NEMZETI ZÖLDENERGIA STRATÉGIA ÉS A VIDÉKFEJLESZTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI Kutató, Fejlesztő Iroda MTA-Károly Róbert Észak-magyarországi Regionális Kutatócsoport NEMZETI ZÖLDENERGIA STRATÉGIA ÉS A VIDÉKFEJLESZTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI Dr. Gergely Sándor c. egyetemi tanár Kutató Fejlesztő Központ igazgató MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG IV. VÁNDORGYŰLÉSE Szeged, 2006. október 26-27.

Tartalomjegyzék Megújuló energiák szerepe az Európai Unióban és Magyarországon Előnyök és hátrányok a zöldenergia hasznosításában Hazai áreltérítés és cserearány romlás A termőföld hasznosítás átalakítása Nemzeti stratégia, zöldenergia stratégia Vidékfejlesztési összefüggések

1. MEGÚJULÓ ENERGIÁK SZEREPE AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON 1. táblázat Magyarország és az Európai Unió végső energiafogyasztása (1000 toe) Megnevezés 2002 2003 % (2003/2002) EU 1 099 432 1 129 499 102,73 Magyarország 17 013 17 559 103,21 Forrás: EUROSTAT, KSH 2. táblázat Megújuló energiaforrásból származó végső energiafogyasztás (1000 toe) az Európai Unióban és Magyarországon Megnevezés 2002 2003 % (2003/2002) % 2/1 (2002) % 2/1 (2003) 1 2 3 4 5 6 EU 45 576 46 948 103,01 4,15 4,16 Magyarország 790 770 97,47 4,64 4,39 Forrás: EUROSTAT, KSH

A megújuló energiák szerepe Magyarországon 3. táblázat A megújuló energiák szerepe Magyarországon Energiafajta Hasznosítás, PJ/év % Tűzifa 29,7 78,7 Geotermikus energia 3,0 7,9 Biomassza hulladékból 2,1 5,5 Vízenergia 1,8 4,8 Háztartási szemét 0,8 Biogáz 0,2 0,5 Napenergia Összesen 37,8 100,0 Forrás: Vajda Gy. (2004)

2. ELŐNYÖK ÉS HÁTRÁNYOK A ZÖLDENERGIA HASZNOSÍTÁSÁBAN (1) Újra képződik Balesetveszély kisebb Helyi hasznosítás Környezetkímélő Megkötött CO2 kerül vissza a légkörbe Hamuja talajtápanyag Tömörítve kereskedelmi áru Új munkahelyek Egyenletes eloszlás Csökkenti az ország energia-kiszolgáltatottságát Ellátásbiztonság Növekvő kereslet Eredményes területhasználat Allergén növények visszaszorítás Leghátrányosabb kistérségek jövedelemszerzés Népességmegtartás Helyi foglalkoztatás Kistérségek versenyképessége Fenntartható fejlődés Alkalmas a fosszilis energiahordozók rendszerei betáplálásra Rendszerbe integrált termelés

2. ELŐNYÖK ÉS HÁTRÁNYOK A ZÖLDENERGIA HASZNOSÍTÁSÁBAN (2) A korszerű hasznosítás útjai járatlanok Elosztó rendszerek csőalapúak. Nem alkalmasak az égetéses hasznosításhoz. Konvenció csak a hátrányait tartja számon Energiasűrűsége csekély Melléktermékként összegyűjtés költséges Nedvességtartalma változó Energetikai szakemberek nem rendelkeznek biológiai ismeretekkel Olaj és gáz komfortfokozata magasabb Nagy fajlagos beruházás Kicsi a térbeli teljesítmény sűrűségük

3. HAZAI ÁRELTÉRÍTÉS ÉS CSEREARÁNY ROMLÁS 4. táblázat Főbb mezőgazdasági termékek olajban kifejezett cserearánya nominális árakon 1970-2000 M.e.: t/t ár, USD Megnevezés 1970 1980 1990 2000 Búza 0,30 1,65 1,03 1,86 Kukorica 0,29 2,27 1,63 2,40 Marhahús 0,01 0,10 0,07 0,11

A termőföld hasznosítás változatai 4. A TERMŐFÖLD HASZNOSÍTÁS ÁTALAKÍTÁSA 1. ábra A termőföld hasznosítás változatai Termőföld Élelmiszer termelés (étel, ital) Zöldenergia alap-anyag termelés (tüzelési célú, biogáz, bio-hajtóanyagok) Természet-védelem (nemzeti parkok) Gyógynövény termelés (gyökér, szár, levél, termés) Ipari alapanyag termelése (len, kender) Rekreáció szolgáltatás (erdők, parkok) Környezet-fenntartás (közhasznú tevékenység)

