Az erdő koronás királya A gímszarvas Az erdő koronás királya
Szarvas bőgés A gímszarvasok szeptemberben- októberben párzanak. Ez a szarvasbőgés ideje. Ekkor leshető meg a szarvasbikák nőstényekért folyó viadala.
A szarvastehén nyár elején hozza világra egy vagy két borját A szarvastehén nyár elején hozza világra egy vagy két borját. Az újszülöttek fejlettek, és mindenhova követik anyjukat.
Jellemzői A karcsú, szép tartású állat testhossza a hímeknél 2 m, testtömege 150-270 kg. Rövid, testhez simuló szőrzete nyáron vörösesbarna, télen szürkésbarna. A farok alatt világos szőrfolt, a „tükör” látható.
A bikák fejét agancs (korona) díszíti,mely a homlokcsont nyúlványán, a rózsatőn ül. A tömör csontú agancsszár alakja és ágainak száma az állat korától és táplálkozási viszonyaitól függ. Az agancs minden tavasszal lehull, és újabb ággal gyarapodva július végére kinő.
Az agancs fejlődése
A gímszarvas mozgása szép és méltóságteljes A gímszarvas mozgása szép és méltóságteljes. Vékony, izmos, páros ujjú patás lábával öleseket ugrik, fejét hátrahajtva vágtat, s ha kell, még úszik is. Nagyon éber, éles hallású, kitűnő szaglású állat.
Arany János : rege a csoda szarvasról (részlet) Száll a madár, ágrul ágra, Száll az ének, szájrul szájra; Fű kizöldül ó sirhanton, Bajnok ébred hősi lanton. Vadat űzni feljövének Hős fiai szép Enéh-nek: Hunor s Magyar, két dalia, Két egy testvér, Ménrót fia. Ötven-ötven jó leventét Kiszemeltek, hogy követnék; Mint valamely véres hadra, FeVad előttük vérbe fekszik, Őz vagy szarvas nem menekszik; Elejtették már a hímet - Üldözik a szarvas-gímet.gyverkeztek könnyű vadra.
Készítette : Zöld Remenyik Lólé Patirícia, Nagy Nikolett, Kanyári Máté, Koós János, Lólé Márk, Lólé Mátyás