Az élőlények szabályozó működése Idegrendszer

információ  feldolgozás  válasz Szabályozás, vezérlés Vezérlés: a központ egyértelműen irányítja a rendszer működését (élőlényekben nem jellemző). Szabályozás: A szabályozás élettani folyamat. információ  feldolgozás  válasz

Elgondolások az idegrendszer működéséről Viasztábla Telefonközpont Számítógép Holográfia

Az idegsejtek működése Inger: kívülről vagy belső szervekből érkező jelzés Ingerület: az idegrostban a központ felé haladó inger Ingerválasz: a központtól visszaérkező inger Az idegvégződésektől>> az idegsejtbe jutó ingerületnek>> a másik sejtbe való átjutása>> nyúlványok révén történik: -részben ingerátvivő anyagok képződésével -részben ionok segítségével (elektromosság) Ingerület sebessége = átjutás gyorsasága>> óránként 600-700 km Ingerület továbbításának helye: szinapszis (sejttest v. dendrit és axonvégződés között)

A reflexív és a reflexkör Az idegrendszer működési egysége a reflexív, receptor, érző idegsejt, interneuron, a mozgató idegsejt és a végrehajtó sejt vagy szerv alkotja. A reflexíven valósul meg a reflex, az ingerre adott válasz. A reflexkör akkor alakul ki, amikor a központ a végrehajtó állapotáról tájékoztatást kap, visszajelzés jut a központba. Ugyanakkor központi neuron irányító akciós potenciálokat küld a receptorokhoz, beállítva annak ingerküszöbét.

Az idegrendszer szerkezeti és működési alapegysége: neuron Részei: -sejttest, sejtmag, -rövid nyúlványok (dendritek), -hosszú nyúlványok vagy tengelyfonal (axon), -végfácska (hosszú nyúlvány idegvégződése), -myelin-hüvely (tengelyfonalat körülvevő velős hüvely)

- Az idegsejt sejmagja kromatinban szegény, ezért kevés a DNS tartalma,  osztódásra képtelen az idegsejt. /Emiatt akkor van a legtöbb idegsejtünk, amikor megszületünk. Életünk során pusztulnak idegsejtek, és ezek már újratermelődni nem tudnak. Az idegsejteket legjobban a merev részegség és a tudatmódosító szerek rombolják, ezért ajánlatos őket kerülni, illetve mértékkel fogyasztani alkoholt./ - Az axonban tehát nem játszódik le fehérje szintézis, és mérete az 1 mm-től az 1 m-ig terjedhet. A velős hüvellyel borított axon neve: Idegrost.

Az idegsejtek típusai

Működésük szerint csoportosíthatjuk - Érző neuron /Információt visz be a központba./ - Mozgató neuron /Parancsot hajtat végre. (pl. izmok működése)/ - Vegetatív neuron /Zsigeri működéseket szabályozza. (táplálkozás, hőmérséklet, stb…/ - Inter neuron /képzelt társításban van szerepe. Asszociációs neuronnak is hívjuk, az idegsejtek között teremt kapcsolatot. Ezek segítségével gondolkodunk./

A velőshüvely kialakulása

Az idegrendszert felépítő egyéb sejtek neuronok gliasejtek Astrociták (csillagsejt) légzés?? mikrogliák Mikroglia: immunaktivitás Oligodendrociták:mielinhüvely-képzés Astrocita: agy-vér-gát képzése, neuronok táplálása, regeneratív folyamatok elindítása sérülést követően

Mikroglia mikroglia sejtek száma felszaporodik az idegszövet károsodása esetén A központi idegrendszer gyulladásos megbetegedéseiben immunológiai végrehajtó sejtekké alakulnak. Nyúlványaikat visszahúzzák és a károsodás helyére vándorolnak.

