A Föld belső szerkezete és fizikai folyamatok a Föld belsejében Lenkey László MTA-ELTE Geológiai és Geofizikai Kutatócsoport

Tartalom Megfigyelések, melyekből a Föld anyagára és szerkezetére lehet következtetni A Föld belső szerkezete Áramlások a Föld belsejében Lemeztektonika alapjai

Módszerek és megfigyelések, melyekből a Föld anyagára és szerkezetére lehet következtetni Mélyfúrások Vulkáni tevékenység Meteoritok anyaga Föld átlagsűrűsége Föld mágneses tere Numerikus modellezés Szeizmológia

Izmit, Törökország, 1999. augusztus 17. – m=7,4 Földrengések hatása Felszíni elvetődés Izmit, Törökország, 1999. augusztus 17. – m=7,4

A földrengés keletkezése 1. Két kőzettömb nyugalomban 2. Deformáció a feszültség hatására 3. Hirtelen helyre ugrás 4. Új nyugalmi helyzet (ideiglenes)

Felszíni elvetődés Földrengések hatása Tajvan, 1999. szeptember 20. – m=7,6

A Föld belső szerkezete

Rengéshullámok Rugalmas hullámok Térhullámok (~30.000 km/h) P (longitudinális) hullám S (transzverzális) hullám Felületi hullámok Rayleigh hullám Love hullám

Rengéshullámok (folyt.) Térhullámok Felületi hullámok P (longitudinális) hullám Rayleigh hullám S (transzverzális) hullám Love hullám

Szeizmogram

„Menetidőgörbe” A menetidő csak a megfigyelő és a rengés távolságának függvénye

Hullámutak és a Föld szerkezete

A Föld belső szerkezete kéreg köpeny külső mag belső mag

A Föld belső szerkezete gömbhéjas felépítésű kéreg (vastagság: kb. 30 km) köpeny (vastagság: kb. 3000 km) mag (sugár: kb. 3300 km) külső mag belső mag szilárd – kivéve a külső magot

Sebesség- és sűrűségeloszlás a Földben

Áramlások a földköpenyben

Numerikus modellezésből számított hőmérsékleteloszlás viszkozus közegben zajló termikus konvekció esetén

Termikus konvekció 3D modellje

Lemezen belüli vulkánok („forró pontok”) eloszlása a Földön

Lemeztektonika alapjai

Globális lemeztektonika (folyt.) Távolodó lemezszegélyek – óceánközépi hátságok

Globális lemeztektonika (folyt.) Alátolódás

Globális lemeztektonika (folyt.) Ütközés (Himalája)

Globális lemeztektonika (folyt.) Oldaleltolódás (pl. Kalifornia)

Globális lemeztektonika (folyt.) Konvekciós áramlások

Földrengések hatása Cunami

Földrengések hatásának mérése: Intenzitás

Földrengések hatásának mérése: Intenzitás Meghatározása: nem műszeresen meghatározott kérdőívek kiértékelése alapján statisztikai módszerekkel Végeredmény: intenzitás eloszlás izoszeizta térkép

Földrengések Magyarországon Azt, hogy a fr nem ismeretlen jelenség Mo-on, már régóta tudjuk. Már az V. századból, a római időkből maradtak feljegyzések arról, hogy Savariát (a mai Szombathely) egy földrengés romba döntötte. További említésre méltó rengések, a teljesség igénye nélkül.

Földrengések Magyarországon Időpont Hely Magnitudó I0 456. szeptember 7. Savaria 6,6 (?) ? 1763. június 28. Komárom 6,3 IX 1783. április 22. 5,2 VII-VIII 1806. szept. 22. 4,6 VI-VII 1810. január 14. Mór 5,4 VIII 1810. május 27. 4,9 VII 1829. július 1. Érmellék 1834. október 15. 1851. július 1. 1868. június 21. Jászberény 1908. május 28. Kecskemét 4,4 1911. július 8. 5,6 1925. január 31. Eger 5,0 1956. január 12. Dunaharaszti 1985. augusztus 15. Berhida Azt, hogy a fr nem ismeretlen jelenség Mo-on, már régóta tudjuk. Már az V. századból, a római időkből maradtak feljegyzések arról, hogy Savariát (a mai Szombathely) egy földrengés romba döntötte. További említésre méltó rengések, a teljesség igénye nélkül.

Vége Köszönöm a figyelmet!