3. A FILMELBESZÉLÉS SZERKEZETE Összeállította: Nikli Károly 2013

A filmelbeszélés szerkezeti egységei Képkompozíció Beállítás Jelenet Szituáció Felvonás Filmelbeszélés

Képkompozíció A filmelbeszélés legkisebb eleme. Ugyanúgy komponálják, mint egy állóképet. A képkompozíciók beállítássá állnak össze.

Beállítás: Ugyanabból a kameraállásból fölvett folyamatos kép. A beállítás a filmelbeszélés alapegysége. A film stílusától függ, hogy hány beállítás található benne. A beállítások jelenetekké állnak össze.

Jelenet A filmbeli jelenetek funkciója hasonló a színházban látható színváltáshoz vagy a regényekből ismert fejezethez. A jelenetek bizonyos tér-idő-cselekmény egységet alkotnak. Egy film jeleneteinek számára nincs szabály. A jelenetek szituációkká állnak össze.

Szituáció Egy átlagos filmelbeszélés 5-9 szituációból áll. A szituációk felvonássá állnak össze.

Felvonás Egy elbeszélésben 3-4 felvonást találunk. A felvonások filmelbeszéléssé állnak össze.

A filmelbeszélés makro-szerkezete (Megfelel a színházi felvonások rendjének): Expozíció Kibontakozás Lezárás

Expozíció: Tudjuk, hogy minden cselekmény valamiféle bevezetéssel, expozícióval kezdődik, amely nem feltétlenül felel meg a történet időrendi értelemben vett elejének.

Az expozíció helye A cselekmény kezdődhet egy történet végénél, közepén, az elejénél, sőt az eleje előtt (valamilyen prológussal).

Az expozíció szerepe Az elbeszélés bevezető része olyan szerkezeti elem, amely a cselekmény világos megértéséhez nélkülözhetetlen.

Az expozíció tartalma Az expozíció tartalmazza a legfontosabb alapinformációkat a cselekményvilágról: hol játszódik a történet, kik a szereplők, milyen műfajban fog játszódni a cselekmény, milyen alapvető narratív eljárásokat fog alkalmazni az elbeszélés.

Az expozíció átugrása Ennek ellenére vannak olyan elbeszélések, amelyek átugorják az expozíciós szakaszt „in medias res”, vagyis a dolgok közepébe vágnak, s így az cselekményvilág alapinformációi csak később, nagy figyelem árán jutnak el a befogadóhoz.

A cselekmény „eleje” A cselekmény „eleje” tehát nem egyszerűen azt jelenti, hogy valami elkezdődik, hanem, hogy az elbeszélő bevezeti a nézőt a cselekményvilágba, ízelítőt adva abból, ami később történni fog, és arról a módról, ahogy ezeket a történéseket elő fogja adni.

Rendőrfilm, akciófilm Az expozíció szerepét a legjobban azokon a rendőr- vagy akciófilmeken figyelhetjük meg, ahol a rendező számára különösen fontos, hogy a nézőt minél gyorsabban belerántsa az izgalmak sodrásába.

Főcím előtti jelenet Erre alakították ki azt a megoldást, hogy a főcím előtt a történetből rövid jelenetet látunk (ez az ún. pre-credit sequence), amely alkalmas az érdeklődésünk felkeltésére, s így a főcímet már úgy nézzük végig, hogy bizonyos alapinformációkkal rendelkezünk.

A ház alapja Az expozíció nem egyszerűen időrendileg helyezkedik el tehát a cselekmény elején, hanem valahogy úgy, ahogy egy ház alapja viszonyul az egész házhoz: az alap nemcsak a ház időrendi „kezdete”, hanem egy elkülönült szerkezeti eleme is.

Lezárás Ugyanez a helyzet a befejezéssel is. A cselekmény vége sem csupán az a pont, ahol megszakad a történet, hanem az a része az elbeszélésnek, ahol helyreáll a kezdeti egyensúly.