Szinapszisok elektromos szinapszisok szinaptikus rés 1-3 nm konnexonfehérjék mindkét irányú

Elektromos szinapszis Tulajdonság Szinaptikus rés vastagsága Max. 3,5 nm Citoplazma-folytonosság van Transzmitter ionáram Jelátviteli késés nincs Jelátvitel iránya lehet kétirányú is

Szinapszisok 2 Kémiai szinapszisok szinaptikus rés 20-50nm végfácskáknál kalcium ioncsatornák potenciálváltozás arányos az ingerületátvivő anyag mennyiségével

Kémiai szinapszisok Az ingerületátvivő anyag: aminosav: glutaminsav, GABA, és glicin aminosav-származék: acetilkolin, noradrenalin, dopamin és szerotonin Peptidek: encefalin, szomatosztatin A központi idegrendszerben a leggyakoribb ingerületátvivő anyag a glutaminsav, acetilkolin , szerotonin

Kémiai szinapszis és a jelátvitel mechanizmusa Tulajdonság Szinaptikus rés vastagsága 20-40 nm Citoplazma-folytonosság nincs Strukturális jellemző vezikulumok, dokkolófehérjék, postszinaptikus receptorok Transzmitter kémiai Jelátviteli késés 1-5 msec Jelátvitel iránya egyirányú kis molekulák: szinaptikus végbunkóban termelődnek (acetilkolin az első felfedezett neurotranszmitter) peptide: sejttestben termelődnek, szállítódnak

Elemi idegjelenségek Membránpotenciál: membrán 2 oldala közti feszültségkülönbség / Bioáram Nyugalmi potenciál: a sejt belseje= intracelluláris tér és a sejten kívüli tér=extracelluláris tér közötti feszültségkülönbség Minden élő sejt produkálja Értéke átlag -70 mV Ionok egyenlőtlen eloszlása a sejtmembrán 2 oldala között

Mindent vagy semmit tv: Ingerküszöb: az az ingererősség amivel az idegsejteket és izomsejteket ingerelni lehet Mindent vagy semmit tv: Ha az inger erőssége nem haladja meg az ingerküszöböt, akkor nincs akciós potenciál Ha az inger erőssége meghaladja az ingerküszöböt akkor max amplitúdójú akciós potenciál

Potenciálkülönbség

Csúcspotenciál Na beáramlás K kiáramlás Pumpa helyreáll Hiperpolarizáció Cl beáramlás

Kialakulása K,Na, ATP áz: ionpumpa, ATP bontó enzim 1 mol ATP bontásából származó energiával 2 mol K-ot szív be a sejtbe 3 mol Na-ot fúj ki a sejtből Több pozitív töltés hagyja el a sejtet, mint amennyi bejut Fehérjék- citoplazma fehérjéi anion formában vannak- negatív töltés intracellulárisan Sejten belüli tér negatívabb, mint a sejten kívüli

Serkentő szinapszis (hipopolarizáció ) A membrán polaritását a depolarizáció felé mozdítja el, fogadómembrán Na+ és K+ csatornáit nyitja meg. A válasz nem éri el az ingerküszöböt, de az idegsejt nyugalmi potenciálját az ingerküszöb felé mozdítják el, azaz hatásukra a sejthártya külső és belső felszíne között mérhető potenciálkülönbség, a feszültség csökken. A membrán polaritásának csökkenése miatt csökken az ingerküszöb. Érkező újabb, akár a szokásosnál kisebb inger is kiválthat tovaterjedős akciós potenciált kialakuló helyi potenciálok azonban összegződhetnek

Gátló szinapszis (hiperpolarizáció) Glutaminsav, acetilkolin, a γ-aminovajsav (GABA), glicin, K+ és a Cl- csatornák kinyílását váltja ki, következménye a membrán polaritásának fokozódása, a potenciálkülönbség növekedése. Pl.: nyugati potenciál értéke -90m–ról -120mV–ra változik. A fogadósejt az átlagos ingerekre nem reagál, nem alakul ki tovaterjedő akciós potenciál, hiszen a membrán túlpolarizlása (hiperpolarizáció) ingerküszöb növeldését eredményezi.

