Erdélyi magyar történetírás a két világháború között Erdélyi magyar történészek és intézmények magyarországi szakmai és szakmán túli kapcsolatai 1920 után Bárdi Nándor, MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Miről beszélek? 1. Bibliográfiai áttekintés 2. Koncepciók az erdélyi/kisebbségtörténeti kutatásokról 3. A „virtuális történelem” elfogadása és az 1940 utáni új helyzet 4. Tematikai csomópontok

Miről beszélünk? a)Erdélyi honismereti könyvtár (98 kötet) Erdély történetek, Erdélyi emlékírók,Néprajzi alapmunkák Irodalomtörténeti alapmunkák,Művészettörténet,Történeti alapművek Székely Oklevéltár, Kisebbségtörténet ndex.ro/belso.php?k=28#alk56 b) Szövegtár az erdélyi humán- és társadalomtudományi kutatások tanulmányozásához (78 t.) Tudománypolitikai, szakirodalmi áttekintések és ankétok Tematikus szövegválogatások 2.1. Népesség, népesedés, 2.2. Falu – város 2.3. Szórvány, asszimiláció, 2.4. Nemzedék – ifjúság – oktatás 2.5. Intézményesség,2.6. Értékvizsgálatok – a mindennapi életvilág elemzése

c) Románia magyar történetírás 1920–1940 bibliográfiai gyűjtés Rovásírás 5/ Kultúra 24/ Bibliográfia 11 Szakbibliográfia16 Társulatok (története) 17 Múzeumok története 27/9 Újságírás (történet) 7 Egyháztörténet, vallástörténet19/8/2 Római katolikus egyház, rendek 33/5 Lutheránusok, reformáció 8/1 Református egyház 34/3 Unitáriusok 6/1 Egyházi oktatás története22

772 könyv, ebből: klny. 214, tankönyv: 34, Erdélyi Tud. Fűz.: cikk, tanulmány, Minerva kiadvány 266 köt. 22év: 6984 köt tud., ism. Nemzetiségi kérdés története 30/60 Emlékiratok15 Történelem egyetemes – történelmi kérdések 7 Világtörténet, tankönyvek 17/51 Magyar történelem 31/63 Románia története 15/12/26 Erdély történelme 26/99 Oklevéltan 3/2 Erdélyi régészet 32/3 Erdélyi helytörténet 41/12 Életrajzok 29 Egyes személyek életrajza272/98 Genealogia 1 Címertan 3

2. Koncepciók az erdélyi/kisebbségtörténeti kutatásokról + Veress Endre távozása, Pósta Béla halála, Márki Sándor félrehúzódása + MTA, Tört. Társ., egyetemvesztés, SZNM, regionális történelmi társulatok hiánya, EME korlátozott működése + Kelemen Lajos – levéltár Buday Árpád, Kovács István, Roska Márton, Ferenczi Sándor, Herepei János – régiségtár Biró Vencel, Karácsonyi János, Gáll Kelemen – egyházak László Ferenc, Csutak Vilmos, Herepei János – Székely Nemz. Múz. + határterületekről: Bitay Árpád, György Lajos, Jakabffy Elemér, Gyárfás Elemér, // Erdélyi Irodalmi Szemle, Erdélyi Múzeum, Magyar Kisebbség, Líceumi Könyvtár – György Lajos + kisebbségvédelmi / azonosságépítő / világnézeti adaptációs funkciók + új elit kinevelése Kolozsvár/Budapest

Koncepcióbeli hangsúlyok: alapkutatások – viták a román történetpolitikával– Erdély történet szükségessége – oktatás + Jancsó Benedek: tudatos nemzetiségszervező program 1924/1925 románság tanulmányozása (Bitay), nemzetközi jog (Balogh), gazdasági helyzet (Gyárfás), közoktatás (Gál), sajtóiroda (Sulyok), népszervezés (Gyallay), öndokumentáció (Jakabffy) Erdély történet: külön történet a magyar államon belül + Bánffy Ferenc pályadíja Erdély történetének megírására. Szentimrei és Krenner: a dunai államszervező magyarság elhanyagolt végbástyája/Erdély vagy az erdélyi magyarság történetét kell megírni? + Asztalos Miklós: a kisebbségi történetírás feladatai/ az erdélyi tudat kialakulása / az erdélyi fejedelemség önállóan, saját történeti fejlődése nyomán jött létre, nem a Magyar Királyság maradék menedéke zárt, egységes, az erősek védfala, a protestáns szellem túlsúlya