A befejezés hiányos formái: Természetesen itt is meg kelt jegyeznünk, hogy számtalan hiányos elbeszélő forma létezik, ahol a cselekmény vége nem feltétlenül hordozza nyíltan az egyensúlyi helyzetet.

A néző fejezi be a történetet Ilyenkor a rendező a nézőre bízza, hogy gondolatban fejezze be a történetet úgy, ahogy a legvalószínűbbnek érzi, vagy ahogy éppen szeretné.

Nyugvópont kell! Azonban még a „hiányos” végű filmek esetében is igaz az, hogy a cselekmény semmiképp nem érhet véget valamiféle dramaturgiai nyugvópont előtt.

Valami lezárult A nézőnek éreznie kell azt, hogy valami lezárult, még ha a történet minden problémája nem oldódott is meg, még ha tovább lehetne is görgetni az eseményeket.

Fontos fordulóponton A cselekmény végének mindenképpen a történet egy fontos fordulópontján kell bekövetkeznie.

A befejezés fontos A történet befejezése fontosabb minden más szerkezeti elemnél. Minden történetnek a vége ad értelmet. Ugyanaz a történet más befejezéssel egészen másról szól.

Francois Truffaut: Négyszáz csapás (1959) - részlet - 5:02

Négyszáz csapás Truffaut filmje, a Négyszáz csapás végén Antoine megszökik az intézetből, és hosszan követjük kétségbeesett menekülését.

Négyszáz csapás Végsőkig kimerülten érkezik meg a tengerpartra, ahonnan nincs tovább. Előtte a végtelen óceán, amely egyszerre nyit határtalan perspektívát, és zárja et a további menekülés útját.

Négyszáz csapás A kamera Antoine arcára közelít, és a kép kimerevedik. Azzal, hogy Antoine-t intézetbe zárták, valójában lezárult a kisfiú története. A cselekmény azonban még folytatódik egy darabig, hogy ennek a lezárásnak a drámai erejét még egy fordulattal növelje.

Négyszáz csapás Antoine szökése újra felfokozza a feszültséget; a néző reménykedik, tatán mégis sikerül kitörnie a fiúnak abból a világból, amely őt oda juttatta, ahol van.

Négyszáz csapás A film vége kétértelmű, nem zárja te megnyugtatóan a történetet. Antoine-t vagy elfogják és visszaviszik — ami valószínű —‚ és akkor minden folytatódik, ahogy korábban volt, vagy sikerül elmenekülnie — ami nem valószínű —‚ de akkor az már egy új történet. A néző úgy érezheti: megérkeztünk egy pontra, innentől ebben a történetben már semmi új nem következhet.

Francois Truffaut: Négyszáz csapás (1959) - részlet - 5:02

Kibontakozás: Az expozíció és a befejezés között bonyolódik a cselekmény. Ennek során a hősök: Felismerik a kiinduló helyzet megváltozását; Megpróbálnak alkalmazkodni az új helyzethez és terveket készítenek a felmerült problémák megoldására; Kísérlete(ke)t hajtanak végre tervük megvalósítására; Ez vagy sikerül nekik vagy nem; Nyugtázzák a sikert vagy a sikertelenséget.

Legáltalánosabb szerkezet Ez minden elbeszélés legáltalánosabb szerkezete, amelyhez viszonyítva beszélhetünk teljes vagy csonka formákról.

A szerkezet csonkítása Ennek a szerkezetnek a csonkítása azonban csak bizonyos arányban lehetséges anélkül, hogy a cselekményben felismerhetetlenné válna a történet.

A kibontakozás tagolódása A kibontakozás (az expozíció és a befejezés között bonyolódó cselekmény) jelenetekre tagolódik.

Jelenet A filmelbeszélés nagyobb szerkezeti egysége, amelynek határait többnyire a nagyobb tér- és időugrások jelzik. Egy-egy jelenet általában több beállításból áll. A filmbeli jelenetek funkciója hasonló a színházban látható színváltáshoz vagy a regényekből ismert fejezethez.