Ingerület terjedése Velőtlen axonon pontról-pontra terjed lassú Velőhüvelyes axonon szaltatórikusan terjed Ranvier befűződésről- Ranvier befűződésre ugrál Gyors vezetés Minél vastagabb a velőhüvely annál gyorsabb a vezetés

Kialakulása

Központi idegrendszer

Gerincvelő

Gerincvelő működése Reflexközpont Ingerületvezető rendszer Szürkeállomány Szomatikus Izom eredetű Bőr eredetű Vegetatív Ingerületvezető rendszer fehérállomány

Elülső Köteg (2db) Oldalsó köteg (2 db) Elülső köteg (2 db)

A gerincvelői idegek A gerincvelőhöz kétoldalt kapcsolódnak Szimmetrikus elhelyezkedésűek Tartalmazzák: Az érző idegsejtek bevezető rostjait – hátsó gyökér A gerincvelői mozgató (illetve vegetatív) sejtek kivezető rostjait – elülső gyökér A két gyökér egyesülésével jön létre a gerincvelői ideg, ami KEVERT ideg 31 pár: 8 pár nyaki, 12 pár mellkasi, 5 pár ágyéki, 5 pár keresztcsonti, 1 pár farki

A környéki idegrendszer ( 31 pár gerincvelői ideg)

Metszete: Szürkeállomány: belül, pillangó alakú hátsó, oldalsó és elülső szarv mozgató és asszociációs neuronok sejtestjei vannak itt Fehérállomány axonokból áll – pályák felszálló pályák: hátul és oldalt leszálló pályák: elöl és oldalt Központi csatorna benne agyfolyadék az agykamrákban folytatódik

Fehérállomány Felszálló pálya Leszálló pálya Asszociációs pálya Gerincvelőből Nyúltvelőbe Kisagyba Köztiagyba/ talamuszba Leszálló pálya Agykéregből gerincvelőbe Piramidális extrapiramidális Asszociációs pálya Gerincvelőben kezdődik, gerincvelőben végződik

gerincvelői reflex akaratunk nem képes befolyásolni két nagy csoportja az izomeredetű és a bőreredetű reflexek Izomeredetű: térdreflex ősi gerincvelői reflex

Térdreflex

A gerincvelői idegek felépítése

bőreredetű reflexek erős nyomás-vagy fájdalominger hatására végtag hajlításával távolítja el az ingerelt testrészt az ingerforrástól a reflex Pl.: keresztezett hajlító- feszítő reflex

Agy

Legnagyobb, legfejlettebb agyterület Agyhártyák borítják Felszíne barázdált, tekervényes Két féltekéből áll – ezeket a kérgestest kapcsolja össze Lebenyekre osztható – a koponyacsontoknak megfelelően Homloklebeny Fali lebeny Halánték lebeny Nyakszirti lebeny Szürke és fehérállománya elkülönül A nagyagy >Kéreg (cerebral cortex) >Féltekék közti összeköttetés (corpus callosum)

Az agy - lebenyek -Központi barázda -Homloklebenyt a Falilebenytől -Sylvius árok: -Halánték lebenyt a Falilebenytől

Agy- gerincvelői burkok Rostos kötőszövet Vékony, erek, idegek, liquort termel Kemény agyhártya Pókhálóshártya Lágyagyhártya Agy, gerincvelő felszínére tapad

A gerincvelő A csigolyák alkotta gerinccsatornában helyezkedik el Kisujjnyi vastag Az agyvelő és a gerincvelő között nincs éles határ Az agytörzstől a 2. ágyéki csigolyáig tart, ettől kezdve csak idegrostok vannak Agyhártyák burkolják Az idegek kilépése alapján a szakaszai: Nyaki Mellkasi Ágyéki Keresztcsonti

AGYHÁRTYÁK Skin = bőr Skull = koponya Dura mater = kemény agyhártya Arachnoidea = pókhálóhártya Pia mater = lágyagyhártya Brain = agy

LIQUOR= agyvíz az agyállomány belsejében, a négy agykamrában képződik és kering, majd felszívódik

Liquor- agy-gerincvelői folydék Pókhálóshártya termeli Funkciója: táplálás és védelem Pókhálóshártya és a lágy agyhártya között Valamint a gerincvelő központi csatornájában és az agykamrákban található

A központi idegrendszer szürkeállományból, és fehérállományból áll A központi idegrendszer szürkeállományból, és fehérállományból áll. A két állomány a színéről kapta a nevét. A nagy tömegben előforduló neuronok sejttestei képezik a szürkeállományt, míg a velőshüvellyel burkolt axonok tömegei a fehérállományt alkotják.

