Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2001. November 4.

Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem, CO2 kibocsátás

COP , SPF vizsgálata és összehasonlítása csak és kizárólag a működési paraméterek (vízhőmérsékletek, léghőmérséklet) függvényében lehetséges!

Hőszivattyúk hatékonysági értékei COP (Coeficient of Performance) pillanatnyi hatékonyságot jelez, egy adott működési munkapontban EN 14511:2004 COP = hasznos teljesítmény/bevitt teljesítmény Levegő/víz COP = 3-4 Talaj/víz COP =4-5 Víz/víz COP = 4-6 SPF (Seasonal Performance Factor) szezonális hatékonyságot jelez, egy adott fűtési időszakban SPF = hasznos energia/bevitt energia

Hőszivattyúk hatékonysága Minél alacsonyabb a fűtési hőmérséklet: padlófűtés, fan coil, sugárzó fűtés Minél magasabb a hőforrás hőmérséklete Minél kisebb a kiegészítő berendezések elektromos fogyasztása Hatékonyság növelő Magas fűtési hőmérséklet: pl. régi radiátoros fűtés Minél alacsonyabb a hőforrás hőmérséklete (pl. rosszul méretezett szondánál akár –5 C is lehet) Minél nagyobb a kiegészítő berendezések elektromos fogyasztása (búvárszivattyú, keringtető szivattyú stb.) Hatékonyság rontó Kisebb hőfoklépcső Hatékonyabb működés

Hőszivattyú kiválasztása Hőszivattyúk kiválasztási menete Helyszíni adottságok Hőszivattyú kiválasztása Rendszer méretezése Gazdaságossági, környezetvédelmi vizsgálat

Helyszíni adottságok Telekméret (kollektor kialakítható?) Talaj adottságok, összetétel (lehet fúrni?) Növényzet (védőtávolság, a meleg/hideg vezetékek károsíthatják a gyökérzetet) Épített környezet (zajszint, épület alatt kell-e csövezni, talajfagyveszély) Hol helyezhető el a hőszivattyú? Milyen a fűtési rendszer? (radiátoros, fan coil-os, padlófűtés)

Hőszivattyúk csoportosítása forrás szerint Levegő/víz A hőforrás a levegő Korlátlan mennyiségben rendelkezésre áll Kedvező beruházási költség Nincs fúrás Nincs engedélyezési procedúra Télen lehűlő időben, romlik a hatékonyság Esetenként kiegészítő fűtés lehet szükséges Új építésekhez alkalmazható általában Talaj/víz Hőforrás a talaj 100 m- es rétege Korlátlan mennyiségben rendelkezésre áll Jó hatékonyság Időjárástól független biztonságos működés Magasabb előremenő vízhőmérsékletek Magasabb beruházási költség Helyszíni adottságoktól függ Engedélyeztetés szükséges Víz/víz Hőforrás kút, vagy természetes víz Legjobb hatékonyság Időjárástól független működés Magasabb előremenő vízhőmérsékletek Magasabb beruházási költség Helyszíni adottságoktól függ: vízhozam és vízminőség Bonyolult engedélyeztetés szükséges Megbolygatja a vízbázist Előnyök Hátrányok

Gazdasági szempontok Megtérülés, üzemeltetési költségeket befolyásoló egyéb „nem műszaki” tényezők: igénybe vehető tarifák (GEO „H” tarifák) pályázati támogatások (2010. Januártól)

Fűtési energia költsége bruttó Ft, 35 C előremenővel Ft/kWh Levegős, nappali földgáz Földhő, nappali Levegős „H” Levegős,GEO Földhő,GEO Földhő,”H” Külső hőmérséklet C

