Környezet-egészségtan Dr. Uvacsek Martina

A légkör A Földet körülvevő levegőtenger = LÉGKÖR, Atmoszféra Troposzféra = a légkör alsó része, 7-18 km vastagságú, vastagsága a földrajzi szélességgel változik. Egyenlítő 18 km, Sarkok 7km. A légkör tömegének túlnyomó része erre a troposzférára esik. A levegő hőmérséklete változó, állandó emelkedő és süllyedő légáramlatok jellemzik. A levegő hőmérséklete átlagban 100m-enként 0,65 0C-kal hűl, amíg eléri a -560C-ot. Jellemző a troposzférára a páratartalom és a vízforgalom, frontok, időjárásváltozás.

A légkör Sztratoszféra: 20-60km vastag, fölötte található az ózonréteg. Fluorkarbonok károsítják az ózonréteget! ( hajtógázok, hűtőgépek) Elvékonyodott: Ausztrália és Új-Zéland felett.

A száraz levegő összetétele Nitrogén N2 78% Oxigén O2 20,93% Széndioxid CO2 0,03% Argon Ar 0,937% Neon Ne 0,015% Hidrogén H2 0,01% Kripton, Xenon, Hélium Vízpára: 0,5-4%, szilárd részecskék: porok

Oxigén A kilégzett levegőben 16-16,5% oxigén van. Az élethez nélkülözhetetlen, égési rothadási folyamatokat segíti. A levegő oxigén tartalma dinamikus egyensúlyban van, ingadozása 0,1%. Oxigént termelnek: a lombos növények, esőerdő, óceánban lévő apró moszatok, napfény jelenlétében, vagy vízgőzből UV sugárzás hatására.

Oxigén Kilélegzett levegő O2 tartalma: 16% 16% alatt kezd érezhetővé válni hiánya. A gyertya kialszik. 8-9% között még károsodás nélkül tud létezni de már tünetekkel: szédülés, fejfájás, zsibbadás, izomgyengeség 5-7% O2 tartalomnál halál 60% még jól tűri az emberi szervezet 60-70% között szapora szívműködés, érzészavar, szapora szívműködés, nyálkahártya izgalom

Szén-dioxid A kilégzett levegő szén-dioxid tartalma 3,5-4,5%. Zsúfolt helyiségben 0,1-1% szén-dioxid tartalom, rossz közérzet, teljesítmény csökkenés. 4-6%-os széndioxid tartalom 30 perc után mérgezési tünetek, kábultság, szédülés, rosszullét. 8%-os tartalom a láng elalszik, ájulás és halál következik be. A szén-dioxid a levegőnél nehezebb, alulról tölti be a teret! Égő gyertya száj alatt tartása! A CO2 minden tökéletes égés végterméke, légzés, fűtés, gépjárművek, erjedés, rothadás, vulkáni gáz.

Légszennyezés

A levegőszennyezés okai: Természeti jelenségek: Vulkánok, viharok, erdőtüzek, Humán tevékenység: CO2 kibocsájtás 50% közlekedés (motorizáció) 30% ipar (energiaipar) 20% háztartások (fűtés) Emisszió = kibocsájtás Transzmisszió = átalakulás Imisszió = végleges szennyező

Kültéri (out-door) levegőszennyezés Ipar fejlettsége Közlekedés A gépjárművek üzemanyagának minősége Géppark elavultsága Háztart. fűtőanyagok minősége A világ népességének fele légszennyezésnek van kitéve A populáció 5-8%-a erősen szennyezett levegőben él A légszennyező anyagok száma több mint 1500.

A levegőt szennyező gáznemű anyagok Szén-monoxid Kén-dioxid 3-4 benzpyren Kénhidrogén Ammónia Nitrogénoxidok Ózon Ólom Benzol Azbeszt Vinilklorid

Szén-monoxid Színtelen, szagtalan igen mérges gáz. Hemoglobinhoz kötődik és elfoglalja az oxigén helyét! 300x erősebb a kötődése! 3-4% HbCO, első tünetek, megfigyelőképesség csökken, koncentráció zavar, vegetatív tünetek. 10-20% HbCO, mérgezési tünetek, fejfájás, émelygés, rosszullét. 50% HbCO, izomgyengeség, ájulás, HALÁL! Ha a szoba levegőjében 0,5-1% a CO légzésbénulás és halál áll be! Krónikus mérgezés, gépkocsivezetőknél, ipari munkásoknál, autószerelőknél.

