Ellátásbiztonság és verseny a villamosenergia-iparban Bakács István, az Igazgatóság tagja,az ETE elnöke 46. Közgazdász Vándorgyűlés Eger, 2008. június 27

T a r t a l o m Ez itt a reklám helye… Egy kis gazdaságtörténet… Energiapolitika, ellátásbiztonság Mai magyar kihívások

1. Az EON Hungária csoport

Az E.ON Csoport felépítése Corporate Center E.ON AG Düsseldorf MU Central Europe E.ON Energie AG, München MU Pan-European Gas E.ON Ruhrgas AG, Essen MU UK E.ON UK plc, Coventry MU Nordic E.ON Nordic AB, Malmö MU US Midwest E.ON U.S.LLC, Louisville MU Energy Trading E.ON Energy Trading AG, MU Russia E.ON Russia, Moszkva MU Italy E.ON Italia, Milán MU Spain E.ON Spain, Madrid, működését 2008 2. negyedévében kezdi MU Climate & Renewables E.ON Climate & Renewables GmbH,

E.ON Hungária - Magyarország vezető energiaszolgáltatója Jövőképünk Küldetésünk Az E.ON Hungária kulcsszereplő kíván lenni a magyar energia piacon és az E.ON Energy stratégiai partnere a Közép-Kelet Európai régióban. A hozzáadott érték növelése az E.ON Energie csoporton belül Az E.ON Hungária meghatározó partner kíván lenni a magyar politikai és gazdasági életben. Kiemelkedően elkötelezett alkalmazottainkra és erős partnerkapcsolatainkra építve hosszabb távon az átfogó energiaszolgáltatások vezető szolgáltatójává kívánunk válni mind hagyományos szolgáltatási területünkön, mind pedig Magyarország egészén. Ennélfogva befektetéseink célzott megtérülését kívánjuk biztosítani. Kedvező árainkkal és járulékos szolgálta-tásainkkal ügyfeleink sokrétű igényeinek felmérésére és kielégítésére törekszünk. Hozzájárulunk ügyfeleink és a társadalom jólétéhez.

Az E.ON Hungária Csoport legfontosabb adatai - 2007 Győr Nagykanizsa Pécs Debrecen Budapest Árbevétel (IFRS) 2 305 millió € Alkalmazottak száma 5 004 fő Ügyfelek száma 3,110 millió Áram / Gáz 2,499/0,61 millió Értékesített áram 14,1 TWh Erőművi kapacitás 240 MW Teljes hálózathossz 99 401 km Áram / Gáz 81 904 / 17497 km Értékesített gáz 4 400 Mm3

Az E.ON Hungária Csoport vállalati szerkezete E.ON Hungária ZRt. Csoport Management (Csoportszintű támogatás a jog, humán erőforrás, hálózati eszközök, értékesítés, marketing és informatikai területeken) Áramtermelés Hálózat Értékesítés Szolgáltatások E.ON Energiatermelő Kft. 100% EDE 100 % Áramelosztok EED 100% ETI 100 % EKO 98 % Gázelosztók EDD 99.9% E.ON Energiaszolgáltató Kft. 100% (Energiakereskedelem) E.ON IS Hungary Kft. (informatika) EÜT Kft. 100% (Erőmű-üzemeltetés) E.ON Ügyfélszolgálati Kft. 100% E.ON Gazdasági Szolgáltató Kft. 100% (Irodai szolgáltatások) DKCE Kft. 100% (Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű) EH-SZER Kft. 100% E.ON Szolgáltató Kft. 100% NYKCE Kft. 100% (Nyíregyházi Kombinált Ciklusú Erőmű) E.ON Hálózati Szolgáltató Kft. 100%

E.ON Hungária a magyar villamosenergia piacon Villamosenergia elosztó társaságok Közüzemi villamos energia piac 2007 Az E.ON Hungária 44%-os piaci részesedéssel a (27,7 TWh) legnagyobb piaci szereplő Magyarországon 12% DÉMÁSZ (EdF) 10% EDE (E.ON) ELMŰ - ÉMÁSZ E.ON - EED E.ON Tiszántúl 12% ÉMÁSZ (RWE, EnBW) 21% EED (E.ON) E.ON - ETI E.ON - EDE DÉMÁSZ 32% ELMÜ (RWE, EnBW) 13% ETI (E.ON)

Az E.ON Hungária a liberalizált villamosenergia piacon Magyarország liberalizált árampiaca Villamosenergia piac 2007-ben (35,6 TWh) A liberalizált villamos energia piac 2007-ben (7,9 TWh) 24% E.ON 71% Közüzem 27,7 TWh/ év 2% Coal Energy Bp 8% Energy Capital 5% MÁSZ 8% MVMP 29% Liberlizált 7,9 TWh 2% ELMIB 20% ATEL 14% EMFESZ 13% D Energia 1% Egyéb 3% APT Hungaria

