A köznevelési törvény tehetséggondozási aspektusai, felkészítés a minőségi felsőoktatásra a közoktatásban Dr. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Győr, 2012. október 26.

A tehetség megjelenése a Nemzeti köznevelési törvényben A törvény külön rendelkezik a kiemelt figyelmet igénylő gyermekről, tanulóról, melynek kategóriái közt egyebek mellett szerepel: kiemelten tehetséges gyermek, tanuló; hátrányos helyzetű gyermek, tanuló; sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló. A „kiemelten tehetséges gyermek, tanuló” kategóriájának értelmezése: átlag feletti általános vagy speciális képességekkel; magas fokú kreativitással rendelkezik; felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.

A tehetség megjelenése a Nemzeti alaptantervben I. Képesség-kibontakoztató felkészítés személyiséget fejlesztő pedagógiai munka, közösségfejlesztés a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentése a tanuló egyéni képességeinek, tehetségének kibontakoztatása tanulási, továbbtanulási esélyeinek növelése   Az emelt szintű képzési forma hagyományosan ún. „tagozatos” szervezési forma „… a tehetséggondozás olyan módja, amelynek során az általános iskolában, illetve a középfokú oktatásban egy vagy több meghatározott tantárgy fejlesztési követelményeinek és ismereteinek elsajátítása a kerettantervek által meghatározott, magasabb szintű követelményekkel, emelt óraszámban valósul meg” kiemelt hangsúly a természettudományok, az idegen nyelvek, illetve a művészeti területek fejlesztésére

A tehetség megjelenése a Nemzeti alaptantervben II. Egész napos iskola a tanórai és egyéb foglalkozásokat az iskola délelőtt és délután, egyenletesen szétosztva 16 óráig szervezi meg; lehetővé teszi mind a felzárkóztatás, mind a tehetséggondozás sajátos tevékenységeit, így támogatva a képességfejlesztés hatékony pedagógiai eljárásait.   További elemek: A mindennapos művészeti nevelés és mindennapos testnevelés is lehetőséget biztosít a tehetséggondozás hatékonyabb kibontakoztatására; Természettudományos nevelés (az átlagosnál elmélyültebb természettudományos érdeklődés felkeltését és a tehetséggondozást a kerettantervekben megjelenő emelt óraszámú tantárgyi programok biztosítják).

A tehetség megjelenése a Nemzeti felsőoktatási törvényben A felsőoktatási intézmény feladatának meghatározása: A tantervi követelményeket meghaladó teljesítmény nyújtására képes, kiemelkedő képességű és hozzáállású, valamint a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók felkutatása, felismerése, és szakmai, tudományos, művészeti és sport tevékenységének elősegítése.

A felsőoktatási intézmények és a tehetséggondozás II. Területek: tehetséggondozó és felzárkóztató rendszer, illetve programok – így különösen tudományos diákkörök, szakkollégiumok, tehetségpontok és felzárkóztató, illetve roma szakkollégiumok – működtetése; mentorprogram keretében segítség nyújtása a hátrányos helyzetű hallgató tehetségének kibontakoztatásához; a tehetséggondozási tevékenység előmozdítását ösztönző támogatási rendszer kidolgozása és működtetése; tájékoztató és tanácsadó rendszerével segíti a – különös figyelemmel a fogyatékkal élő – hallgató beilleszkedését és előrehaladását a felsőfokú tanulmányok idején, illetve a tanulmányok alatt és befejezését követően segítséget nyújt a karriertervezésben.

Az OFI tehetséggondozási feladatai Az OFI szervezetének egyik meghatározó eleme a Nemzeti Tehetségfejlesztési Központ, amelynek része a Nemzeti Tehetség Programiroda. A programiroda feladatai: OTDT titkárság működtetése Nemzeti Tehetség Program pályázatainak, közoktatási versenypályázatok gondozása; Arany János Programok (köztük tehetséggondozó és hátránycsökkentő programok); .

„Egyetlen tehetséges gyerek sem veszhet el!” „Tehetségkataszter” létrehozása a Nemzeti Tehetségfejlesztési Központ adataiból; A felsőoktatás tehetséggondozásának segítése; A versenyadatok alapján a bármilyen területen tehetséges tanulók adatbázisba gyűjtése és annak hozzáférhetővé tétele a felsőoktatás számára;