Videokamerás meteormegfigyelési eredmények Dr. Csizmadia Szilárd Vega Csillagászati Egyesület Virtuális Csillagászati Klub december 12.

2 Videometeoros észlelőkamera (HUVCSE01) Pezzeta Umberto (Zalai Hírlap) képei

nov :16:51 UT -2,8 mag, 1,12 sec, HUVCSE03 ORI

nov. 6. 4:11:24 UT -3.3 mag, 0.40 sec, HUVCSE01 SPO Felhős égen is sikeres meteorvadászat (HUVCSE01, Bánfalvi Péter)

5 Eredmények 17 meteorkamera üzemel(t) Magyarországon között db meteoreseményt jegyeztek fel jún. 1. és dec. 1. között. Mintegy szimultán eseményt sikerült detektálni. A legszigorúbb kritériumoknak mintegy 6-8 ezer felel meg, amelyeket érdemes és lehet statisztikailag vizsgálni.

6 QUA (HUVCSE01, 02, 03 – 2011) – MetVis ábra.

7 QUA (HUVCSE01, 02, )

Meteorok távolságának mérése háromszögeléssel

Ez a radiáns iránya, ami a mérésekből könnyedén meg- határozható.

Meteorok távolságának mérése háromszögeléssel A meteor minden mért pontjára meghatározhatjuk az észlelőtől mért távolságát. A távolság és az irány ismeretében megkapható, hogy a Föld melyik pontja felett és milyen magasan (km) tűnt fel a meteor. Mivel az időt is mérjük, megvan a meteor sebessége is (km/sec-ben).

Meteorok távolságának mérése háromszögeléssel A meteor minden mért pontjára meghatározhatjuk az észlelőtől mért távolságát. A távolság és az irány ismeretében megkapható, hogy a Föld melyik pontja felett és milyen magasan (km) tűnt fel a meteor. Mivel az időt is mérjük, megvan a meteor sebessége is (km/sec-ben). Ennek ismeretében a sötét repülésre is kiszámol- ható, hogy a meteor hol haladt tovább a légkörben és hol esett le (figyelembe véve a fékeződést, a földi gravitációt, a centrifugális erőt és a magas- légköri szeleket, a légkör sűrűségváltozását.)

Meteorok távolságának mérése háromszögeléssel A meteor minden mért pontjára meghatározhatjuk az észlelőtől mért távolságát. A távolság és az irány ismeretében megkapható, hogy a Föld melyik pontja felett és milyen magasan (km) tűnt fel a meteor. Mivel az időt is mérjük, megvan a meteor sebessége is (km/sec-ben). Ennek ismeretében a sötét repülésre is kiszámol- ható, hogy a meteor hol haladt tovább a légkörben és hol esett le (figyelembe véve a fékeződést, a földi gravitációt, a centrifugális erőt és a magas- légköri szeleket, a légkör sűrűségváltozását.) Visszafele is követhető a pálya. Ismerjük a meteor irányát, sebességét, helyét (amikor feltűnik, akkor 1 CSE-re van a Naptól, ahol a Föld is van). Ezért a Naprendszerbeli pálya is kiszámolható. Hat pályaelem – hat ismert adat. (De csak a pálya egy pontjában ismerjük ezeket, tehát a pontosság nem abszolút.) Légköri fékeződést figyelembevesszük.

Naprendszerben mozog a meteor A földi légkörben felizzik a meteor (észlelt) Elporlad/szétesik/leesik a földre (sötét repülés)

Érdekességek a magyarországi szimultánmérésekből

További szimultán eredmények Magyarországról

Szimultán eredmények Magyarországról Per Ori Gem Lyr Eta SDA Cap

Április és augusztus összehasonlítása

Július és augusztus összehasonlítása

Orionidák: kettős radiáns?

Meteorrajok pályái q b b q aa b: fél kistengely, q: napközelség Pályaelemek: a: fél nagytengely (CSE) e: numerikus excentricitás, i: inklináció [°]  felszálló csomó hossza [°]  : perihélium argumentuma [°]  : napközelség időpontja (JD) – perihélium-átmenet időpontja

A D-kritérium D-kritérium: a pályaelemek egy meteorraj tagjai között nagyon hasonlóak (Southworth és Hawkins 1963). A D-kritériumot többször is módosították, kritizálták, fejlesztették. Jelentősen fejlődőtt, hogyan kell a maximális D-értéket meghatározni, aminél még egy rajba tartozó objektumokról beszélünk. A hasonlóság mértéke: ahol I a kölcsönös pályahajlás és  :

A meteorok pályáinak fejlődése /Rudawska 2011/

A meteorok pályáinak fejlődése Az üstököst már eleve néhány száz m/s sebességkülönbséggel, és nem is egyidőben hagyják el a meteoroidok. (Kisbolygóütközésnél hasonlóan.) Az üstökös egymást követő napközelségei során újra és újra új anyagot tesz bele a meteorrajba. A bolygók gravitációs perturbációi, és az esetleges pályarezonancák folyamatosan változtatják a meteorraj pályáját. A Nap fénynyomása a gravitáció ellen hat, és kifelé löki a kisebb meteoroidokat. A Poynting-Robertson effektus miatt a meteoroid fékeződik – behullana a Napba. A bolygóközi poron is fékeződhet. Bővebben: meteor/meteor.html

