A VII. főcsoport elemei és vegyületei

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Moduláris oktatás a 8. évfolyam kémia tantárgyból
Advertisements

A KLÓR ÉS A TISZTÍTÓSZEREK
Az ammónia 8. osztály.
Gázok előállítása és reakciójuk Lugol-oldattal
A hidrogén (hydrogenium, hydrogen, vodonik, водород)
Reakció tipusok (2.-3. óra)
Ismetlés (teszt) A metán C mindkettő B etilén D egyik sem
Rézcsoport.
Az anyag és tulajdonságai
SO2.
SZTOECHIOMETRIAI SZÁMÍTÁSOK A REAKCIÓEGYENLET ALAPJÁN
Szervetlen kémia Hidrogén
Szervetlen kémia Nitrogéncsoport
NÁTRIUM.
HIDROGÉN-KLORID.
keménység Alkálifémek és vegyületeik Alkáliföldfémek és vegyületeik
A salétromsav A salétrom kristályosítása 1580 körül.
Kénsav H2SO4.
A KLÓR klorosz = zöld A KLÓR klorosz = zöld KÉMIAI JEL: Cl2
A MÉSZKŐ.
SZÉN-MONOXID.
NitrogéN Anyagszerkezet Fizikai ,Kémiai tulajdonságok Előfordulás
Ammónia.
phosphorum = „fényhordozó”
A kén.
A VEGYI KÉPLET.
Atomok kapcsolódása Kémiai kötések.
A HIDROGÉN.
Platinacsoport elemei
Mangáncsoport elemei.
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
A szappanok káros hatásai
A szappanok káros hatásai
A VI. főcsoport elemei (kalkogének – kőképzők) és vegyületei – O2
Magnézium-szulfát- és alumínium-szulfát reakciói
Szükséges Eszközök: gázfejlesztő főzőpoharak fecskendők Anyagok:
A kalcium és a magnézium
A salétromsav és a nitrátok
A kén Sulphur (S).
A réz-csoport I. A réz.
Az oxigén 8. osztály.
A sósav és a kloridok 8. osztály.
A nitrogén és oxidjai 8. osztály.
A halogén elemek SÓKÉPZŐK.
SAVAK és BÁZISOK A savak olyan vegyületek,amelyek oldásakor hidroxidionok jutnak az oldatba. víz HCl H+(aq) + Cl- (aq) A bázisok olyan vegyületek.
Szervetlen kémia Oxigéncsoport
A VÍZ HIDROGÉN-OXID KÉMIAI JEL: H2O.
HIDROGÉN Hydrogenium = „vízképző”.
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
Halogének I. Kálium-klorátos gyújtókeverék
A periódusos rendszer VII/A csoportja
Elemek csoportosítása
Összefoglalás.
Ionok, ionvegyületek Konyhasó.
Halogén elemek (sóképző) VII. Főcsoport elemei. Írd le a periódusos rendszerből a halogén elemek: nevét, vegyjelét egymás alá! FluorFsárgászöld gáz KlórClzöldessárga.
A hidrogén. 1.Keresd meg a periódusos rendszerben a hidrogént! Hol a helye? Hány protonja, neutronja, elektronja van az atomjainak? Hány elektronhéja.
Oldat = oldószer + oldott anyag (pl.: víz + só, vagy benzin + olaj )
Kén oxidjai és a kénsav. Kén-dioxid SO 2 Fizikai tulajdonságai: Színtelen, szúros szagú, levegőnél nehezebb, gáz. Kémiai tulajdonságai: Vízben oldódik.
Hidrogén-klorid. A hidrogén gáz és klór gáz hő vagy fény hatására robban – klór- durranó gáz. A hidrogén folytatja „égését” a klórgázban. H 2 + Cl 2 =
KÉMIAI REAKCIÓK. Kémiai reakciók Kémiai reakciónak tekintünk minden olyan változást, amely során a kiindulási anyag(ok) átalakul(nak) és egy vagy több.
Kovalens kötés I. elemmolekulák. 1.Hány vegyérték elektronjuk van a nemesgázoknak? 2.Miért nemesgáz a nevük? 3.Sorold fel a nemfémes elemeket főcsoport.
A KLÓR 1készítette: Kothencz Edit. A klór fontosabb jellemzői I. Zöldessárga színű, Fojtó szaga köhögésre ingerel, Gáz halmazállapotú, Mérgező, Vízben.
A KÉN
Milyen kémhatásokat ismersz?
Készítette: Kothencz Edit
Ki tud többet kémiából?.
A nitrogén és vegyületei
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
Alkossunk molekulákat!
A salétromsav A salétrom kristályosítása 1580 körül.
Előadás másolata:

A VII. főcsoport elemei és vegyületei Moduláris oktatás a 8. évfolyam kémia tantárgyból

Fizikai tulajdonságok a VII. főcsoportban neve vegyjele,rend-száma színe Halmazál-lapota előfordulása a természetben fluor 9F zöldessárga gáz F2 klór 17Cl sárgászöld Cl2 bróm 35Br vörösbarna folyadék Br2 jód 53I acélszürke szilárd I2 asztácium 85At szürke At A klór Szag: fojtó szagú Forr.p.: -34,7oC Olv.p.: -101oC Sűrűség: 2,9g/dm3 Vízben oldódik = 2,45*nagyobb a levegőnél

Kémiai tulajdonságok (klór) -Nagyon reakcióképes elem. -Fémekkel közvetlenül sókká, kloridokká egyesül. NaCl – konyhasó; MgCl2 - magnézium-klorid -Hidrogénnel hidrogén-kloriddá egyesül: HCl -A klór nagyon erős méreg.  Egy elektron felvételével kloridionná alakul: Cl + e- = Cl- 1 mól tömege 71 gramm ATOMSZERKEZETE: 17 p+, 17 e–, 18 n0, 3 e– -héj, 7 külső e– HALMAZSZERKEZETE: 2 atomos, apoláris kovalens kötésű molekula

Előállítása Laboratóriumban kálium-permanganát és tömény sósav reakciójával. Iparban kősó olvadék vagy oldat elektrolízisével. (Elektromos áram hatására bontják a vegyületeket.)

Kémiai reakciói 2 Na + Cl2 = 2 NaCl; konyhasó keletkezik Mg + Cl2 = MgCl2; magnézium-klorid keletkezik H2 + Cl2 = 2 HCl; hidrogén-klorid

Felhasználása Elsősorban fehérítő és fertőtlenítő szerek (Hypo, klórmész) készítésére. Sósav- és műanyag- (PVC) gyártására használják.

Előfordulása Nagy reakciókészségük miatt elsősorban vegyületeik formájában fordulnak elő. Elemi állapotban a vulkáni gázok tartalmazhatják ezeket. Legjelentősebb vegyülete a NaCl – hétköznapi néven konyhasó vagy kősó.

Érdekességek Az orvosok a jódot fertőtlenítésre is használják. A 7 tömeg%-os alkoholos oldatát jódtinktúrának nevezik. A jód elengedhetetlen a pajzsmirigy helyes működéséhez. A jód hevítésre nem megolvad, hanem szublimál. A 0,9 tömeg%-os konyhasóoldatot fiziológiás oldatnak nevezik, nagy folyadékvesztés esetén használják. A fluorvegyületek erősebbé, ellenállóbá teszik a csontokat és a fogzománcot. A klórmész vizes oldatát először Semmelweis Ignác alkalmazta fertőtlenítésre. Őt nevezik az anyák megmentőjének.