A klíma összeköt bennünket Fórum az éghajlatvédelemről március 7. KLÍMAPOLITIKA MAGYARORSZÁGON Láng István ______________________________________ Az előadás illusztrációi megtekinthetők a honlapon

Globális adatok Fosszilis energiahordozókból a légkörbe kibocsátott szén mennyisége százalékban 1985 Villach Konferencia Brundtland Bizottság jelentése Riói Konferencia Kiotói Jegyzőkönyv IPCC 3. jelentése Jelenlegi helyzet 139 Forrás: Vital Signs

A legtöbb szén-dioxid gázt kibocsátó országok milliárd tonna/2003. év Egyesült Államok5,80 Kína4,15 Oroszország1,50 India1,27 Japán 1,23 Németország0,81Magyarország0,06 Kanada0,57 Nagy-Britannia0,56 Dél-Korea0,46 Olaszország0,45 Kiotói Jegyzőkönyv országainak részaránya: 30%

Szén-dioxid kibocsátás Magyarországon /ezer tonnában/ /százalékban/ Magyarország értékesíthető szén-dioxid kvótával rendelkezik. EU irányelv: 2020-ig további 20% csökkentés. Forrás: KSH

Globális adatok Szélsőséges időjárási események okozta gazdasági veszteségek százalékban 1985 Villach Konferencia Brundtland Bizottság jelentése Riói Konferencia Kiotói Jegyzőkönyv IPCC 3. jelentése Jelenlegi helyzet 460 Maximum: % = 204 milliárd US dollár Forrás: Vital Signs

A klímapolitika két nagy cselekvési irányzatra épül fel Üvegházhatású gázok csökkentése /mitigation/ energiatakarékosság energiahatékonyság megújuló energiaforrások erdőtelepítés Alkalmazkodás /adaptation/, beleértve a megelőzést, védekezést, kárelhárítást, veszteségek csökkentését, a károk felszámolását, a helyreállítást. A két cselekvési irányzat időnként összefonódik /pl. lakóépületek hőszigetelése vagy víztakarékos eljárások./

A klímaváltozás összetevői OK Üvegházhatású gázok feldúsulása a légkörben OKOZAT Szélsőséges meteorológiai események gyarapodása KÖVETKEZMÉNY árvíz belvíz aszály szélviharok hőhullámok stb.

A klímapolitika a múltban és jelenben is, elsősorban a csökkentésre koncentrált. Ez helyes és támogatandó, mert a csökkentés a klímaváltozás okát kívánja megszüntetni. Az utóbbi időben növekvő mértékben kerül előtérbe az alkalmazkodás, amely a következményre koncentrál. A magyarországi klímapolitika alapvető szemlélete az legyen, hogy mindkét cselekvési irányzatot egyaránt fontosnak kell megítélni.

Az alkalmazkodás növekvő fontosságát három tényező indokolja: 1.A legdrasztikusabb csökkentés esetén is évre van szükség a légkörben lévő CO 2 gáz mennyiségének stabilizálásához. 2.A következő évtizedekben a szélsőséges meteorológiai események növekvő gazdasági károkat és humán problémákat okoznak. 3.A szélsőséges időjárási események kedvezőtlen hatásai összefonódnak a káros emberi tevékenységekkel. / Magyarországi példa a Homokhátság esete/ Forrás: Nature február 8. vol. 445.

A csökkentés és az alkalmazkodás legfontosabb összefonódó területei –energetika –közlekedés –települések, épületek –kritikus infrastruktúra –mezőgazdaság és erdészet –életmód, fogyasztási szokások

A klímahatások vonatkozásában különös figyelmet érdemel: –az érzékenység –a tűrőképesség –a sérülékenység A Környezeti Stratégia Vizsgálatoknál fel kell erősíteni a jövőben a klímahatások típusainak elemzését. Mindez egyúttal elősegíti a fenntartható fejlődés megvalósulását.

A klímapolitika nem önálló szakpolitika. A klímapolitika integrálódjon a szakpolitikákba, azok fejlesztési terveibe és koncepciójába. Ilyenek elsősorban: energetika közlekedés településfejlesztés régiók és kistérségek vízgazdálkodás agrár- és vidékfejlesztés természetvédelem környezet-egészségügy kárenyhítési pénzügyi alapok oktatás, ismeretterjesztés nemzetközi kapcsolatok klíma-kommunikáció katasztrófavédelem

Az éghajlatváltozásra való sikeres felkészüléshez fejleszteni szükséges: –a meteorológiai megfigyelések, adatgyűjtések rendszereit, a légkörkutatást, a regionális és globális klíma-modellezéseket; –a klímahatások interdiszciplináris kutatását; –a kibocsátás-csökkentés műszaki, innovációs és gazdasági lehetőségeit; –az alkalmazkodás természeti, gazdasági és társadalmi vonatkozásainak kutatását.

KvVM – MTA közös kutatási vállalkozása a VAHAVA projekt volt. /2003 – 2006/ A projekt legfontosabb javaslata: az Országgyűlés fogadja el 2007-ben a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát. A javaslatot a Kormány felvette munkatervébe. A munka megkezdődött a KvVM-ben.

Néhány gondolat a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához Alapvető irányelvek évre Kormányzati cselekvési akciók 2-3 évenként Csökkentés és alkalmazkodás együttesen szerepeljen Garanciarendszerek épüljenek be a Stratégiába: –A kormány beszámolási kötelezettsége az Országgyűlésnek –Ellenőrzési mechanizmusok –Klímapolitikai Tanácsadó Testület /vagy Országos Éghajlatváltozási Bizottság/ létrehozása –Társadalmi nyilvánosság a végrehajtás folyamatában

Az éghajlatváltozásra való felkészüléshez és a klímapolitika sikeres megvalósításához három megállapodás szükséges: –Politikai konszenzus –Szakmai konszenzus –Társadalmi konszenzus

KÖSZÖNÖM SZÍVES FIGYELMÜKET! ____. ____ Az előadás illusztrációi megtekinthetők a honlapon.