Agykéreg felépítése: Szürkeállomány: Fehérállomány: Idegsejtek sejttestjei alkotják – agykéreg Jellemző idegsejtjei: piramis sejtek Működési egységei a sejtoszlopok d=0,3 mm henger, amiben kb. 5000 neuron van Fehérállomány: Idegsejtek idegrostjai alkotják – pályák Ezek lehetnek: Felszálló érzőpályák Leszálló mozgatópályák Egy féltekén belüli részeket összekötő pályák A két félteke szimmetrikus pontjait összekötő pályák A fehérállományban is vannak idegsejtcsoportok: magoknak nevezzük

Agykérgi oszlopok a besüllyedt kérgi területekből magok Az idegsejtek két jellegzetes sejttípusa a piramissejt és a szemcsesejt.

A bal agyfél a tudatosabb, itt van a beszédértés, az olvasás, a beszédmozgatás és az írás központja. A jobb kezet vezérli. A bal féltek a domináns féltek. Ha a két félteket szétválasztjuk, akkor csak a bal félteke működései tudatosulnak. Innen származik a mondás: „nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal.” A bal féltekéhez kötődik az éntudat is. Felelős a tudományos gondolkozásért, a számolási készségért, a logikai készségért, elvont gondolkodásért. A jobb agyfél a harmóniára, az arányokra, a térbeli viszonyokra érzékenyebb. Felelős a művészi hajlamért. Nincs időérzéke, nincs éntudata, a bal kezet vezérli. Hozzá köthető a zenei hallás, az intuíció, a kreativitás, a fantázia, a humorérzék, térlátás, alkotókészség. a kérgestesten keresztül szoros kapcsolatban van egymással.

Agytörzs a nyúltvelő, a híd és a középagy alkotja.

Nyúltvelő Itt életfontosságú vegetatív központok vannak, ilyenek a légzés, a nyelés, a köhögés, a tüsszentés kiváltásáért felelős agyterületek. A nyúltvelő központjai egy –egy szerv vagy szervrendszer működését befolyásolják. belégzőközpont, érszűkítő és azt gátló központ, valamint itt van az úgynevezett nyálkahártyareflexek központja: (nyelés, szopás, hányás, köhögés, tüsszentés, szemhéjzárás, könnyezés.

Nyúltvelői reflexek Inger által irányított reflexek- külső inger kell Nyálkahártya reflexek Tüsszentés felső, alsó légút ingerlése Köhögés erőltetett kilégzés Könnyezés valami a kötőhártyára kerül érzelmi hatás, orr ingerlése Szemhéjzárás valami közelít a szemhez

Légzésszabályozás Nyúltvelői belégző központ Ingere a vár Co2 koncentráció emelkedése A nyúltvelő teljes szövete érzékeli Ingerület a leszálló pályán a gerincvelőbe Elülső szarv mozgató neuronjára kapcsolódik át Összehúzza a légző izmokat Belégzés

Ingerület felmegy a nyúltvelőbe Ingerli a belégző központot Belégzés Vér O2 koncentráció csökkenését az aorta falában lévő kemoreceptorok érzékelik Ingerület felmegy a nyúltvelőbe Ingerli a belégző központot Belégzés Belégző központ gátolja a kilégző központot

Híd A nyúltvelő felett található a HÍD, amely a nyúltvelői központok működését, felülről látja” és összehangolja. Pl.: ha nyelni és beszélni akarunk egyszerre, akkor a hídi központok gondoskodnak a gégefedő egyértelmű működéséről. A híd tehát néhány szervrendszer működésének egymással való összehangolására képes. A híd onnan kapta a nevét, hogy a kisagy két féltekéjét hídként köti össze. A hídban van az V-VIII. agyideg magjai, és itt van a nyúltvelői légzőközpontot felülszabályozó serkentő – és gátlóközpont, valamint a nyúltvelői központokat összehangoló központok találhatók a hídban. Ezeknek az összehangoló központoknak a működését mutatja, hogy a köhögési ingert gyakori nyeléssel, pl.: cukorka szopogatásával csökkenteni lehet.