A jelenet szerkezete Hasonlóan magához az elbeszéléshez, többnyire a jeleneteknek is van: expozíciója; kibontakozása; lezárása.

Jelenetváltás A jelenetváltást olykor a kép lassú elsötétedésével, illetve kivilágosodásával külön is megjelöli a film alkotója.

A jelenet fajtái A filmjelenetekben történhetnek a cselekmény szempontjából lényeges fordulatok, de olyan események, epizódok is, amelyeknek nincs különösebb hatásuk a cselekmény menetére. Jelenetnek tekintjük a leíró jellegű passzázsokat is.

Fordulat: A fordulatok biztosítják, hogy a cselekmény megfelelő irányban haladjon a befejezés felé.

A fordulatok tagolnak A cselekmény szerkezeti elemeit a fordulatok tagolják, valamint a fordulatok által tagolódik a cselekményben ábrázolt idő is.

Az idő múlása Az idő múlását egy elbeszélésben aszerint érzékeljük gyorsnak vagy lassúnak, hogy mennyire fordulatos a cselekmény, milyen gyakran ég élesen vált irányt.

Dramaturgiai kategória A fordulat alapvetően dramaturgiai kategória, a drámai feszültséggel, a cselekmény kibontakozásának érzelmi, indulati töltésével van kapcsolatban.

Móricz Zsigmond: A török és a tehenek   5:02

Időbeliség - fordulat Volt egy török Mehemed, Sose látott tehenet. Nem is tudta Mehemed, Milyenek a tehenek. Egyszer aztán Mehemed Lát egy csomó tehenet. "Én vagy a Mehemed!" "Mi vagyunk a tehenek!„ Csodálkozik Mehemed: "Ilyenek a tehenek?„ Számlálgatja Mehemed, Hányfélék a tehenek. Meg is számol Mehemed Háromféle tehenet: Fehéret, feketét és tarkát. "Meg ne fogd a tehén farkát!„ Nem tudta ezt Mehemed, s felrúgták a tehenek

Epizód: Az epikus műfajokban a cselekmény felépítésének fő szerkezeti eleme nem annyira a drámai fordulat, mint inkább az epizód.

Az epizód lényege Az epizód lényege a fordulattal szemben, hogy olyan eseményt ábrázol, amelynek nincs egyértelmű és közvetlen hatása a cselekmény kimenetelére, szerepe elsősorban a szereplők jellemzésében, illetve a cselekményvilág leírásában van.

Az epizód fontossága Ez azonban nem azt jelenti, hogy az epizódok kevésbé volnának fontosak a cselekmény szempontjából, mint a fordulatok.

Motiváció Az epizódok ugyanolyan fontos részét képezik a cselekménynek, mint a éles fordulatok, mert nélkülük ez utóbbiak kevésbé vagy egyáltalán nem volnának motiválva.

Motivációs sorok Az epizódok motivációs sorokat alkotnak, amelyeket időről-időre fordulatok követnek. Ezek mintegy összefoglalják az őket megelőző epizódokat, s levonják belőlük azokat a konklúziókat, amelyek a cselekmény továbbviteléhez szükségesek.

Oksági viszony – Epizód - Motiváció Volt egy török Mehemed, Sose látott tehenet. Nem is tudta Mehemed, Milyenek a tehenek. Egyszer aztán Mehemed Lát egy csomó tehenet. "Én vagy a Mehemed!" "Mi vagyunk a tehenek!„ Csodálkozik Mehemed: "Ilyenek a tehenek?„ Számlálgatja Mehemed, Hányfélék a tehenek. Meg is számol Mehemed Háromféle tehenet: Fehéret, feketét és tarkát. "Meg ne fogd a tehén farkát!„ Nem tudta ezt Mehemed, s felrúgták a tehenek

vége