Biogáz termelés potenciális alapanyagai 2. ábra Biogáz termelés potenciális alapanyagai Biogáz termelés potenciális alapanyagai Ételmaradék Vágóhídi mellék-termékek, állati tetemek Állati trágyák Kommunális szeméttelepek Kommunális szennyvíz

Bio-hajtóanyagok alapanyagai 3. ábra Bio-hajtóanyagok alapanyagai Bio-hajtóanyagok alapanyagai Kukorica Cukorrépa Repce Cukornád (nem Magyarországon) Napraforgó Cirok Búza Fa- és erdei hulladék

Zöldenergia tüzeléses hasznosításának feltételei (rangsor) 5. NEMZETI STRATÉGIA, ZÖLDENERGIA STRATÉGIA 4. ábra Zöldenergia tüzeléses hasznosításának feltételei (rangsor) Nemzeti Stratégia Gazdasági stratégia Energetikai stratégia Fosszilis Megújuló Koherens jogi és közgazdasági szabályozás Aktorok hosszútávú korrekt viszonya Szén Kőolaj Földgáz Nap, szél, víz, geotermikus Zöldenergia: Tüzeléses Biogáz Motorhajtó anyagok Nukleáris

Zöldenergia nemzeti stratégia alapvető tényezői 5. ábra Zöldenergia nemzeti stratégia alapvető tényezői Jogi, közgazdasági szabályozás Externáliák beszámítása Minimum 10 éves távlat Társulás ösztönzés Tőke, munka kockázat arányos profit felosztás Zöldenergia nemzeti stratégia alapvető tényezői Területhasználat Élelmiszertermelés Gyógynövény termelés Ipari alapanyag termelés Zöldenergia alapanyag termelés Rekreáció szolgáltatás Természetvédelem Környezetfenntartás Kereslet-kínálat Árszint ZE hordozó termelő ZE termelő ZE fogyasztó végfelhasználó Értékesítési, vételi biztonság Jövedelmezőség Szolgáltató Perspektíva Fosszilis energia hordozók Nukleáris Megújulók Zöldenergia Szociális dimenzió Gyengébb termőhelyek Hátrányos helyzetű települések, kistérségek Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok Környezetvédelmi vetület Levegő Föld Víz Nettó környezetterhelés A stratégia szinterei EU Nemzeti Régió Megye Kistérség Település Cég Egyén Technológia Tegnapi, mai, holnapi Méret gazdaságosság – környezet terhelés Komplex hasznosítás terméklánc Lokáció Tervezési időtáv: 20 év Egységes EU gazdasági térben Ország Végtermékek Hőenergia Villamos energia Motor hajtóanyag Végfelhasználók Lakosság Közület Vállalkozás

Koherens jogi és közgazdasági szabályozás 6. ábra Koherens jogi és közgazdasági szabályozás Nemzeti-, gazdasági-, energetikai stratéga kiegészítése a zöld energiára vonatkozó részletezéssel Nemzeti zöldenergia program szakmai előkészítése, kidolgozása, bevezetése, megvalósítása (lokációs terv) Erdőtörvény kiegészítése a rövid, közép, hosszú vágásfordulós zöldenergiafa ültetvények, valamint az energiaerdő szabályozással Többségi tulajdonosi döntésen alapuló területhasználat törvényi lehetőségeinek létrehozása (gazdaságos méret, árnyékhatás) Zöldáram ár gázmotor, egyértelmű szabályozást Energiaarányos faárhoz és társuláshoz kötni a támogatásokat Legalább 10 éves biztonság (zöld áram átvételi árában és az átvétel feltételeiben) A termelőkkel szemben vállalt legalább 10 éves átvételi kötelem, méltányos feltételekkel a zöldenergia hasznosítók részéről Termelő, szolgáltatási vállalkozó, hasznosító legalább 10 éves együttműködésének szilárd jogszabályi háttere és szerződéses biztosítéka A termelők területalapú EU és hazai támogatása (közelíteni a szántóföldihez) A termelők zöldenergia faültetvény telepítés, ápolás EU és hazai támogatása (40-50%) A termelői támogatás integrációs szervezeti tagsághoz kötése (termelői csoport, klaszter) Termelői Csoport jogszabály kiegészítése zöldenergia vonatkozásokkal Klaszter kötelem előírása az összes aktor számára A zöldenergia klaszter minősítés szabályainak kialakítása, alkalmazása A hosszútávon belső jövedelmi egyensúlyokat megvalósító zöldenergia klaszter működés jogi és közgazdasági szabályozási feltételeinek létrehozása Arányos osztozás termelő és felhasználó között a CO2 kvóta értékesítés bevételében