Kén-dioxid A városi levegő állandó alkotórésze. A szén elégetése során kerül a levegőbe. Ipartelepek közelében fűtési szezonban emelkedik a koncentrációja. Az 1970 évek óta a fejlett országokban csökken a kibocsátás mértéke. SO2+H2O H2SO3 SO3+H2O H2SO4

Kén-dioxid és kénsav Károsító hatása az épületeket és szobrokat is érinti. A növényi és állati szervezeteket is károsítja. A légutakban irritáló hatású, köhögési ingert és nehézlégzést okoz, a csillószőrök működését csökkenti.

Savas eső A savak szárazan ülepedéssel vagy nedvesen felhőket képezve a környezetet távolabb a termelődés vagy kibocsátástól akár több száz kilométerre is károsíthatják, savas leülepedés vagy esők formájában.

Ammónia Az ammónia nitrogén és hidrogén vegyülete, képlete NH3. Jellegzetes szúrós szagú, gáz halmazállapotú anyag, mely mérgező és maró, kábító szagú, könnyezésre ingerlő gáz. A levegőbe az ammónia javarészt a föld felületéről párolgás útján jut. Sok levegővel hígítva és a belélegzéskor: a nyálkahártyákat izgatja és vértódulást okoz, töményebb állapotban levegővel beszívva heves köhögést, hangrésgörcsöt okoz. Belsőleg csekélyebb mennyiségben alkalmazva: a múlékonyan izgat, a lélegzést élénkíti, a vérnyomást növeli és izzadást vált ki; nagyobb mennyiségben alkalmazva gyomor és bélgyulladást, fulladást, görcsöket, szívbénulást okoz.

Ammónia és kénhidrogén NH3 nitrogén tartalmú szerves vegyületek bomlásakor keletkezik, jellegzetesen szúrós szagú gáz. Vizelet, állati tetemek bomlása. H2S záptojás szagra emlékeztető kéntartalmú szerves anyagok rothadáskor keletkezik (fehérjék). 3-4 benzpyren policiklikus aromás szénhidrogén amely a kipufogó gázokban található, porhoz, koromhoz kötődve a légutakban rákkeltő hatású.

Argon Az argon a levegőnél nehezebb, színtelen, szagtalan nemesgáz, A légkör 0,93%-át alkotja, ezzel a légkörben előforduló harmadik leggyakoribb gáz. Az argon nem mérgező, mégis – a hidogénhez hasonlóan – kiszorítja a levegőből az oxigént, és fulladást okozhat. Mivel nehezebb, mint a levegő, a talaj közelében és mélyedésekben koncentrálódhat.

Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Természetes üvegházhatás kell mert, üvegházgázok nélkül a Föld körülbelül 33°C fokkal lenne hidegebb, az átlaghőmérséklet -18°C lenne a 15°C helyett. A legfontosabb üvegházgázok: a vízgőz és a széndioxid Az üvegházgázok elnyelik a Föld által kibocsátott hő egy részét, és a földfelszín közelében tartják.  

Klimatikus hatások Az ózonréteg 1%-nyi ritkulása az UV sugárzás 2%-os növekedését eredményezi! Bőrrák gyakorisága emelkedik! Az UV sugárzás erősödésével a fotokémiai szmog növekszik toxikus vegyületek jönnek létre Mérgezik a bioszférát Erősebb sugárzás magasabb testhőmérséklet és átlaghőmérséklet! Az elmúlt 100 évben az éves átlaghőmérséklet 0,6 fokkal emelkedett!