Fűtési díjak hőszivattyúkkal Az egységnyi fűtési energia előállítási költségeinél a hőszivattyúk vezetnek. Ha hűtést is számoljuk, az eredmények még jobbak. A díjak nem tartalmazzák a gázas berendezések tényleges hatásfokait, illetve a beruházási és karbantartási költségeket, amelyek tovább árnyalják a díjakat, de a sorrendet jellegében nem érintené. Vizes hőszivattyúval SPF = 4, "H" tarifa 7,37 Ft/kWh Vizes hőszivattyúval SPF = 4, "GEO” tarifa 7,93 Levegős hőszivattyú, SPF = 3, "H" tarifa 9,82 Levegős hőszivattyú, SPF = 3, "GEO" tarifa 10,57 Vizes hőszivattyúval SPF = 4, nappali áram 11,96 Földgáz díj (100%- os kazánhatásfokkal) 12,15 Levegős hőszivattyú, SPF = 3, nappali áram 15,94 Távhő (FŐTÁV) 18,24 PB Gázdíj (bruttó) 28,87 "H" tarifa 29,47 GEO tarifa 31,71 Áramdíj, bruttó, nappali 47,82

Gazdaságossági SPF, földgázhoz képest Gazdaságos SPF Gazdaságos megoldás Nappali áram 3,75 Vizes, földhős „H” tarifa 2,31 Bármilyen hőszivattyú GEO tarifa 2,49 Azon minimális SPF amelynél még kedvezőbb költséggel üzemeltethető mint földgázas (95 %) fűtésnél

98%-os kazánhatásfokkal, 25 kW épület Példa: Éves fűtési díjak, „H” tarifával Üzemeltetési költség/év Bruttó FT Levegős, bivalens (-10 C- ig önálló, alatta el. fűtéssel) 330000 Levegős monovalens 295000 Földhős (SPF=4) 222000 Földgáz 574800 Az adatok csak a fűtési időszakra vonatkoznak vonatkoznak, 35 C- os előremenővel, 98%-os kazánhatásfokkal, 25 kW épület

Következtetés Lehet, hogy abszolút értékben kedvezőbb az üzemeltetési költség egy nagyobb levegős, illetve egy földhős hőszivattyúval, de kérdés, hogy a bekerülési ár növekedése miatt megéri-e nagyobbat választani? ? GEO és H tarifával abszolút gazdaságos az üzemeltetés! PB gázzal szemben is minden esetben abszolút gazdaságos!

A legjobb választás függ: helyi körülményektől az adott berendezés COP-jától, a rendszer SPF- től a berendezés és rendszer bekerülési árától a tarifától, támogatástól Az adatok gondolat ébresztők csupán!

CO2 kibocsátás csökkentés hőszivattyúkkal Igaz, hogy az áramtermelés a legnagyobb szennyezéssel járó folyamat (magas hálózati vesztesség, illetve magas a fosszilisek égetésével termelt áramhányad), de végtermékre, fűtési energiára vonatkoztatva a hőszivattyús fűtés jár a legkevesebb CO2 kibocsátással. Áram (erőműi átlag) Szilárd Tüzelőolaj Földgáz Távhő Hőszivattyú vizes (SPF=4) Levegős (SPF=2,7) CO2 [kg/GJ] 151,2 100 78,3 60 100,56 38 56 Min. SPF - 1,51 1,93 2,52 1,5 Következtetés: Még a legkevésbé gazdaságos levegő/víz hőszivattyú is előnyős környezetvédelmi szempontból

CO2 kibocsátás csökkentés* vizes hőszivattyúkkal %- osan A számok csak az energiatermelés folyamatára vonatkoznak, nem tartalmazzák egyik esetben sem a kiegészítő berendezések kibocsátási adatait. Áram (erőműi átlag) Szilárd Tüzelőolaj Földgáz Távhő Hőszivattyú vizes (SPF=4) CO2 [kg/GJ] 151,2 100 78,3 60 100,56 38 Megtakarítás -75 % -62 % -51 % -37 % - *A számok jól mutatják az arányokat egyes fűtési módok CO2 kibocsátásai közt.

Köszönöm a figyelmet!