György Lajos – művelődéstörténeti mentőmunka az elsődleges településtörténeti kutatások beindítása műemlékek védelme, dokumentálása az Erdély történet megírását alapkutatásoknak kell megelőzni: egyháztörténeti és életrajzi monográfiák megíratása. Szekfű Gyula – Erdélyi probléma / Az erdélyi tolerancia körül Bethlen Gábor nem fogadja el az Asztalos, Gyárfás koncepciót, de a „virtuális történelmi tudat” funkcióját belátja 1940 után újra államépítő az erdélyi magyarság: Makkai 1944: „Az erdélyi történelem főszereplője tehát nem Erdély, hanem a magyarság Erdélyben, tárgya pedig az a hármas hivatás, melyet a Magyarság Erdélyért, Erdély a magyarságért és a magyarság Erdélyben Európáért teljesít.”

Erdély történetek Aranyosrákosi Székely Sándor: Erdélyország története hiteles kutfőkből. Kv Kővári László: Erdély történelme 5 köt., Matusik János: Erdély külön történelem alsóbbrendű iskolák szám, 1863 Szilágyi Sándor: Erdélyország története tekintettel művelődésére Jancsó Benedek: Erdély története (1923; 1931) 338. Asztalos Miklós szerk: A történeti Erdély Makkai László: Erdély története. Bp Köpeczi Béla főszerk. Erdély történetet I-III. Bp

Új nemzedék Tamás Lajos: Rómaiak, románok és oláhok Dácia-Trajánában, Bp Gáldi László: A magyar szótárirodalom hatása az oláhra. NyTK , Uő: A román irodalom tájrajzi problémái. Apolló, klny Kniezsa István: Keletmagyarország helynevei: Magyarok és románok. I. Szerk. Deér József—Gáldi László. Bp., –313. Fekete Nagy Antal- Makkai László: Documenta historiam Valachorum in Ungaria illustrantia usque ad annum 1400 p. Christum, Bp., LXI Mályusz Elemér: Erdély és népei. Bp., Szabó István: Ugocsa megye. Bp., 1937, 615. Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. Bp., Elekes Lajos: A román fejlődés alapvetése. Századok , Juhász István: A reformáció az erdélyi románok között. Kv., Gáldi László: A XVIII. Századi humanizmusunk és a románság. Bp., Tóth András: Az erdélyi román kérdés a 18. században. Bp., Mester Miklós: Az autonóm Erdély és a román nemzetiségi követelések az évi nagyszebeni országgyűlésen. Bp., Bíró Sándor: Tribuna és a magyarországi román közvélemény. Kv., 1941, 98 p. Polónyi Nóra: A Liga Culturala és az erdélyi román nemzetiségi törekvések

Új nemzedék -alapművek Elekes Lajos, Juhász István, Polónyi Nóra, Tóth András, I Tóth Zoltán ill. szerk Gáldi László, Makkai László: A románok története. Különös tekintettel az erdélyi románokra. Bp., Magyarok és románok. I-II. Szerk. Deér Lajos-Gáldi László: MTTTI Évkönyve, Bp Makkai László: Erdély története. Bp

4.Történeti tematizáció, kisebbségi helyzetben -kontinuitás elmélet cáfolata (névföldrajz, régészet) -székelység eredete (kapcsolatok a románsággal, történeti különállás -a Magyar Királyság nemzetiségpolitikája (összehasonlítások) -a román nemzeti mozgalom múltja, mint hivatkozási alap (korabeli jogokra és sérelmekre való hivatkozások) -az eltérő erdélyi nemzetiségi társadalmi pozíciók eredete -a kisebbségek saját intézményességéhez való joga (egyházi oktatás) - a magyarság államépítő és kulturális támogató hatásának bizonyítása