A karbantartási rendszer felépítése dr. Péczely György A.A. Stádium Kft.

Ez az előadás Kötöttebb, kevésbé polemizáló Van egy többé kevésbé kiforrott, de egységes szemlélet, ami alkalmazható egy atomerőműben, egy vízműnél vagy éppen a tömegétkeztetésben Az előadás erről szól, ezt mutatja be

Érintett elemek Szakmai tartalom meghatározása A tartalomból eredő keretek-részrendszerek sorra vétele – főleg említés szinten

Hol kezdjük el enni az elefántot? Melyik berendezések? Mely elemek? Milyen rendezőelvek? (Egységes rendszer?)

1. Melyik berendezéseket? Mire terjedjen ki az új karbantartási rendszer? Mi az, ami fontos, és mi az, ami nem? Hasra ütés Bocsánat! Jó műszaki becslés IRD módszer (Mi az az IRD és miért foglalkozott ezzel a kérdéssel?) J, KF, F, NF, RF skálázás Becslés szerint megállapítva RCM módszer (Mi az az RCM és miért foglalkozott ezzel a kérdéssel?) Magja az RCM elemzés

RCM elemzés – szánjunk rá egy kis időt! Hét lépésből áll: Berendezés kiválasztása (egy listáról) A berendezés funkciói és a funkciók definiálása Milyen módon sérülhetnek a funkciók? Mi okozhatja a funkciók sérülését? Milyen lehetséges következményei vannak a sérülésnek? Döntés, teszünk-e ellene Megvalósítási terv (+1 megvalósítás – visszacsatolás – folyamatos fejlesztés)

RCM piramis

RCM - a minden rendszere Mindenre gondol Még mielőtt bekövetkezne Brad Pitt – avagy pl. csővezeték: Az igazgató ajtaja előtt A ti üzemetekben és a végeselem módszer Egy szivattyú RCM elemzése 4…6 óra Két egyforma szivattyú is 4…6 óra?

A FV rendszer A kialakítás története A rendszer magyarázata Elvileg az IRD és az RCM módszer továbbfejlesztett keveréke De hol van Brad Pitt?

Tehát Berendezések listája Berendezések leválogatása A nem fontos egységek Hibáig üzemelés, DE Érzékszervi diagnosztika Ütemezett gondozás – bemérés – takarítás (a mérték és gyakoriság józan ész alapú döntés kérdése) „Letudtuk” az egységek 70…90 %-át

A folytatás Maradjunk a szivattyús példánál! Gépalap Villamos motor Tengelykapcsoló Szivattyú Csővezetékek Műszerezés Szabályozó rendszer Ugyanaz a karbantartási taktika? Nyilvánvalóan nem

A következő lépés tehát …a berendezés elemekre bontás Mi az a berendezés elem? Milyen elvek szerint történik a felbontás? Pl. egy rádiótelefon TPM megközelítések mechanikus, villamos,… Funkciók szerinti Inkább túlzó legyen, mintsem később kiderüljön: erre nem gondoltam…

Még mindig túl nagy az elefánt Szükség lesz valami RCM elemzés szerűségre, de a falat még mindig túl nagy Jön a második szűkítő lépés Karbantartási szempontból egyforma súlya van minden elemnek? Nyilvánvalóan nem Hasra ütés? IRD módszer? Több kell

Kritikusság becslés Milyen következménye lehet egy hibának? Nem RCM mélységben, …hanem inkább becslés, józan ész, tapasztalat alapján (TPM stílus) Az elemzést néhány tipikus kategória felállításával és a kategóriákon belüli súlyossági osztály meghatározásával megkönnyítjük Két fő kategória csoport: Gazdasági következmények Biztonsági következmények Minden kategória csoporton belüli osztály kap egy pontszámot (általában 1-3 és 1-10 között) Létezik-e egységes, mindenütt alkalmazható pontozás?

Kritikusság becslés Van egy másik nagyon fontos további szempont: a hiba bekövetkezési valószínűsége Elméleti megközelítés: hibastatisztikák Gyakorlati megközelítés: az emlékezet Ere a szempontra is születik egy osztályozás Megbízhatósági vagy megbízhatatlansági pont A Következmény és a Megbízhatósági érték összeszorzása adja a kritikussági pontot

A vonatkozó klasszikus RCM ábra

A folytatás (A lépés egyik célja az elefánt csökkentése volt – elemzéses alapon) Jön egy hasra ütés A felső 30 %-kal folytatjuk A többit visszasoroljuk az előző kategóriákba: Ütemezett gondozás – bemérés – takarítás (a mérték és gyakoriság józan ész alapú döntés kérdése) „Marad” a 30 % 30 %-a (Dekantálás) A maradékkal (kb. 10 %, „nincs mese” foglalkozni kell

RCM? ERCM! Az RCM elemzés még mindig túl erős (munkaigényes) lenne, illetve bizonyos elemzésekkel – ha RCM szempontból felületesen is – de végeztünk Itt már a karbantartási mix kialakítása a cél

Az ERCM elemzés logikája

A karbantartási mix változása

A vonatkozó „hogyan alakítsuk át a karbantartást?” ábrák

Ütemezés Jellemzően az m – (1) – 6 – 12 – 24 – 48 hetes rendszert használjuk Melléktermék: a 4-ről 6 hétre áttérés jellemzően semmi gondot nem okoz, azaz jelentősen csökkenti a túlkarbantartást

Mit jelent ennek a megvalósítása? Nagyságrenddel kevesebb váratlan hiba Kevesebb kellemetlen helyzet Nagyobb elismertség Felszabaduló karbantartási erőforrások A termelők nagyobb mértékű bevonása A megelőzés olcsóbb (kevésbé erőforrás igényes)

Ezzel kész a karbantartási rendszer megtervezése? A stratégia? Természetesen nem! Szervezet IT Anyaggazdálkodás Mérőszámok és mérőszám alapú tevékenység szabályozás Vezetési kérdések A karbantartás újratervezése Stb.

A pókháló (radar diagram)

A radardiagram kiépítéséhez Kb. 30 oldalas szempontrendszer Ha ez elkészül és ismeretesek az erőforrások, akkor lehet a fejlesztéseket reálisan és védhetően (indokoltan) tervezni

Jelenleg Nem csak elmélet: Minden út Rómába vezet Több TPM projektünk alkalmazza ezt a rendszert – sikerrel Több errefelé halad Némelyik haladhatna gyorsabban… Több olyan projektünk van, ami csak erről a folyamatról szól Minden út Rómába vezet

Összefoglalva Eszközlista A fontos eszközök kiválasztása Berendezéselem lista A fontos elemek kiválasztása Karbantartási mix meghatározása Ütemezés Erőforrás allokáció Karbantartási stratégiába illesztve

Köszönöm a figyelmet!