Az E.ON Hungária a magyar földgáz piacon Közüzemi földgáz elosztás Közüzemi piac 9,7 milliárd köbméter Az E.ON Csoport 41% piaci részesedéssel meghatározó szereplő 7% E.ON EKO/EES 6% E.ON EDD ÉGÁZ - DÉGÁZ FŐGÁZ TIGÁZ E.ON Földgáz Trade 28% 19% FŐGÁZ (RWE, E.ON - EKO BP Önkormányzat) 16% ÉGÁZ - DÉGÁZ (GdF) ÉGÁZ - DÉGÁZ E.ON - EDD 24% TIGÁZ (ENI, RWE)

Liberalizált gázpiac Liberalizált gázpiac Magyarországon Gáz piac 2007-ben (13,6 milliárd köbméter) Liberalizált piac 3,9 milliárd köbméter 2007-ben E.ON piaci részesedése 18% 71% Közüzem E.ON Földgáz Trade 16% 9,7 milliárd m3 EMFESZ (RosUkrEnergo) 58% 2% E.ON Energiakereskedő FŐGÁZ (RWE, BP Municipality) 10% 29% Liberalizált 8% TIGÁZ (ENI, RWE) 3,9 milliárd m3 5% Édenergia 1% Egyéb

2.. Rövid ipartörténet, a liberalizáció megjelenése

1930-as 50-es évek: Az egységes, integrált nemzeti Gazdaságtörténet 1930-as 50-es évek: Az egységes, integrált nemzeti Villamos társaságok megjelenése. 2 jellemző modell, állami, önkormányzati,magántulajdon. Erős állami befolyás, „rossz” szabályozás 1950-es 60-as évek: egységesülő nemzetközi hálózati rendszerek. Nyugat-európai UCPTE modell, nálunk KGST Egységes Energiarendszer 1960-as 70-es évek, az extenzív fejlődés időszaka nagymértékű erőmű (atomerőmű) építések.

Az 1970-es évek közepétől 1990-ig: Új problémák kihívások: /folyt/ Az 1970-es évek közepétől 1990-ig: Új problémák kihívások: Környezetvédelmi mozgalmak Az első olajválságok A töretlen fejlődés megtorpan A globalizáció kezdetei

/folyt/ Válaszok: eszköz az inkumbens monopólium megtörése, új belépők ösztönzése (az inkumbensek külföldre mennek) -atomenergia-ellenesség, olaj-gáz lobbi? USA kísérlet: 1978 PURPA Act ( a magyar „htm”ek őse) Európa. 1990 Egyesült Királyság: M. Thatcher reformja (csak Anglia és Wales!)

Az Európai Únió liberalizációja 1990 Az Európai Únió liberalizációja 1990.től: Viták: az angol modell sikere,a Római Szerződés értelmezése. 1996. Az első Liberalizációs Direktíva (részleges piacnyitás, szabályok választhatósága, nincsenek szigorú feltételek) 2004. A második Direktíva: Teljes piacnyitás kötelező 2007 közepétől, regulátor kell egységesebb szabályozás, jogi szétválasztás. 2009. A harmadik direktíva?

Az energiamodell jellemzői Más vezetékes iparágaktól (távközlés) eltérő szabályozás.Lényeges elemei: Szabályozott szabad hozzáférés a technikai monopóliumot jelentő vezetékes infrastrukturához Erős szabályozó (regulátor) Alapkérdés a tevékenységek szétválasztása (unbundling): számviteli, jogi, vezetési, tulajdonosi

Az árak elindultak felfelé. Okok: „elfogytak” a többletkapacitások Problémák kihívások Az árak elindultak felfelé. Okok: „elfogytak” a többletkapacitások Környezetvédelem, szubvencionált megújuló erőművek terjedése a tüzelőanyagok drasztikus áremelkedése Az alapanyagok, beruházási javaj áreszkalációja A klímavédele, CO2 kereskedelem megjelenése. Következmény: a fogyasztók és a politika nem hiszi, hogy a piac működik!

Az Európai liberalizáció eredményei

„Valóságos” problémák Az Egyesült Királyságon és a skandináv országokon kívül csak hibrid modellek működnek (politikai befolyás, lobbi, nemzeti bajnok, stb) Nemzeti és nem EU, vagy regionális piacok jöttek létre, a fejlődés lassú. Okai: Gyenge összeköttetések, engedélyezés, ellenérdekelt inkumbensek Politikai kormányzati, hatósági, stb. ellenállás Az EU intézményrendszer, alapszerződés gyengesége

A harmadik csomag előzményei: Ágazati Vizsgálat A 2006-ban lezárult vizsgálat főbb megállapításai: A nagykereskedelmi energiapiacok nemzeti szinten működnek a liberalizáció előtti piaci koncentráció fennmaradt A hálózati és kereskedelmi funkciók elválasztásának (unbundling) szintje negatívan hat a piacok működésére, komoly belépési korlátokat támaszt és korlátozza a hálózati beruházásokat Határokon átivelő értékesítés gyakorlatilag nincs, az elégtelen határkeresztmetsző kapacitások és az eltérő piacszervezés akadályozza ezt