Középagy leszálló pályák átkapcsolódási helye. Az itt elhelyezkedő magok több reflexből összetevőkből egyszerűbb mozgások (pl.: járás) befolyásolására is képesek. A középagy a bonyolult testtartási reflexek (járás, futás) központja. A mozgást az agykéreg indítja, de az agykéreg -pl.: séta közben- már nem foglalkozik a mozgás kivitelezésével. A gerincvelő bőr eredetű szomatikus reflexénél is elősegíti a mellső és a hátsó végtag keresztezett hajlítását és feszítését. A középagyban van a kéregből induló szomatikus leszállópálya egy részének átkapcsoló magja. A középagyban található a szemmozgató idegek magja.

A köztiagy (talamusz, hipotalamusz) Még itt sincs elkülönülve a szürke és fehérállomány Talamusz: (felső rész) Az érzékszervektől érkező pályák itt kapcsolódnak át (kiv.:szaglópálya) Előzetes feldolgozás – átengedi, felerősíti… Hipotalamusz: (alsó rész) Vegetatív működések központja: hűtő, fűtő, éhség, jóllakottság, vízforgalom szab. központjai vannak itt Hormonokat termel: oxitocin, vazopresszin Dühközpont is itt van A köztiagy (talamusz, hipotalamusz)

AGYTÖRZSI HÁLÓZATOS ÁLLOMÁNY (formatio reticularis) Az agytörzsi hálózatos állomány fő működése az állandó, enyhe, általános ingerlés, azaz a tónus kialakítása. Tónusról nem csak izmok esetében beszélhetünk, hanem az idegrendszernek is van tónusa, ez az ébrenlét. Minden felszállópálya valahol az agytörzsben átkapcsolódik, és így ingerli az agytörzsi hálózatos állományt, és ezzel fokozza az ébrenlétet. Pl.: szemünkbe világít a lámpa, akár zaj van, akár fáj a fogunk

Az agytörzs funkciói Reflexműködések Rágóizmok proprioceptív reflexközpontja Nyelés reflexközpontja Nyálkahártyareflexek – tápcsatorna szekréciós és motoros működésének reflexközpontjai Légzőközpont (ki és belégző központok, apneusztikus, pneumotaxikus) Szívműködést fékező központok Pupillaszűkítés reflexközpontja A fej fény és hang irányába való elmozdításának reflexközpontja Ingerületvezetés felszálló és leszálló pályák révén

A kisagy A kisagy az agykéreggel több pályarendszeren átkapcsolódik. A nagyagy érzőkérgéből is és mozgatókérgéből is megy egy – egy pálya a kisagyba célvezérelt mozgások, mozgások (pl.: kődobás) tervezésébe mozgást gátol, amely az egyensúly elvesztését okozná  gátolja az agytörzsi hálózatos állomány izomtónust fokozó működését alkohol hatására a kisagy az egyik leghamarabb kieső funkció

A környéki idegrendszer ( 12 pár agyideg) I. Szaglóideg szaglás é.i. II. Látóideg látás é.i. III. Közös szemmozgatóideg szem mozgatása, pupilla, sz.lencse m.i. IV. Sodorideg szem mozgatása m.i. V. Háromosztatúideg arc m.i. ízérzékelés é.i. VI. Távolítóideg VII. Arcideg VIII. Egyensúlyozó és hallóideg hallás, egyensúly é.i. IX. Nyelv-, garatideg nyelvmozgás m.i. X. Bolygóideg belső szervek parasz.beidegzése é.,m. i. XI. Járulékos ideg nyel és nyak mozgatása m.i. XII. Nyelvalatti ideg

Agyidegek

Szaglóideg és a háromosztatú ideg

A vegetatív idegrendszer szabályozza az összes önfenntartó életműködést, mint a táplálkozás, a légzés, az anyagszállítás és a kiválasztás. reflexívekre épül

A szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer Feladata a homeosztázis megőrzése az energiák mozgósítása Cannon felé vészrekació A rostok kilépése a gerincvelő mellkasi és ágyéki tájékának gerincvelői idegei Ingerületátvivő a szervnél : Noradrenalin, adrenalin Tartós hatás Általános hatású (az egész szervezetre ható) szimpatiko-adrenális rendszer A dúcok főleg a gerincvelő mellett + hasüregi dúcok Központ ja a hipotalamo-limbikus rendszer a hipotalamusz oldalsó-hátsó részére