A meteorok pályáinak fejlődése Az üstököst már eleve néhány száz m/s sebességkülönbséggel, és nem is egyidőben hagyják el a meteoroidok. (Kisbolygóütközésnél hasonlóan.) Az üstökös egymást követő napközelségei során újra és újra új anyagot tesz bele a meteorrajba. A bolygók gravitációs perturbációi, és az esetleges pályarezonancák folyamatosan változtatják a meteorraj pályáját. A Nap fénynyomása a gravitáció ellen hat, és kifelé löki a kisebb meteoroidokat. A Poynting-Robertson effektus miatt a meteoroid fékeződik – behullana a Napba. A bolygóközi poron is fékeződhet. Bővebben: meteor/meteor.html

Az üstökös pályafejlődése is befolyásolja a meteorraj pályáját... /Az esetet részletesebben lásd: Pető Zs. in VEGA 93/

Déli Ióta Aquaridák pályája már betölti szinte a negyed belső Naprendszert...

Pályák a szakirodalomból Greaves (WGN 40/1, 16, 2012)

IAU Meteor Data Center 461 meteorraj jelölését, alapadatait tartalmazza (gyakran hiányosan). 95 meteorraj tekinthető bizonyosnak ezek közül, paramétereik jól ismertek. 56 meteorrajnak a létezése is egyáltalán megerősítésre szorul. 3 korábban jelentett rajról ma már bizonyos, hogy nem léteznek. A meteorrajok felfedezése ma is folyamatosan történik.

Nagy rajok pályái a magyarországi anyagból Perseidák ( ) – figyeljük meg a radiánsvándorlás jelenségét!

No RA DEC a i   e vobs n GUM GUM = Gamma Ursae Minorids

No RA DEC a i   e vobs n Jelentkezési időszak: kb. szept. 23 – okt. 23. Ezt a rajt nem sikerült az IAU MDC-ben azonosítani – új raj? Esetleg elkésett ANT? (Szept. 10-e után edidg nem siekrült kimutatni.)

Lehetséges új raj: Epszilon Cygnidák

311° +31° SL = 77-87° 2009: 2 db 2010: 6 db 2011: 55 db Össz: 63 db. Lehetséges pálya: No RA DEC a i   e vobs n De: ez a pálya SL=95°-113° között mutatkozik. Lehet, hogy a raj még hosszabb jelentkezési idejű?

Lehetséges új raj: Epszilon Cygnidák 311° +31° SL = 77-87° 2009: 2 db 2010: 6 db 2011: 55 db Össz: 63 db. Lehetséges pálya: No RA DEC a i   e vobs n De: ez a pálya SL=95°-113° között mutatkozik. Lehet, hogy a raj még hosszabb jelentkezési idejű?

Összefoglaló (1) Kb. a szimultán meteorok fele sorolható valamilyen rajba. Túl szigorú a D-kritérium, vagy nem észleltünk elég meteort a rajok létének megállapításához? (2) 244 olyan pályacsoport található az észleléseink között, amelyek legalább négy (vagy több meteort) tartalmaz. Számos ezek közül ugyanannak a rajnak egy másik időpontban történő jelentkezéséhez kapcsolódik (emlékezz a Déli Ióta Aquaridákra!)

Összefoglaló (3) A 244 rajból 155 feleltethető meg valamelyik már ismert rajnak. Ők 111 ismert rajt reprezentálnak. (4) 89 raj forrása nem ismert a katalógusokban.étezésüket elfogadjuk, mások megerősítik – új meteorrajoknak tekinthetők.

A már ismert rajok elemzése 64 meteor hasosnló pályán: 1 db meteor hasonló pályán: 3 db meteor hasonló pályán: 2 db meteor hasonló pályán: 0 db meteor hasonló pályán: 2 db meteor hasonló pályán: 18 db 5-10 meteor hasonló pályán: 45 db 4 meteor hasonló pályán: 30 db. A legtöbb meteorraj csak néhány meteort ad.

Az új rajok 153 db meteor hasonló pályán: 1 eset. 65 meteor hasonló pályán: 1 eset meteor hasonló pályán: 18 eset 4-10 meteor hasonló pályán: 69 eset.

További teendők (1) Az ismert rajok pályaelemeinek pontosítása. (2) Az új rajokhoz magányos meteorok keresése, létük biztosabb megállapítása több észleléssel, és az eredményke publikálása. (3) A meteorrajok aktivitásának vizsgálata (ZHR, időbeli változások évről évre stb.)

Geminidák ma, holnap (maximum!) és holnapután este! HUVCSE01 /Bánfalvi Péter/