Oroszország története

A Kijevi Rusz

A keleti szlávok és az óorosz állam kialakulása A szlávok őshazája: Elba-Dnyeper és Balti-tenger- Kárpátok közötti terület Szlávok szétszóródása a VI. századtól Területi-politikai képződmények kialakulása a VIII-IX. században A keleti szláv törzsek egyesítése Novgorod és Kijev központtal

A varég nemzetség behívása A „rusz” nevet viselő varég nemzetség behívása Rurik fejedelem, az orosz uralkodói dinasztia megalapítója Oleg, a Kijevi Rusz megalapítója

I. (Szent) Vlagyimir Keleti szlávok lakta területek egyesítése Az állami egység fenntartása katonai erővel és a vallás integráló funkciójával Különböző törzsi istenek és vallási hagyományok Pogánykultusz kialakítása Kijevben Négy monoteista vallás hatása I. (Szent) Vlagyimir „választása”

A kereszténység felvétele A „görög” hit felvétele és Vlagyimir megkeresztelkedése (988) „Kettős hit” Bizánci Nemzetközösség Kijev központú keleti szláv metropólia

Bölcs Jaroszlav Az óorosz állam virágkora Rokoni kapcsolatok az európai királyi udvarokkal Az első orosz törvénykönyv (Russzkaja Pravda) Az ország felosztása fiai között a senioratus elve alapján

A ljubecsi fejedelmi gyűlés (1097) „Mindenki megtarthatja az apai örökséget” A fejedelmi dinasztián belüli öröklés szabályozása Ezzel párhuzamosan megmaradt a seniorátus elve is

A hatalomgyakorlás A XIII. század elejére részfejedelemségek Fejedelem – druzsina – vecse Fejedelem mindenki, akinek az apja is fejedelem volt „Voloszty” A fejedelem beiktatása trónra ültetéssel Törzsi előkelőkből és jövevény harcosokból álló fejedelmi kíséret (druzsina) Népgyűlés (vecse)

A tatár uralom és a széttagoltság (1240-1480)

A tatárok megjelenése 1223-ban „megjelentek népek, amelyekről senki sem tudja kik azok, honnan jöttek és milyen nyelven beszélnek és milyen törzsből valók és milyen a hitük. Tatároknak hívják őket.”

A tatárok megjelenése Sikeres támadás az északkeleti, majd a déli orosz földek ellen (1223, 1237) Kijev elfoglalása, a Kijevi Rusz megszűnése (1241) Arany Horda (1242) Tatár fennhatóság elismerése

Az orosz földek sorsa Az északnyugati területek Novgorod Bojárok által ellenőrzött vecse (bojár köztársaság) Virágkora a XIV. században („Novgorod Nagyságos Úr”)

Az orosz földek sorsa A nyugati és a délnyugati területek Tatárok, litvánok, lengyelek és magyarok A tatár hatalom elfogadása Lengyel-litván (krewói) unió (1385) Keleti szláv egység felbomlása Ukrajna és Fehéroroszország létrejötte

Az orosz földek sorsa Az északkeleti területek Formális fejedelmi hatalom Vazallusi függés a tatár kántól (jarlik) Rendszeres adófizetés Csapatok állítása Tatárokkal való együttműködés és a hódítók megbékítése

Az északkeleti területek 14 fejedelemség, a régió központja Vlagyimir Küzdelem a vlagyimiri nagyfejedelmi hatalom birtoklásáért Moszkva és Tver I. (Kalita) Iván (1325-1340) Egyházzal való együttműködés Moszkva egyházi központ A Kreml építése (1367) Vlagyimir a moszkvai fejedelmek örökbirtoka (1375) A nagyfejedelmi hatalmat megerősítő oklevél megszerzése (jarlik)

Moszkva megerősödése A hatalmi egyensúly felbomlása Hadjárat Moszkva ellen A kulikovói győzelem (Dmitrij nagyfejedelem, 1380) Moszkva a tatárellenes mozgalom központja Az Arany Horda részekre szakadása (1480)

Az orosz egyház Firenzei unió (1439) A római pápa főségének elismerése Az unió elutasítása (II. Vaszilij) Moszkvai zsinat (1448) A nagyfejedelem által támogatott püspök megválasztása metropolitának Függetlenedés a konstantinápolyi patriarchátustól

A moszkvai Oroszország (1480-1696)

Az orosz földek gyűjtése és az új állam szervezése III. (Nagy) Iván (1462-1505) A tatárfüggés alatt élő északkeleti fejedelemségből létrejön a moszkvai állam („orosz földek gyűjtése”) Az adófizetés megtagadása a tatároktól

Az orosz földek gyűjtése és az új állam szervezése Az orosz területek feletti tatár uralom megszűnése (1480) A XV. századtól Oroszország (Rosszija) Rohamos területi terjeszkedés a XVI. században A moszkvai nagyfejedelem a bizánci császárok örököse és a német-római császárok egyenlő társa

A közigazgatási rendszer átalakítása Központi hatalom: nagyfejedelem – bojár duma – udvari intézmények Bojár duma: bojárok, okolnyicsijok, dumai emberek Állami és katonai tisztségek betöltése előkelőségi rangsor (mesztnyicsesztvo) alapján Prikázok (törvényszékek) Törvénykönyv (1497)

„Moszkva a harmadik Róma” A Moszkvai Állam kialakulása (1453) Hatalmi folytonosság eszméje „Moszkva a harmadik Róma” „Két Róma elbukott, a harmadik áll, negyedik pedig nem lesz.” (Filofej szerzetes, 1524 körül) „Szent Oroszország” „Csodatevő szentek” által védelmezett kereszténység Az állam és a hit tisztasága felett őrködő cár „Igazi keresztényhez illő műveltség”

IV. (Rettegett) Iván A cári cím felvétele (1547) Országos gyűlés (zemszkij szobor) Terjeszkedő politika Oroszország két részre osztása (1565): Opricsnyina Közvetlenül a cár hatalma alatt álló területek Zemscsina A bojár duma igazgatás alatt álló területek