezett blokkok megbízható, biztonságos üzemvitellel állítják elő a villamos energiát. Korszerűsítések eredményeképpen a 4 blokk teljesítménye 2009-re fokozatosan 2000 MW-ra növekedett. Az atomerőmű biztonságát - a jól képzett, biztonságtudatos, elkötelezett munkatársak, a folyamatos fejlesztések, biztonságnövelő intézkedések, és az öregedő berendezések kiváltását célzó rekonstrukciók garantálják. Az atomerőmű műszaki állapota és a tervezett intézkedések az eredeti 30 éves üzemidő további 20 évvel történő meghosszabbítását teszik lehetővé.

Gazdaságosság, ellátásbiztonság Az atomerőmű jelenleg a legolcsóbban termelő hazai kapacitás Az atomerőmű az ellátásbiztonságot javítja, mert csökkenti az ország energia-függőségét, elősegíti a felhasznált primer energia diverzitását, az üzemanyag nem a világ krízisrégióiból szerezhető be, az üzemanyag jól tartalékolható, (20t U= 1,6 Mt olaj, 3,9 Mm3 gáz) termelési költsége nem érzékeny az üzemanyag árára. Az atomerőmű rendelkezésre-állása magas, 85%-93% Az atomerőművi termelés valós költség alapú, árában megjelennek az externális költségek Az atomerőmű versenyképes, és ez hosszú távon is fenntartható

A teljesítmény-kihasználási tényező alakulása (2004-2012) 1. blokk: 90,81 % 2. blokk: 85,86 % 3. blokk: 91,88 % 4. blokk: 91,04 % Erőmű átlag: 89,9 % WANO (World Association of Nuclear Operators)

Az MVM PA Zrt. piaci pozíciója

Környezetre gyakorolt hatások A Paksi Atomerőmű környezetében 1981-82-ben alapszint felmérést végeztek, mely vizsgálatok módszere közel azonos volt a jelenleg működő környezet-ellenőrzési rendszerrel, így az erőmű létesítése előtti és a jelenlegi adatok összehasonlíthatók. A mérések igazolták, hogy a környezet sugárzási viszonyaira közvetlenül mérhető hatása nem volt az atomerőműnek. A Paksi Atomerőmű radioaktív anyagokat tartalmazó légnemű és folyékony kibocsátásaira szigorú hatósági korlátok vonatkoznak. A kibocsátási korlátok nagyságrendi tartalékkal teljesülnek. A kibocsátásokból származó lakossági dózisjárulék kb. ezred része a hatósági korlátnak, és tízezred része a természetes háttérsugárzásból származó sugárterhelésnek. A kiégett kazetták átmeneti tárolása Pakson 50 évre biztonságosan megoldott. A kis- és közepes aktivitású hulladék tároló telephelye Bátaapátiban a nemzetközi szakmai normának is megfelel.

Engedélyezett kibocsátások alakulása (2004-2012) Összességében elmondható, hogy a PA Zrt. az elmúlt években kevesebb, mint 1%-ban használta ki a kibocsátási korlátot, tehát a korlát kihasználásunk igen alacsony. Kibocsátási és a meteorológiai adatok felhasználásával elvégezzük a lakossági többlet sugárterhelés számítását. E számítás szerint a légköri és folyékony kibocsátásokból származó többlet lakossági sugárterhelés kisebb, mint 0,2 mikroSv/év. Ezt a sugárterhelést a lakosság minden tagja kb. 10 perc alatt megkapja a természetes háttérsugárzásból. A Paksi Atomerőmű környezetében 1981-82-ben alapszint felmérést végeztek, mely vizsgálatok módszere közel azonos volt a jelenleg működő környezet-ellenőrzési rendszerrel, így az erőmű létesítése előtti és a jelenlegi adatok összehasonlíthatók. A mérések igazolták, hogy a környezet sugárzási viszonyaira közvetlenül mérhető hatása nem volt az atomerőműnek. A Paksi Atomerőmű radioaktív anyagokat tartalmazó légnemű és folyékony kibocsátásaira szigorú hatósági korlátok vonatkoznak. A kibocsátási korlátok nagyságrendi tartalékkal teljesülnek. A kibocsátásokból származó lakossági dózisjárulék kb. ezred része a hatósági korlátnak, és tízezred része a természetes háttérsugárzásból származó sugárterhelésnek.

Folyamatos a biztonság növelése Miért gondoltuk, hogy egy 30 éve épített atomerőmű további 20 évig üzemeltethető és biztonsága garantálható? Az atomerőmű biztonságának növelése már a 4. blokk üzembe helyezése előtt, 1986-ban megkezdődött. . 1991 – 1994 AGNES (Advanced General and New Evaluation of Safety) 1996 – 2002 Átfogó biztonságnövelési intézkedési (BNI) program 1993 – 2002 Program a földrengés veszélyeztetettség vizsgálatára és az erőmű megerősítésére 1999 és 2007 Időszakos Biztonsági Felülvizsgálatok végrehajtása 1999- megújított Végleges Biztonsági Jelentés összeállítása és évenkénti aktualizálása 2008 – 2014 Súlyosbaleset-kezelési koncepció kidolgozása 2011 Fukusima utáni Célzott Biztonsági Felülvizsgálat

Teljesítménynövelés Összesen 134 MW új termelő kapacitás létesült A program megvalósítása 4,1 Mrd Ft Árbevétel növekmény ≈ 12 Mrd Ft/év Fajlagos beruházási költség 30,6 MFt/MW 4. blokk 500 МW 2006. 09. 26. 3. blokk 2009. 11. 13. 2. blokk 2008. 12. 05. 1. blokk 2007. 07. 19.

Üzemidő-hosszabbítás (ÜH) Az ÜH megvalósíthatósági vizsgálata 2000-ben kezdődött. Az OAH 2009-ben értékelte és elrendelte az ÜH Végrehajtási Program megvalósítását. Hazai és nemzetközi független szakértői vizsgálatok segítették munkánkat.  A továbbüzemelésre vonatkozó engedélykérelemben bemutattuk, hogy a hatóság által előírásokkal ellátott ÜH Végrehajtási Programot sikeresen elvégeztük, és az 1. blokkot felkészítettük a meghosszabbított üzemidejű üzemeltetésre. Az Országos Atomenergia Hivatal 2012. december 18-án kiadta az 1. blokk további 20 évre szóló üzemeltetési engedélyét. 19

Egyetért Ön azzal, hogy Magyarországon működik atomerőmű? Társadalmi elfogadás Egyetért Ön azzal, hogy Magyarországon működik atomerőmű?

Az atomerőmű bővítése A Parlament megadta az előzetes elvi engedélyt az új blokk előkészítésének megkezdéséhez. (2009. 03.30.) A Kormány kormánybizottságot állított fel a beruházással kapcsolatos stratégiai döntések előkészítésére. (2012. 05.30.) Az MVM Zrt. létrehozta a paksi atomerőmű bővítésére az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. projekttársaságát. (2012. 08.03.) 21

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!