A klímaváltozás hatása a szervezetre Újra felbukkanó járványok Új vektorok megjelenése Ökológiai egyensúly megváltozása Növény és állatvilág / fajok kihalása Sivatagosodás Vízkészlet csökkenés Élettér csökkenés

A klímaváltozás hatása a szervezetre Melanómák Szürkehályog Enterális fertőzések Kullancsok elszaporodása Allergiát okozó növények korai virágzása Hőháztartási zavarok Keringési rendszer zavarai

A levegőt szennyező szilárd anyagok A levegőben megjelenő szilárd alakelemek gyűjtőneve a POR!

Szilárd anyagok Nagyságrend szerint: Makropor, 100 mikronnál nagyobb Mikropor, 100 mikronnál kisebb Ultrapor, 10 mikronnál kisebb részecskék Szabadszemmel látható: makropor Fénymikroszkóppal látható: mikropor A levegő hűtésével: ultrapor

POROK Összetétel szerint: Szervetlen porok: ásványi eredetű alakelemek Szerves porok: kőszén, korom Szervült porok: allergének,pollen, tollrészek, penészspóra, állati eredetű porféleségek Szénanátha, asztma Védekezés: orrnyálkahártya szőrzete, légutak csillószőrös hámsejtjei.

POR A porszemcsék és a levegő AEROSOL-t képeznek. Füst: többségében szilárd elemeket tartalmaz Köd: folyékony elemeket tartalmaz A makro és mikroporok baktériumokat tudnak megkötni és így fertőzéseket, gyulladást okozhatnak. A szervezet védekezése: orrban, szűrés, légutakban csillószőrök, légzőhámon phagocitózis és nyák termelés, köhögés és tüsszentés reflexek.

Beltéri (in-door) levegőszennyezés Lakások, középületek, munkahelyi levegő szennyzés Háztartási szerek, festékek, oldószerek, vegyszerek, dohányzás, fűtés, főzés, kisállattartás, szellőzés hiánya Emeli a légzőszervi megbetegedések asztma kialakulásának esélyét gyermekkorban + környezeti radon- gáz expozíció +szigetelésre használt azbeszt tart. anyagok +dohányzás tüdőrák

SICK BUILDING SYNDROME tünetei okok Fejfájás Kötőhártya lob Orr-garat szárazság Hányinger Verejtékezés, felsőléguti hurut, rossz közérzet Gyenge szellőzés Mikrobiológiai fertőzés (gomba, baktérium) Fertőzött klímaberendezés Ózon kibocsájtás Mérges gázok: CO, CO2, NOx

A légnyomás A levegőnek súlya van, az egyes rétegek nyomják az alattuk levőket. A nyomás felfelé haladva csökken. A tengerszinten 1 cm2-re ható nyomóerőt nevezzük légnyomásnak. Tengerszinten ez: 760 Hgmm vagy 1 atmoszféra. Felfelé haladva a levegő nyomása 10-12m-enként 1Hgmm-rel csökken!! Felfelé haladva a levegő sűrűsége csökken! Az oxigén parciális nyomása csökken! Himalája

A légnyomás A magassággal a hőmérséklet és a páratartalom is csökken!!! Alkalmazkodás: A véren a tüdőalveolusokban kevesebb oxigén halad át Oxigénhiányos állapot lép fel=hypoxia! Kompenzáció: légvétel szám, légzési térfogat, légzés mélység, pulzus, verőtérfogat, perctérfogat, véreloszlás megváltozik, EPO termelődés, vvt. szám emelkedik, szimpatikus hatások érvényesülnek.

A légnyomás 2000m-ig Közömbös övezet 2000m Ingerküszöb 2000-4000m Tökéletes kompenzáció övezete 4000m Zavarküszöb 4000-7000m Tökéletlen kompenzáció övezete 7000m-től Magaslati halál öve

A légnyomás Idegszövet, agyműködés, kérgi funkciók zavara. Gondolkodás, ítéletalkotás, szellemi műveletek, figyelem, emlékezés, reakcióidő, Kedélyállapot változás, hangulatingadozás Koordináció

A légnyomás 6000 m fölött Szervi működési zavarok lépnek fel Izomerő csökken, tudatzavar és eszméletvesztés Izomrángás, fájdalmas végtagok, fejfájás.

Utasszállító repülőgépen Gyomor-bél rendszer Melléküregek Dobüreg Fogfájdalmak