A zöldenergia (biomassza) klaszter aktorai 6. VIDÉKFEJLESZTÉSI ÖSSZEFÜGGÉSEK 7. ábra A zöldenergia (biomassza) klaszter aktorai Szolgáltatók a centrum cégek és a biomassza termelők számára A KLASZTER CENTRUMA Villamos-, szén- és fa erőművek Városi fűtőművek Létesítendő vegyeshasznú kiserőművek Föld és erdő tulajdonosok, földbérlők ↓ társulásaik TUDOMÁNYOS ÉS ÖNKORMÁNYZATI HÁTTÉR Régó/megyei önkormányzatok Kistérségek testületei Érintett települések polgármesterei Tudományos-kutatási háttér – egyetemek, főiskolák, K+F vállalkozások

Aktorok hosszútávú korrekt viszonyának feltételei és jellemzői 8. ábra Aktorok hosszútávú korrekt viszonyának feltételei és jellemzői Aktorok hosszútávú korrekt viszonya Klaszter centrum A tüzeléssel hasznosított biomassza regionális végfelhasználója Hosszú távú elkötelezettség Kooperációs készség és fegyelem Piaci változásokat (infláció, alapanyagár, energiahordozó ár) követő átvételi árképzés Szerződéses kötelmek Egyeztetett műszaki fejlesztés Ár és kondíció verseny a klaszteren belüli felhasználók között Innovativitás Tudományos és önkormányzati háttér Szervező tevékenység a Termelői Csoportok és a klaszter létrehozásához A klaszter működés támogatása A mentalitás és attitűd kialakításának elősegítése Képzés, továbbképzés Kutatás Tanácsadás (ökonómiai, szervezeti, műszaki) Föld és erdő tulajdonosok, földbérlők Kooperáció a többi föld- és erdőtulajdonossal Termelői Csoportok létrehozása, eredményes működtetése Kooperációs fegyelem a klaszter többi szereplőjével Határozott klaszter működés ellenőrzés delegáltak útján Szolgáltatók Kooperációs fegyelem Rugalmas egyeztetett műszaki fejlesztés

a zöldenergia termelésben és hasznosításban 9. ábra Hosszútávon egyensúlyos integrációs partneri viszony jellemzői a zöldenergia termelésben és hasznosításban Erősebb partnerek önkorlátozása Munka, tőke, kockázat arányos osztozás árbevételben, nyereségben Szerződéses fegyelemben 0 tolerancia  szerződésszegés kemény és előre rögzített követelmények Magas be- és kilépési küszöb (csak Termelői Csoportok képesek teljesíteni a termelőknél) Érdemi irányítás és ellenőrzés  tagok a menedzsmentet  menedzsment a tagok kötelezettségvállalásait Tulajdonosi primátus a menedzsmenttel szemben Kooperációs attitűd és mentalitás

10. ábra A zöldenergiahordozó termelési és hasznosítás kutatás-fejlesztési területei A zöldenergiahordozó termelési és hasznosítás kutatás-fejlesztési területei Közgazdasági, üzemgazdasági, jogi Nemzetközi, nemzetgazdasági, regionális Humán és szervezeti, szervezési Biológiai Műszaki, technológiai

Zöldenergia (biomassza) foglalkoztatás növelő hatásának színterei 11. ábra Zöldenergia (biomassza) foglalkoztatás növelő hatásának színterei Klaszter-irányítás értékláncrendszer, érdekközösség bemutatása regionális biomassza klaszter megszervezése traded klaszter klaszter működés irányítása Marketing piackutatás márka kialakítása Public Relation (PR) marketing-kommunikáció Zöldenergia (biomassza) foglalkoztatás növelő hatásának színterei Felhasználás lakossági, üzemi, közületi hőhasznosítás fűtőmű, villamos erőmű Kutatás+Fejlesztés energetikai növény nemesítés termesztés technológia betakarítás technológia logisztika égetés szervezés makro és mikroökonómia Logisztika output, input, mozgatás tárolás adagolás szilárd hulladék kezelés Tudás közvetítés ültetvénytervezés szaktanácsadás, képzés, továbbképzés Információs adatbázis létrehozása és kezelése Zöldenergiahordozó fás- és lágyszárú növény termelés létesítés, ápolás, betakarítás Szolgáltatók tevékenysége: csemete nevelés, mezőgazdasági munkák, betakarítás, beszállítás Jelmagyarázat: szellemi folyamatok anyagi folyamatok

Köszönöm a figyelmet!