A FÉLHERMETIKUS KOMPRESSZOROK SZOKVÁNYOS SZERKEZETI KIALAKÍTÁSA „A” 11 tétel - Ismertesse a félhermetikus kompresszorok szokványos szerkezeti kialakításai szerint! - Ismertesse a szívógázas és a levegő hűtésű félhermetikus kompresszorok alkalmazási tartományait! - Ismertesse a hazai fejlesztésű félhermetikus kompresszorok szerkezetét, különös tekintettel az olajozási és munkaszelepezési rendszerükre! - Hasonlítsa össze az olaj-felszórótárcsás olajozási rendszert az olajszivattyús rendszerrel! - Magyarázza az olaj-felszórótárcsás olajozási rendszer alkalmazhatóságának korlátait! - Ismertesse a háromfázisú motorkompresszorok olajszivattyújának "irányváltós" szerkezeti megoldásait!

Félhermetikus motorkompresszorok A tömszelencés kompresszorok legkritikusabb része a tömszelence, amely legyen bármilyen szerkezeti megoldású, mindig hibaforrást jelent. Ez a körülmény ösztökélte a tervezőket egy olyan kompresszorszerkezet kialakítására, amelynél tömszelence nincs, a kompresszor és a motor egy egységet képez. E területen az első lépést a résbetétcsöves kompresszor jelentette. Ennél már közös a kompresszor és a hajtó villamos motor tengelye, de a motor állórésze nincs benne a hűtőközeg terében. Az 1930-as évektől már léteznek olyan szigetelőlakkok és szigetelőanyagok, amelyek ellenállnak a hűtőközegnek, valamint a hűtőközeg és olaj együttes kémiai hatásának. Ettől kezdve tért hódítottak az olyan kompresszorok, amelyeknél már a villamos motor állórésze is a hiűtőközegtérben van. Az olyan kompresszorokat, amelyeknél a betétmotor és a kompresszor egy zárt egységet képez, és a nyitott kompresszorokhoz hasonlóan a kompresszor bonthatóan csatlakozó fedelekkel van lezárva, azaz korlátozott mértékű helyszíni javítás lehetősége fennáll, félhermetikus kompresszornak nevezzük.

A félhermetikus kompresszorok előnyei: - kevesebb az alkatrészek száma; - elmarad a tömszelencés kompresszor fő hibaforrása, a tömszelence. - kisebb a helyigénye; - kisebb a fajlagos tömege; - mivel a motor és kompresszor közös tengelyen van, jobb a mechanikai hatásfoka; - elmarad a villamos motor és az erőátviteli rendszer karbantartása; - csendesebb az üzeme; - a villamos betétmotor intenzív hűtése miatt kisebb a motor mérete; - előírás szerinti szerelési technológia betartása esetén nagyobb üzembiztosságú.

A félhermetikus kompresszorok hátrányai: - a villamos betétmotorba épített anyagoknak különleges követelményeket kell kielégíteniük; - szigorú követelmények az alkatrészgyártással. a szerelési és szerviztechnológiával szemben; - a fordulatszám a villamos betétmotor póluspár számától függ. fordulatszám-változtatással nem illeszthető a hűtőrendszer teljesítményigényéhez; - csökken a helyszíni javítások lehetősége; - a léghűtéses hűtőaggregátnál külön motor szükséges a ventilátorhoz; - meghatározott üzemi körülmények között biztosítani kell a villamos betétmotor külön hűtését. A félhermetikus motorkompresszorokat osztályozhatjuk: - a villamos betétmotor hűtése, (szívógáz, vagy külső hűtés) - az olajozás módja szerint.

Félhermetikus hűtőkompresszor szívóoldali hűtőközeg hűtéssel

FÉLHERMETIKUS CSAVARKOMPRESSZOR VÁZLATA

Szívógáz hűtésű a motor, ha a kompresszorba belépő hűtőközeggőzök a motoron átvezetve hűtik azt, miközben a hűtőközeggőzök túlhevülnek. Külső hűtésű motorok esetén külön kell gondoskodni a motorrész hűtéséről (pl. levegővel való szellőztetés). Ilyenkor a motor hűtése kizárólagosan a kompresszorház motoroldali bordázattal növelt felületén keresztül történik. Külső hűtést alkalmazzák mélyhűtő tartományban üzemelő kompresszoroknál, ahol a szívógázhűtésnél fellépő igen jelentős hűtőközeg túlhevülés a kompresszor hűtőteljesítményének csökkenését okozza. Külső hűtés alkalmazása bizonyos üzemi viszonyoknál szívógázhűtés esetén is szükséges, pl. vízhűtéses aggregátnál, vagy az ún. külön telepített léghűtéses aggregátoknál, ha az elpárolgási hőmérséklet to< - 20 0C. Szívógáz hűtésű kompresszorokhoz a kiegészítő hűtés szükségességét mindig a gyártó mű határozza meg.