B) paraszimpatikus Feladata az egyensúly visszaállítása, a szervezet energiájának felhalmozása A rostok kilépése az agytörzs agyidegei (III., VI., IX., X) és a gerincvelő keresztcsonti tájékának idegeinél van Átvivőanyaga az acetilkolin Rövidebb (megszüntethető) hatású Általában helyi jellegű (egy szerven, esetleg szétterjedhet Főleg a zsigerek falában vannak a dúcok Központja a hipotalamo-limbikus rendszer a hipotalamusz elülső – oldalsó része

A paraszimpatikus és a szimpatikus idegrendszeri működés Funkció A szervezet felkészítése a védekezésre és az intenzív izommunkára, „harc vagy repülés” Energiatartalékok feltöltése, energiahasználat csökkentése, homeosztázis fenntartása, „nyugalom és emésztés” A preganglion idegsejttest helye a gerincvelő oldalsó szarva a mellkasi és az ágyéki szakaszban magok a központi idegrendszerben és az oldalsó szürke régió a gerincvelő keresztcsonti szakaszán Axonelágazások száma sok (-20) kevés (-4) A ganglionok helye a gerincvelő két oldalán lévő ganglionláncban a célszerv falában, vagy a célszervhez közel

A paraszimpatikus és a szimpatikus idegrendszeri működés szív működése gyorsul lassul koszorúerek tágulnak szűkülnek vérnyomás nő csökken vércukorszint emelkedik oxigénfogyasztás tüdő hörgőcskéí bélműködés emésztőnedv-termelés gátlódik fokozódik nyál mucinózus szerózus

Szervi válasz Szimpatikus izgalom hatása Paraszimpatikus izgalom hatása Pupillaválasz Tágul Szűkül Szembelnyomás Fokozódik Csökken Szívműködés Gyorsul Lassul Erek Szűkül, vérnyomás nő Tágul, vérnyomás csökken Hörgők izomzata Elernyed Összehúzódik Mirigyek működése Bélmozgás Húgyhólyag Tónus csökken Tónus fokozódik

Paraszimpatikus és szimpatikus vegetatív idegek lefutása

Mozgató működés

Izomműködés= összehúzódás és elernyedés Szívizom: autonóm működésű Simaizom: vegetatív idegrendszer működteti Harántcsíkolt izom: szomatikus idegrendszer mozgató neuronjai működtetik A harántcsíkolt izom egy ingerre egy összehúzódással válaszol, ez az izomrángás Az izomrángás Kisfokú megnyúlás összehúzódás elernyedés Az összehúzódott állapotban az izom újra ingerelhető

Az egyszerű mozgások reflexek segítségével valósulnak meg Ha az ingerek túl gyorsak, az elernyedés egyre rövidebb, tartós izomösszehúzódás alakul ki Szervezetünkben az izmaink állandóan kicsit összehúzódott állapotban vannak – izomtónus Így könnyebben indul az izmok működése Test megtartás a gravitációval szemben Az egyszerű mozgások reflexek segítségével valósulnak meg A bonyolultabb mozgásokat az agykérgi mozgató központok irányítják

Agykérgi befolyás alatt álló mozgások Helyzet és helyváltoztató mozgásokért felelős Központ: Az agykéreg homloklebenyének hátsó területén található = mozgató vagy motoros mező (piramissejtek) Itt minden egyes izomnak egy kis terület felel meg Innen két mozgatópálya indul: Piramis pálya Extrapiramidális pálya

Extrapiramidális pálya Piramis pálya Extrapiramidális pálya Jellemzői Finomabb, pontosabb mozgások Be nem gyakorolt mozg. Izomtónus fenntartása Automatikus, egyénre jellemző mozgások Kevésbé differenciált mozgások Járás, testtartás kiindulás mozgatókéreg Mozgatókéreg, egyéb agyi területek (sok átkapcsolás) Átkereszteződés nyúltvelőben nyúltvelő