Az Ágazati vizsgálat megállapításai/2 Hatékony és átlátható árképzés hiánya nem kelt bizalmat a piac működés iránt, egyes országok a piac árak alatti regulált árakat alkalmaznak. A kiskereskedelmi verseny korlátozott. Ipari fogyasztók és áramszolgáltatók gyakran hosszutávú szerződések alapján vannak ellátva; A szabályozó (kiegyenlítő) energia piacai kisméretűek, az inkumbens szereplők számára nyitottak többnyire, erősítvén azok piaci dominanciáját

Az Ágazati vizsgálat következményei Új szabályozási javaslatok(3. csomag) A Versenyhatóság rajtaütésszerű vizsgálatai (erőfölénnyel való visszaélés és tiltott állami segítségnyújtás ügyében)(pl EON, RWE, MVM-MAVIR)

A „harmadik csomag” 2007 őszén a EU Bizottság új szabályozási javaslatot tett az asztalra (a kormányok, ill. az Európai Parlament elé) A „csomag” nagyban épít az Ágazati Vizsgálat eredményeire. A csomag tartalma(villanyra és gázra azonos módon): Javaslat a 2003-as Direktívákkal módosított 1996-os villamos és gázliberalizációs Direktívák módosítására; Javaslat a határkeresztmetsző vezetékek (villamos, ill. gáz)hozzáférési szabályait érintő szabályozás módosítására; Javaslat a Regulátori Testület (ACER-Energia Regulátorok Együttműködési Ügynöksége) létesítésére.

Az új Direktíva-javaslat Általános cikkely utasítja a Tagállamokat a regionális együttműködésre, a jogi és regulációs keretek konzisztenssé tételére és az átviteli rendszerirányítók (TSO) együttműködésére; A TSO vonatkozásában a termelés és értékesítés tekintetében tulajdonosi szétválasztást ír elő a vonatkozó nemzeti törvény kihirdetésétől számított egy éven belül (erre a Direktíva a hatálybalépéstől számított 18 hónap áll rendelkezésre) A TSOk nem kerülhetnek EU-n kívül honos tulajdonosok birtokába

Az új Direktíva-tervezet vitája 2008. június: A Tanács és a Parlament eltérő álláspontja: EP: Csak teljes tulajdonosi elválasztás! Tanács: Kompromisszum: 3 lehetséges megoldás Kilátások

3. Energiapolitika, ellátásbiztonság

A villamosenergia-rendszer fő jellemzője A villamos energia nem tárolható (kivéve:tározós vízerőmű) A termelést és fogyasztást minden pillanatban egyensúlyban kell tartani (rendszerirányítás) Ennek érdekében különböző funkciójú erőművekre van szükség: Alaperőművekre: amelyek az állandó zsinórterhelést viszik Szabályozó erőművekre, amelyek tartják az egyensúlyt Csúcserőművekre:amelyek csak rövid ideig üzemelnek (megújulók problémája: nem szabályozható a termelés)

Heti legnagyobb rendszerterhelések 2003 2004 2005 2006 2007 2008 MW hét

Heti legkisebb rendszerterhelések 2003 2004 2005 2006 2007 2008 MW export export export export export export hét

/folyt/ Az erőművek funkciói, típusa között technikai, de elsősorban gazdasági különbségek vannak Pl.Drága beruházási költségű, de olcső üzemanyaggal működő erőművek zsinórterhelést visznek (atomerőmű, ligniterőmű) Viszonylag olcsóbb építésű, de drága (szénhidrogén) üzemanyaggal működő erőművek szabályozásra, csúcstartásra alkalmasak. Emellett az üzemanyag áralakulásokhoz, ellátásbiztonság érdekében érdemes „több lábon állni”

Az energiapolitika hármas célrendszere Ellátásbiztonság Versenyképesség Fenntarthatóság

4. Mai kihívásaink

Az utóbbi 2 évtizedben rossz struktúra alakult ki Az MVMT átalakulása rossz struktúrában történt A privatizáció hosszutávra rögzítette a struktúrát A működtetéshez Európában szinte egyedülállóan kialakított hosszutávú szerződéses rendszer

Beépített erőmű-teljesítőképesség 2007 végén, MW I. II. III. IV. 1940 „F” „G” 1736 kis- nagygépek 942 900 (BT < 50 MW) Lőr. Li. Sa. 410 ? gáz gőz 396 240 ? kond. 200 186 137 7709 MW 1205 MW ell. 133 (18 erőmű) (272 erőmű) 114 110 101 95 összesen 8914 MW 69 (290 erőmű)

új forrás A forrásoldali kapacitásfejlesztés csúcsterhelés MW gazdaságos

Megoldandó problémák Kiszámítható transzparens viszonyok, amelyek a piaci alapú erőműépítést elősegítik Világos gazdaság- és energiapolitika A fogyasztói árak ne haladják meg a Nyugat-Európai, ill. a szomszédos országok árait EU-konform piaci struktúra A regionális piac elősegítése kiemelt érdek

Köszönöm a figyelmet! istvan.bakacs@eon-hungaria.com