Az olajozás módja szerint: megkülönböztetünk kisnyomású (szivattyú nélküli) és kényszer-(szivattyús) olajozást. A kisnyomású olajozás módjai: -szóró; - szóró centrifugál; . - centrifugál olajozás: A kényszer vagy szivattyús olajozásnál az olaj nyomással jut el a kenési helyekre. A csúszófelületek úgy vannak méretezve. hogy az olaj megfelelő nagyságú nyomással kerül a kenési helyekre. Az ilyen kompresszorokat az olajnyomás kimaradása esetére védeni kell. A fél hermetikus motorkompresszorokat szerkezeti megoldás szerint vizsgálva megállapíthatjuk. hogy többségükben - váltakozó áramlásúak; - vízszintes tengelyelrendezésűek; - a hengerszámtól függően soros. V vagy W hengerelrendezésűek; - a szelepek önműködő. egyes esetekben önműködő rugóterhelésű lapszelepek;

Azonos szállítóteljesítménnyel gyártanak: - klíma, - normál és -mélyhűtő üzemre alkalmas motorkompresszorokat. A félhermetikus motorkompresszorokná1 ügyelni kell arra, hogy csak a megadott a1kalmazási tartományban üzemeltethetők, hiszen a beépített motor terhelhetősége, ill. túlmelegedése a terheletlen állapotban egyértelműen meghatároz egy üzemi tartományt. A félhermetikus motorkompresszoroknál alkalmazott villamos betétmotorok rövidrezárt forgórészű aszinkron motorok, amelyek ki vannak téve a hűtőközeg és a hűtőközeg-olaj együttes hatásának. A motorba épített zománchuzal szigetelőlakkjának, az alkalmazott szigetelőanyagoknak, az esetleges impregnáló-lakknak olyannak kell lennie, hogy nagy hőmérsékleten (120 0C felett) is ellenálljanak a jó oldóhatású hűtőközeg, valamint a hűtőközeg és olaj együttes hatásának, miközben a villamos szigetelési tulajdonságok (villamos átütési szilárdság, szigetelési ellenállás) a megengedettnél nagyobb mértékben nem változnak.

MK 9, IE 210 típusú félbermetikus motorkompresszor (Hűtőgépgyár gyártmánya) 1 kompresszorház; 2 villamos betétmotor; 3 körhagyós főtengely; 4 dugattyúhajtókarral; 5 közdarab szívó. és nyomóoldali szeleppel; 6 hengerfedél; 7 olajszóró tárcsa; 8 olajbevezető cső rugóval és tömítő tárcsával; 9 villamos kapcsolótábla

2FVBSZ 4 (6) típusú félhermetikus motorkompresszor 1 kompresszorház; 2 villamos betétmotor: 3 hengerpersely; 4 forgattyús főtengely; 5 hajtókar dugattyúval; 6 önbeálló golyóscsapágy; 7 mélyhornyú golyóscsapágy; 8 olajszóró kanál; 9 közdarab munkaszelepekkel; 10 hengerfedél; 11 motorbiztosító csavar; 12 szívóoldali szűrő; 13 szívóoldali főelzáró szelep.

Az olajszivattyú (fogaskerék-szivattyú): hajtása a kompresszor tengelyéről történik, fogaskerék-áttétellel. A szivattyú a kompresszor olajszintje alatt van elhelyezve, így az olaj hozzáfolyással jut a szivattyú szívó oldalára egy nagy keresztmetszetű szűrőn át. A szivattyú szelepkialakítása - a szívó oldalon két golyóval, a nyomó oldalon egy tolattyúval -olyan, hogy a kompresszor mindkét forgásirányánál képes olajszállításra. A megfelelő olajnyomás ellátására az olajkör nyomó oldalára - a tengely motorház felőli végébe - egy olajnyomás-határoló van beépítve, 1,7 bar olajnyomás-különbségnél nyit. Olajnyomás biztosító szelep 1 főtengely; 2 szelepülés; 3 szelep; 4 rugó; 5 rugófeszítő; 6 ellenanya

H2-20/3 típusú félhermetikus motorkomp-resszor olajozási sémája 1 olajszivattyú; 2 olajszivattyú szívóoldali szelepezés; 3 olajszivattyú nyomóoldali szelepezés; 4 olajszűrő; 5 olajszivattyú-hajtás; 6 olajnyomás biztosító szelep; 7 forgattyúház nyomás-elvételi hely; 8 nyomóoldali olajnyomás-elvételi hely