Extrapiramidális pálya Piramis pálya Extrapiramidális pálya Leszálló pálya Gerincvelő fehérállományának elülső kötege vége Gerincvelő elülső szarvi mozgatóneuron, aminek axonja kilép a gerincvelőből és fut az izomig sérülése Izomtónus csökken Célirányosan nem tud mozogni Spontán, összerendezetlen mozgások

A harmonikus mozgások kialakítását az két rendszer egysége hozza létre Az elsődleges mozgató kéreg előtt található a másodlagos mozgató kéreg, ez az automatizált felelős A mozgások kivitelezésében fontos szerepe van a kisagynak is

Az idegrendszer mozgató működése A mozgató pályák rostjai az agykéreg nagy piramissejtjeiből indulnak ki piramis rendszer pályája az agykéregből kiindulva az agytörzsön keresztül a gerincvelő szürkeállományának elülső szarvai felé halad. Az agytörzs területén néhány rostja az agyidegek mozgató neuronjaihoz kapcsolódik, a rostok legtöbbje azonban a nyúlvelő piramisában átkereszteződve, majd továbbhaladva a gerincvelő elülső szarvában lévő mozgató neuronokon végződik. Néhány rost, a nyúlvelőből keresztezés nélkül fut a gerincvelőbe, ezek közvetlenül a mozgató neuronok előtt kereszteződnek át a gerincvelő ellenkező oldalára. Végeredményben tehát a test jobb oldalának mozgató beidegződése a bal oldali agyfélteke felől történik. Hasonlóan ellenoldali beidegződést végez a jobb oldali agyfélteke piramispályája is. A piramis rendszer az akaratlagos mozgások irányítója. A megtanult finom mozgások -pl. írás- gyors beindítását, és az ellentétes izmok összehangolt működését biztosítja.

Az extrapiramidális rendszerhez tartozik a nagyagy, a köztiagy és a kisagy számos neuron csoportja, valamint az agytörzsi hálózatos állomány egy része. A mozgató kéregből kiinduló leszálló rostok az agykéreg alatti magvakban többször is átkapcsolódnak. Először kétoldalt a lencsemagokban, majd a farkos idegmagokban van egy szinapszis. További átkapcsoló állomásuk a középagyban lévő vörösmag. Az innen induló, továbbra is lefelé haladó rostok többsége átkereszteződik, majd részben az agytörzs, részben a gerincvelő mozgató neuronjain végződik. A pályák rostjai a nyúltvelő piramisát kikerülve érik el a gerincvelőt. Az átkereszteződés következtében a jobboldali rostok egy része a gerincvelő valamelyik szelvényének bal oldali elülső szarvában, a bal oldali rostok egy része a gerincvelő valamelyik szelvényének jobb oldali első szarvában végződik, és kapcsol át a mozgató idegrostokra, amelyek a gerincvelői idegekben hagyják el a gerincvelőt. Ősibb rendszer. E rendszer irányítja a már betanult automatizált mozgásokat, a durvább, a nagy kiterjedésű mozgások végrehajtását, az érzelmeket tükröző kifejező mozgásokat, és részt vesz az izomtónus szabályozásában. Ez eredményezi a testmozgások egyénekre jellemző vonásit is. Fontos a mozgás elindításában. A piramisrendszer és az extrapiramidális rendszer működése szorosan összefonódik egymással.

Az idegrendszer érzőműködése Látás, hallás

nyomás Merkel-sejtek, Ruffini-testek, intenzitásdetektorok lassú érintés Meissner-testek, sebességdetektorok gyors vibráció Vater-Pacini-testek, gyorsulásdetektorok nagyon gyors

NYELV – RÉSZEI,ÍZLELÉS ÍZLELŐSZEMÖLCSÖK VÍZBEN VAGY NYÁLBAN OLDOTT MOLEKULÁK, IONOK AZONOSÍTÁSÁRA ALKALMAS

A szem felépítése

Receptorok

A VAKFOLT MEGKERESÉSE, AHOL A LÁTÓIDEGEK TÁVOZNAK A SZEMBŐL

Optikai csalódások

nyomás Merkel-sejtek, Ruffini-testek, intenzitásdetektorok lassú érintés Meissner-testek, sebességdetektorok gyors vibráció Vater-Pacini-testek, gyorsulásdetektorok nagyon gyors